Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-104

;-jg0 104. országos ölés ditványba hozni, hogy a kamatbiztositás fedezé­sére nézve egy külön biztosítási alap alakíttassák, mi, hanem csalódom, az 1868-ik L. törvényezikk 5-dik §-ában ki is van mondva, és azon törvény 5-dik §-ban körülirt azon kötelezettségnek, mi­szerint ezen alap alkotására és megalapítására nézve törvényjavaslatot terjeszszek elő, kötelessé­gemnek fogom ismerni annak idejében megfelelni. Ugy hiszem, ezélszerü volt előrelátólag gon­doskodni arról, hogy az ország ily alappal ren­delkezzék, már azon ezélból is, hogy a kamatbiz­tositás terhét, mely kivált az első kezdetben valójában nagy lesz, az állam elviselhesse az adózók minden nagyobb terheltetése nélkül. Midőn ezen javaslatot benyújtani szerencsém lesz, akkor ezen biztosítási alapnak mind jelen állapotáról, mind jövő rendeltetéséről lesz sze­rencsém a t. háznak jelentést tenni. Elnök: Elfogadja a t. ház ezen tételt? (Elfogadjuk !) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a zsilyvölgyi költségekről, a Maros Májáról s az er­délyi államjavaJeról szóló 19., 20., 21. czimeket, me­lyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 22-lk czimet a kis béri uradalom megvételéről.) Györffy Gyula: A t. ház emlékezni fog, hogy rövid idővel ezelőtt, midőn az igen t. pénzügyminiszter ur a mácsa-ecskendi és a valkó­szt.-lászlói uradalmakra vonatkozólag egy tör­vényjavaslatot méltóztatott előterjeszteni, átalá­ban véve incorrectnek találtatott azon eljárás, hogy a törvényhozás a birtokszerzésről csak akkor értesült, midőn a vétel már rég befejezve volt. Ezen körülményt a t. ház nem hallgathatta el, és a pénzügyi, valamint a központi bizottsá­gok egyhangú javaslata folytán, múlt évi decz. 14-én 913-ik szám alatti végzésével elhatározni méltóztatott, hogy jövőre netán előfordulandó hasonló esetekben, a vétel iránti törvényjavaslat ne utólagosan, hanem előlegesen bocsáttassák tárgyalás alá. A t. ház bizonyára azon remény­ben hozta e határozatát, hogy az igen t. pénz­ügyminiszter ur respectálni fogja az országgyűlés végzését. Most azonban ujolag egy hasonló eset for­dul elő. A rendkívüli költségek 22-ik czime alatt Kisbér megvételére 1.750,000 írt igényeltetik, mielőtt még a vétel törvényhozás utján elhatá­rozva^ lenne. Én azt hiszem, t. ház, a parlarnentális el­vekkel összeütköző és saját végzésünkhez követ­kezetlen eljárás lenne ezen vételár kérdésébe bo­csátkozni addig, mig a birtokszeraés iránti tör­vényjavaslat a ház elé terjesztve nincs. Ha nem akarja a t. ház, hogy hatásköre csak a miniszterek bevégzett fényeinek registrá­jarwár 25. 1870. lására szorítkozzék, ha saját végzéseinek tekin­télyét fentartani óhajtja, méltóztassák oda uta­sítani a pénzügyminiszter urat, hogy Kisbér meg­vétele tárgyában egy indokolt törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, és méltóztassék határoza­tilag kimondani, hogy a vételár megszavazásá­nak kérdését majdan a vétel elhatározásának kérdésével kapcsolatosan fogia tárgyalni. Ezen véleményem értelmében van szeren­csém egy határozati javaslatot benyújtani, mely­nek fölolvastatását s elfogadását kérem. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Győr ffy Gyula határozati javaslatát:) „Minthogy a pénzügyminisztériumnak 1870. évi költségvetésé­ben a rendkívüli szükségletek között 22. czim alatt Kisbér megvételére javaslatba hozott 1.750,000 frt vételár megszavazásának kérdését, ezen uradalom megvásárlásának törvényhozás ut­ján leendő elhatározása előtt tárgyalás alá venni nem lehet, a pénzügyminiszter oda utasittatik, hogy a kisbéri uradalomnak az állam részére meg vétele tárgyában indokolt törvényjavaslatot ter­jeszszen a képviselőház elé." Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : A t. képviselő ur azon megjegyzésére, miszerint a ház azt határozta, hogy minden ilyen vétel előlegesen terjesztessék a háznak be, csak azt jegyzem meg, hogy e vételnek megkö­tése iránt minden intézkedés nem mostani, hanem — ugy szólván — két évvel ezelőtt történt tárgyalásokon alapszik, és előzetesen már a szükséges intézkedések meg voltak téve. • Egyéb­iránt e kérdést ne pénzügyi szempontból, hanem jogi szempontból, és különösen, tekintetbe véve a földmivelési minisztérium szakába vágó körül­ményeket, méltóztassék felfogni. Ennélfogva én csak átalában megjegyezvén azt, hogy a vétel már előbbi, és hosszabb tárgyalásokon ment ke­resztül, s a bejelentések megtörténtek, egyebet megemlíteni nem kívánok; csak annyit jegyzek még meg, hogy ne méltóztassék ezt egyszerű vételnek tekinteni. Különben a kérdés jogi oldalát tekint­ve, az igazságügyminiszter, a közgazdasági érde­ket tekintve pedig a kereskedelmi miniszter fog­nak felelni. Tisza Kálmán: T. ház! Csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a miniszter ur előtt szólott t. képviselőtársam sem jogi, sem közgazdasági oldalát a kérdésnek nem vitatta, és nem tette kérdésessé. Sőt magam részéről — s azt hiszem, ő sem lesz más véleményben — még azon nézetemet is nyilváníthatom, hogy tekintve azon mind­nyájunk előtt ismert körülményeket, melyek itt fenforognak, a vételt helyesnek tartom. Itt csak az eljárás modalitásáról van szó; e tekintetben pedig csakugyan azt hiszem, hogy GyőrfFy kép-

Next

/
Thumbnails
Contents