Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-97

220 97. országos ülés január 17. 1870. toltatnak, önök jól tudhatják, hogy a számok igazat adnak; de most nem akarom ezt a tárgyalás alapjává tenni, de azt vártam volna az ellenvéleménytől, hogy azt bizonyította volna be, hogy ezek a számok nem oly terhesek, tehát anyagi és szellemi jóllétünk emelkedik. E helyett azonban Kemény Gábor báró képviselő ur azt mondotta, hogy megkaptunk mindent a mit azon körülmények között megkapni lehetett. Följegyeztem magamnak; szerettem volna e tételt önmagukból az ellenvéleményü lapokból olvashatni, átforgattam azokat; azonban a túlsó oldal emberei valószínűleg e tekintetben ugy lehettek, hogy : „Barátaink ügyetlenségétől mentsen meg az ég, ellenségeink ellen véleményétől meg fogjuk magunkat menteni!" (Derültség!) En azt hiszem, a t. képviselő ur meg fog engedni, hogy egy nemzetre nem érthető ezen véleményét, mert én meg vagyok győződve, miként önök önmaguk is azt oly sokszor nyilvánították és nyilvánítják ma is, hogy nem kaptuk meg mindazt, a mit a körülmények szerint meg lehetett volna nyerni, de épen ez által a magyar nemzet nagylelkűségét akarták önök az én legjobb meggyőződésem szerint elég hibásan bebizonyítani. Azonban ezt nemzetre egyetlen ember nem mondhatja, hogy megkaptuk mindazt a mit a körülmények között megkaphattunk : mert akkor a megtámadhatlan átlátás, csalhatatlan bölcseség, és véleménye kimondásában átalában a csalhatatlansággal kellene dicsekednie, a mit ugy hiszem a t. képviselő ur nem fog a nemzet részére igényelni. így tehát bocsásson meg Kemény Gábor báró ur nekem, hogy én hajlandó vagyok azt ugy venni, hogy a képviselő ur azt hiszi, hogy ö, és mindazok, kik vele egy véleményben vannak, megkapták mindazt, a mit azon körülmények között megkaphattak. (Derültség.) Szabad legyen még a politikai tőkére nézve nyilatkoznom. Azt monda a t. képviselő ur, gondolom, Komárom városa érdemes képviselőjének előadására, hogy ő a nyugdijakat nem jog, hanem a politika s méltányosság szempontjából kívánja megszavaztatni, és akkor meg kell szavazni mindazokat , miket megszavazandóknak mondott — hacsak valaki abból politikai töket nem akar szerezni magának. Komárom városa érdemes képviselője később, ha jól emlékszem, ugy nyilatkozott, miképen politikai tőkét az ellenzék semmiből húzni nem akar; én bár a következményre nézve egy, de e tekintetben most más véleményen vagyok. En igen is politikai tőkét óhajtok abban, hogy majdan a nyugdijak megszavazásánál a jog terén maradok, és sem a méltányosság, sem a politika által nem engedem magamat a nyugdijak megszavazására vezettetni. De mivel ezt elfogadom, méltóztassék megengedni, hogy a tételt a t. képviselő úrra visszafordítsam és azt mondjam, hogy a nyugdijak megszavazásából b. Kemény Gábor ur óhajt magának politikai tőkét szerezni. Engedje meg a t. képviselő ur elmondanom, minő politikai tőkét óhajtok én. (Halljuk!) Én politikai tőkéül óhajtom azt, hogy e tárgyban adandó szavazatommal a bizalmat, és ragaszkodást nemzetem azon részéhez megtartsam, mely a tervezett nyugdijakban a nemzet jellemével ellentétes dotátiót lát. Ennyiben politikai tőkét óhajtok és anyagi tőkét nemzetemnek minden adózó tagjára, midőn az anyagi tőkét, mert körülbelől 30—40 milliő tőkét képvisel ezen nyugdijak összege, termőleg meg akarom hagyni a nemzetnek, míg megismerem, hogy Kemény Gábor b. képviselő ur, azon politikai tőkéje, melylyel meg akarja szavazni az emiitett anyagi tőkét, termékesiti azok számára, kiknek a kamatokat meg akarja adni. és elvonja magától a nemzettől. (Helyeslés a bal oldalon.) Ennélfogva már most befejezvén előadásomat, a t. képviselő ur és a többi jobb oldali képviselő társának engedelmével bátor leszek a török szultánnak az egyptomi alkirályhoz épen az adók- és államköltségvetés ügyében intézett iratából néhány sort felolvasni. Tudva levő dolog, hogy köztök némi viszály torgott fen, elébb tehát ezeket érinti; de (Olvassa) „a pénzügyi kérdés, döntő volt az egész országra nézve; ha az adók magassága — ugy mond a leirat —az adózó nép eszközeit túlhaladja, vagy ha az adók eredményei a helyett, hogy az ország jogos szükségeire szolgálnának, terméketlen kiadások által felemésztetnek, akkor az ország kiszámithatlan veszteségeknek és veszélyeknek van kitéve." Nézzék át önök államköltségvetésűnket, annak legnagyobb része terméketlen kiadásokra szavaztatik meg önök által. ítéljen nemzetünk és a világ közvéleménye! Pártolom Simonyi Ernő t. képviselőtársam indítványát. (Élénk éljenzés a szélső hal oldalon.) Máriássy Béla: T. ház! Az országos költségvetés meghatározása, nézetem szerint, |egyik legkényesebb és legfontosabb feladata az

> országgyűlésnek : fontos: mert igen nagy terheket ró mindenesetre az országra; kényes: mert az adók minden országban, de különösen nálunk minden időben bizony népszerűtlenek voltak. Az adó elvontan tekintve mindig teher, viszonylagosan azonban, ha a költségvetés az ország feleslegét veszi igénybe, ha ezen felesleg nagyobbitására a költségvetés eszközöket ad, vagy is, ha a termelőtől nem csak vesz, hanem a mit vesz, némi tekintetben vissza is adja, a termelőknek érdekeit elősegíti, akkor az adó viszonylagosan te-