Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-96

184 96. országos ülés [annár 15. 1870. dését egy más alkalomra lehet halasztani. (He­lyeslés.) Móricz Pál: T. képviselőház! Ha e költségvetés tanulmányozásával az ember véget ér, szükségképen vizsgálnia kell azon okokat, melyek a mutatkozó tetemes hiányokat elő­idézték. Azok közt mindenesetre első sorban a kiegyezés káros volta áll. Ez azonban már sok­szor meg levén vitatva, én ennél időzni nem kí­vánok. Azt hiszem, t. ház, midőn a kormány a ki­egyezést létrehozta: ugy a közös költségekben, valamint a házi kiadásokban kötelessége leen­dett a szigorú takarékosság elvét szem előtt tar­tani. A közösügyi költségeknél nem követte ezt, — két példára vagyok bátor hivatkozni: az első, hogy a oközös pénzügyminiszter létezése csak később hozatott be, az arra fordított költ­ségeket tehát nagy részben meg lehetett volna gazdálkodni; a másik, hogy a delegatiők első ülései alkalmával a hadügyi költségvetésben te­temes törlések tétettek, melyeket a második de­legatió egyszerűen megszavazott, — tehát ott sem követték a takarókosság elvét. De a legfőbb az, hogy házi kiadásainknál sem takarékoskod­nak ugy, a mint azt a minisztériumtól megvár­hatnék. Miként minden költségvetés, ugy ezen költ­ségvetés is két részre van osztva: az egyik ren­des, a másik a rendkívüli költségvetés. A rendkívüli költségvetésben látjuk, hogy 460,000 frt, van előirányozva a minisztériumok elhelyezésére szükséges építkezésekre ; nem le­hetne-e ezt boldogabb időkre elhalasztani? ezt ítélje meg a minisztérium maga ; de én azt hi­szem, hogy a mi körülményeink között halaszt­hatók az ily kiadások. Továbbá Kis-Bér megvételére 1.750,000 frt van előirányozva. En igen szépnek tartom a do­miniumok vásárlását; de államgazdászati szem­pontból nem helyeselhetem. Ez már most a har­madik uradalom, mit a minisztérium vásárolt, és ha többet nem veszítünk, elveszítjük azon adót, a mit a megvásárlandó dominiumok fizet­tek és elvonjuk a birtokot a közforgalomtól, a mi államgazdászati szempontból semmi esetre sem helyes.* Valóban, ideje volna, hogy az ily vásárlásoknak az ország már egyszer véget ves­sen. (Helyeslés a bal oldalon.) Ha pedig áttérek a rendes költségvetésekre, szükségkép éreznem kell, hogy a háznak könyv­tára nincs, és hogy más civilizált államok költ­ségvetéseiből egyetlen példánynyal sem rendel­kezhetik a ház, igy összehasonlító észleléseket nem tehetünk; azonban méltóztassanak megen­gedni, hogy a szomszéd osztrák örökös tartomá­nyok budgetjével némely tóteleket összehason­lítván, az eredményt feltüntessem. Már tavaly tiszt, barátom Szontagh Pál fölemiitette, hogy a centralis költségek nálunk sokkal többe kerül­nek, mint Lajtán tul, és akkor azt hozták föl ellenvetésül, hogy ott vannak helyhatóságok, melyek sok tekintetben a minisztériumok teen­dőit végzik; de ha tekinjük, hogy Horvátország­ban szintén helytartóság, Erdélyben hasonlóul miniszteri biztosság létezik, — ezek szintén a minisztériumok terheit végezvéű, ezen ellenvetés értéke elenyészik. Méltóztassanak megengedi,hogy ehhez hasonló ellenvetések után szárazan a számokat összeha­sonlítsam. Nálunk a miniszterelnök ur központi költ­ségvetése kerül — a rendelkezési alapot ide nem értve — 126,200 frtba, Lajtán túl 68,919 írtba, tehát nálunk többe kerül 55,281 írttal. A bel­ügyminisztérium költségvetése nálunk — mindig a centralis költségeket értem — 365,000 frt, ott 352,000; tehát nálunk többe kerül 13,000 írt­tal. A közlekedési és kereskedelmi minisztérium költségvetését külön fölvéve nem lehet- megítélni, mert a Lajtán tul máskép vannak ezek fel­osztva ; de a két költségvetést együtt meg le­het ítélni. E szerint a közlekedési és kereskedési minisztérium együtt véve minálunk 449,813 frtba kerül, oda át 451,000 frtba, tehát itt 46,580 frttal többe, mint oda át. Az igazságügyminisz­ter költségvetése mi nálunk 200,400 frtba, Auszt­riában 153,820 frtba, ós igy 42,154 frttal töb­be kerül minálunk, mint oda át. A cultusmi­niszter költségvetése — és ezt tartom legna­gyobbnak — mi nálunk 242,754 frt, oda át 182,603 frtba kerül : a különbség tehát 42,735 frt; holott minálunk autonóm hatóságok vannak, melyek sok tekintetben könnyítik a minisztérium teendőit. A honvédelem nálunk 249,717 frtba, odaát 156,000 frtba kerül, tehát a különbség 92,717 frt. Megengedem, hogy a honvédelem nálunk jobban van rendszeresítve, mint oda át, és e tekintetben kivételt teszek, mert a honvéd­elemre szívesen áldozok. Egyedül a pénzügymi­niszter költségvetése takarékosabb szemben az oda át valóval. (Derültség.) Kénytelen vagyok ezt elismerni, mert tény. A pénzügyminiszter költségvetése minálunk kerül 769,000 frtba, oda át 838,000 frtba; a mi javunkra tehát esik 69,000 frt. De ez, t. ház csak szám szerint van igy : mert ha veszszük azt, hogy Ausztriá­ban az adók összevéve tesznek 298 milliót, Ma­gyarországon 191 milliót, tehát az osztrák örö­kös tartományokban 107 millióval nagyobb a budget, mint mi nálunk, s ha tekintetbe vesz­szük. hogy ezen 298 millió kezelése oda át 838,000 frtba kerül, mi nálunk pedig a 191 mil­lió kezelése 769,000 frtba: akkor a mi kezeié-

Next

/
Thumbnails
Contents