Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-104

370 104. országot 6ié* január 25. 1B70. felvilágosítást nyerhessen a ház, hogy tisztában Jegyünk az államvagyon tekintetében. Azt hiszem, midőn óhajtásom nem arra terjed, hogy valamely szükségesnek talált kiadás fődözése megtagadtassák, de a fedezet megszavazásának feltétele csak arra terjed ki, hogy a fenforgó tétel iránt a ház nagyobb világosságot szerezhessen magának: azt hiszem, vagy legalább azt kell hinnem, hogy ily körülmények közt a ház mindkét oldalának helyeslésével fogok találkozni. Előfordul a rendkívüli fejezetben, mindjárt az első tételben: „államjavak eladásából 120,300 írt." A részletezés megmondja ugyan, hogy minő államjavak eladásából folyt be ezen összeg; de sem azt nem tudjuk, mikor' jöttek létre az illető adásvevési szerződések, sem azt, hogy a mennyiben itt részletfizetésekről van szó ; hány évig fognak a részletek folyni, és mi az, mit még az államnak ezen eladások folytán várni lehet. Itt van továbbá adó és bérleti hátralékokból 4.500,000 frt. Itt is sem azt nem tudjuk, mely évben keletkeztek ezen hátralékok, sem azt, mennyit tesz azoknak átalános összege. Es igy mi az, a mit az államkincstárnak e czimen még várni lehet, nem ismerjük. Itt van végre a garantia-alap egy millió forintnyi előirányzattal. Erre nézve a t. pénzügyminiszter ur méltóztatott azt nyilvánítani, hogy ő az 1868 évi Ll-ik törvényczikk rendeletének annak idejében eleget fog tenni, és arról is föl fog világosítani, hogy ezen garantia-alap menynyiből áll. En azonban azt hiszem, t. ház, hogy annak ideje; hogy ezen alap mibenlétét fölvilágosítsa, ma is itt van, és igy erre vonatkozólag is kérek felvilágosítást. Ezen nézetből indulva ki — megszavazván egyébiránt -ezen tételeket, melyeknek szükségét belátom — következő indítványt vagyok jbátor a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk!) (Olvassa) : „Jegyzőkönyvileg utasítsa a ház a pénzügyminisztert : „1-ör hogy az 1868-ik évi Ll-ik törvényezikk 5-ik §-a rendeletének mielébb tegyen eleget, addig is pedig, mig ezt tenné, és mindenesetre még a budget tárgyalásának folyama alatt - mutassa ki, hogy ezen alap mennyire megy ? veszi-e az idézett törvényben kijelölteken kivül más ? s ha igen : minő alapból eredetét ? miképen kezeltetik és kamatjai hová fordíttatnak ? „2-or hogy ugyanezen idő alatt mutassa ki továbbá, hogy a rendkívüli födözetben az államjavak eladásaiból kitett összeg mikori eladásokból veszi eredetét? s a mennyiben részletfizetésekről van szó, ezen részletek hány évig fognak még folyni s azokból évenkint minő öszszeg várható? „3-or végre, hogy ugyanezen idő alatt mutassa ki azt is, hogy az add- és bórlethátralékokból mennyi van még fen? és a mi fen van, mely évekből veszi eredetét?" Én azt hiszem, t. ház, a budget tárgyalásának egyik és mindenekfeletti feladata az, hogy tisztán láthatóvá tétessék, hogy mi az, miből az állam vagyona, mi az, miből követelései állanak. Ezen hitből kiindulva azt gondolom, csak kötelességemnek teszek eleget, midőn kívánom, hogy ezen három tételre nézve a képviselőház teljesen fölvilágosittassék, mi a jövendőre nézve az ezek iránti felvilágosítás adására. nagy horderővel bír, és sokat fog tenni arra, hogy jövő teendőinket ezélszerüen és alaposan megvilágosíthassuk. Kivánatom tehát oda terjed, hogy nem ugyan* ma, de még a költségvetés tárgyalásának folyama alatt miniszter ur alapos és részletes kimutatást terjeszszen a ház elé, azaz nem szónoklatilag, hozzávetőleg összeállított számokat, hanem valóságos hivatalos kimutatást. Meglehet, a miniszter ur azt fogja mondani, hogy ezen tételek némelyikére nézve részint a zárszámadásban fordulnak elő, részint némely általa elmondott beszédekben. De kénytelen vagyok megjegyezni, hogy sem a zárszámadásban, sem eddigi nyilatkozataiban ezen pontossággal feltüntetve nincsenek. Az 1868-iki zárszámadásban már csak azért sem lehetnek, mert — legyen az bármilyen pont — az csak az 1868-ik év végén volt helyzetet tünteti fel, nem pedig azt, a mi még azután beállott. Kérem tehát, tiszt, ház, hogy ezen indítványomban kifejezett, szerintem nem csak jogos, de méltányos kivánatot pártolni és indítványomat elfogadni méltóztassék. Bujanovics Sándor jegyző (újra fölolvassa Tisza Kálmán indítványát.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Arra nézve, hogy bármely körülmények között bármely képviselőnek, ki az államvagyonról és átalában a pénzügyekre vonatkozólag fölvilágosítást kivan tőlem, ezt megadjam, jegyzőkönyvi határozatra nincs szükség. Valahányszor ily kérdésben felszólalás történt, jegyzőkönyvi határozat nélkül is a legnagyobb készséggel mindig eleget tettem az illető kívánságának. A mi a t. képviselő ur által feltett kérdéseket illeti, (Halljuk,!) átalánosságban és a főbb momentumokra* nézve azonnal válaszolhatnék; de miután a t. képviselő ur az imént kijelentette, hogy átalános válaszszal be nem éri, hanem rendes és a legnagyobb részletekbe menő kimutatásokat kíván, nagyon természetes, hogy ezzel ma nem szolgálhatnék. Egyébiránt azt tartom, hogy ily részletekbe menő számadásoknak, bizonyos