Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-104

;-jg0 104. országos ölés ditványba hozni, hogy a kamatbiztositás fedezésére nézve egy külön biztosítási alap alakíttassák, mi, hanem csalódom, az 1868-ik L. törvényezikk 5-dik §-ában ki is van mondva, és azon törvény 5-dik §-ban körülirt azon kötelezettségnek, miszerint ezen alap alkotására és megalapítására nézve törvényjavaslatot terjeszszek elő, kötelességemnek fogom ismerni annak idejében megfelelni. Ugy hiszem, ezélszerü volt előrelátólag gondoskodni arról, hogy az ország ily alappal rendelkezzék, már azon ezélból is, hogy a kamatbiztositás terhét, mely kivált az első kezdetben valójában nagy lesz, az állam elviselhesse az adózók minden nagyobb terheltetése nélkül. Midőn ezen javaslatot benyújtani szerencsém lesz, akkor ezen biztosítási alapnak mind jelen állapotáról, mind jövő rendeltetéséről lesz szerencsém a t. háznak jelentést tenni. Elnök: Elfogadja a t. ház ezen tételt? (Elfogadjuk !) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a zsilyvölgyi költségekről, a Maros Májáról s az erdélyi államjavaJeról szóló 19., 20., 21. czimeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 22-lk czimet a kis béri uradalom megvételéről.) Györffy Gyula: A t. ház emlékezni fog, hogy rövid idővel ezelőtt, midőn az igen t. pénzügyminiszter ur a mácsa-ecskendi és a valkószt.-lászlói uradalmakra vonatkozólag egy törvényjavaslatot méltóztatott előterjeszteni, átalában véve incorrectnek találtatott azon eljárás, hogy a törvényhozás a birtokszerzésről csak akkor értesült, midőn a vétel már rég befejezve volt. Ezen körülményt a t. ház nem hallgathatta el, és a pénzügyi, valamint a központi bizottságok egyhangú javaslata folytán, múlt évi decz. 14-én 913-ik szám alatti végzésével elhatározni méltóztatott, hogy jövőre netán előfordulandó hasonló esetekben, a vétel iránti törvényjavaslat ne utólagosan, hanem előlegesen bocsáttassák tárgyalás alá. A t. ház bizonyára azon reményben hozta e határozatát, hogy az igen t. pénzügyminiszter ur respectálni fogja az országgyűlés végzését. Most azonban ujolag egy hasonló eset fordul elő. A rendkívüli költségek 22-ik czime alatt Kisbér megvételére 1.750,000 írt igényeltetik, mielőtt még a vétel törvényhozás utján elhatározva^ lenne. Én azt hiszem, t. ház, a parlarnentális elvekkel összeütköző és saját végzésünkhez következetlen eljárás lenne ezen vételár kérdésébe bocsátkozni addig, mig a birtokszeraés iránti törvényjavaslat a ház elé terjesztve nincs. Ha nem akarja a t. ház, hogy hatásköre csak a miniszterek bevégzett fényeinek registrájarwár 25. 1870. lására szorítkozzék, ha saját végzéseinek tekintélyét fentartani óhajtja, méltóztassák oda utasítani a pénzügyminiszter urat, hogy Kisbér megvétele tárgyában egy indokolt törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, és méltóztassék határozatilag kimondani, hogy a vételár megszavazásának kérdését majdan a vétel elhatározásának kérdésével kapcsolatosan fogia tárgyalni. Ezen véleményem értelmében van szerencsém egy határozati javaslatot benyújtani, melynek fölolvastatását s elfogadását kérem. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Győr ffy Gyula határozati javaslatát:) „Minthogy a pénzügyminisztériumnak 1870. évi költségvetésében a rendkívüli szükségletek között 22. czim alatt Kisbér megvételére javaslatba hozott 1.750,000 frt vételár megszavazásának kérdését, ezen uradalom megvásárlásának törvényhozás utján leendő elhatározása előtt tárgyalás alá venni nem lehet, a pénzügyminiszter oda utasittatik, hogy a kisbéri uradalomnak az állam részére meg vétele tárgyában indokolt törvényjavaslatot terjeszszen a képviselőház elé." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : A t. képviselő ur azon megjegyzésére, miszerint a ház azt határozta, hogy minden ilyen vétel előlegesen terjesztessék a háznak be, csak azt jegyzem meg, hogy e vételnek megkötése iránt minden intézkedés nem mostani, hanem — ugy szólván — két évvel ezelőtt történt tárgyalásokon alapszik, és előzetesen már a szükséges intézkedések meg voltak téve. • Egyébiránt e kérdést ne pénzügyi szempontból, hanem jogi szempontból, és különösen, tekintetbe véve a földmivelési minisztérium szakába vágó körülményeket, méltóztassék felfogni. Ennélfogva én csak átalában megjegyezvén azt, hogy a vétel már előbbi, és hosszabb tárgyalásokon ment keresztül, s a bejelentések megtörténtek, egyebet megemlíteni nem kívánok; csak annyit jegyzek még meg, hogy ne méltóztassék ezt egyszerű vételnek tekinteni. Különben a kérdés jogi oldalát tekintve, az igazságügyminiszter, a közgazdasági érdeket tekintve pedig a kereskedelmi miniszter fognak felelni. Tisza Kálmán: T. ház! Csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a miniszter ur előtt szólott t. képviselőtársam sem jogi, sem közgazdasági oldalát a kérdésnek nem vitatta, és nem tette kérdésessé. Sőt magam részéről — s azt hiszem, ő sem lesz más véleményben — még azon nézetemet is nyilváníthatom, hogy tekintve azon mindnyájunk előtt ismert körülményeket, melyek itt fenforognak, a vételt helyesnek tartom. Itt csak az eljárás modalitásáról van szó; e tekintetben pedig csakugyan azt hiszem, hogy GyőrfFy kép-