Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-96

96. országos ülés január 15. 1870. Jgg egy fillér sem jut, mind a mellett, hogy oly nagy deficittel állunk szemben. Nem szándékom, t. ház! — mert sokkal fájdalmasabbnak tartom, semhogy ahhoz kedvet éreznék magamban — ebből, a mi pár év előtt tett állításaink igazolására örömteljes hivatkozást tenni. Adta volna Isten, hogy csalódjunk, de miután nem csalódtunk, miután ma a szomorú valóság előttünk áll, ne vegyék nekem rósz néven, ha bátor vagyok figyelmeztetni, hogy vigyázzunk, hogy igyekezzünk orvoslást keresni ott, hol orvoslást lelni egyedül lehet: azon költségek levonásánál ós azon költségek iránti intézkedésnél, melyekhez ma a képviselőháznak hozzászólani joga nincs, azaz; igyekezzünk oda vinni a dolgot, hogy, őszintén megmondva, az állandó hadsereg költségei apadjanak, mert saját kiadásainkat apasztani tovább nem tudjuk, azok ma is rendkívül csekélyek, és mégis, ha ezen utón haladunk, oda fogunk jutni, hogy midőn kamatozni kezdenének a hasznos befektetések, akkor az azokra fordított tőkék, és azoknak ujabb kölesönök által fedezendő kamatai oda nőttek

? hogy az előállott siker ismét elégtelennek fog bizonyulni. (Helyeslés bal felöl,.) Ezeknek előrebocsátása után, a mi magát a pénzügyi bizottság átalanos jelentését illeti, e jelentésben igen sok oly észrevétel és mintegy a jövőre adandó utasítás áll, melyet, azt gondolom, hogy lehetetlen nem helyeselni; én legalább nem hiszem, hogy lenne valaki e házban, ki ne helyeselné azt, hogy a költségvetések együttesen I összefüggésben, összefoglaloiag terjesztessenek elő ; i (Helyeslés bal felől) nem hiszem, hogy lehessen \ valaki, ki ne kivárnia, hogy a különböző minisztériumok költségvetései egyöntetűek legyenek; nem hiszem, hogy ne kívánná, hogy ne forduljanak elö oly. mindenesetre zavart okozó esetek, hogy fejezet és czim mást tesz az egyik és más: a másik minisztérium költségvetésében, (Ugy van! bal felél) és hogy ugyanez történik a „czimek" és „rovatok" kifejezésekkel is. Továbbá azt is hiszem, nincs senki, ki ne helyeselné azt, hogy minden irányban brutto-budget terjesztessék elő, mely kívánalomnak még eddig csak némelyekben tétetett elég; valamint az is helyes bizonyára, hogy minden egyes minisztérium részletesebb indokolással terjeszsze elő javaslatát. Én tehát, t. ház, mindezeket részemről pártolom és óhajtom, hogy a képviselőház jegyzőkönyvileg mondja ki ezen pontokra nézve, hogy elvárja a minisztériumtól, miszerint a jövő évi költségvetést már ezeknek figyelembe vételével fogja beterjeszteni. Van azonban a pénzügyi bizottság jelentésében egy nagy fontosságú kiadás: a nyugdijak kérdése iránti javaslat. Sokkal fontosabbnak tartom e kérdést, semhogy azt hinném, hogy ezt a többi ponttal együtt egy végzés vagy határozat által — mintegy ezekkel összekeverve — lehetne eldönteni. En tehát részemről azon óhajtásomat fejezem ki, s ebből kifolyólag indítványozom, hogy a t. ház méltóztassék a nyugdijakra vonatkozólag külön határozni; többi pontjára nézve pedig a pénzügyi bizottság átalanos jelentésének azt, hogy elvárja, miszerint jövőre ezek figyelembe vétessenek, jegyzőkönyvileg kimondani. Indítványom ennyiből állana: (Olvassa:) „Mondja ki jegyzőkönyvileg a ház, hogy mellőzve most a pénzügyi bizottság átalanos jelentésének a nyugdijakra vonatkozó részét, mely önálló határozat, illetőleg törvényes intézkedés tárgyát kell hogy képezze, az azon jelentésben foglalt többi észrevételt magáévá teszi s elvárja a minisztériumtól, hogy jövő évi költségvetéseit ezeknek megfelelőleg fogja beterjeszteni. „ Azt hiszem, t. ház, a nyugdijak kérdése oly fontos, hogy az egy önálló tüzetes tárgyalást megérdemel; s azt hiszem, hogy nem is fog ez által a tanácskozás hosszabbra nyúlni: mert, ha a nyugdijak kérdése külön kérdéssé tétetik, ugy gondolom, bog}

7 a pénzügyi bizottság átalanos jelentésén sokkal rövidebben fogunk végig mehetni, és azután alkalom fog nyílni, ha ugy tetszik, rögtön utána a nyugdijak kérdését tüzetesen, alaposan megvitatni, és ebben a tárgy fontosságához képest külön határozat által intézkedni. Ajánlom indítványomat. (Helyeslés a bal oldalon.) Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa Tisza Kálmán indítványát.) Deák Ferencz: T. ház! Nem a dolog érdeméhez, hanem a formára nézve szólok. A jelentés felolvastatván, annak átalanos tárgyalása van szőnyegen; elsőben tehát a többségnek azt kell kimondani, hogy azt átalánosságban elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Azon javaslatokat, melyeket itt a pénzügyi bizottság egyes tárgyakra nézve tesz, magam is helyeslem; de a forma azt kívánja, hogy, ha a jelentés átalánosságban elfogadtatott, akkor annak minden egyes pontja külön tárgyaltassék. Ily pontot képez a nyugdijak kérdése. E kérdésre nézve a ház kimondhatja, hogy annak tárgyalását valamelyik utóbbi stádiumra halasztja, midőn e tárgynak részletes és beható megvitatása megtörténhetik. Én tehát azt gondolom., mindenek fölött kell határoznunk, hogy a jelentést átalánosságban elfogadjuk-e a további részletes tárgyalás alapjául? ha pedig a többség elfogadta, akkor egyszerűen fogjuk tárgyalni annak egyes pontjait. Ha ekkor tetszik a többségnek, a nyugdijak kér-