Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-91
91. országot ülés deczember 20. 1889. 143 tárgyalás. (Jobb felől fdUáltások: Kisebbség! Zaj.) vajon délutáni 4 vagy 5 órakor tartassék-e az Én többségnek találtam, és a határozatot e sze- ülés? (Felkiáltások: 5-kor!) Tehát d. u. 5 órakor rint ki is mondtam; ha kételkednek benne, szám- lesz az ülés. láljuk meg a szavazatokat. (Fdkiáltás jobb felől: Maradjon a határozat!) Abban van még eltérés: • Az ülés végződik d. e. 11 órákor. 91. országos ules 1869-dik évi deczember 20-án Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Szalay Sándor törvényjavaslata az adószedési és költségfedezési fölhatalmazásról tárgyalás alá vétetvén, a központi bizottság szerkezete szerint megállapíttatik. A főrendek üzenik, hogy a pénzügyi törvényszékekről, a részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg- és illetékekről, a bélyeg- és illetékszabályok érvényének meghosszabbításáról, végre a tőzsdebiróságokról szóló törvényjavaslatokat, az utóbbit módosítással, elfogadták. A kormány részéről jden vannak: Andrásy Gyula gr., Bedekovics Kálmán, Gorove István, Horvát Boldizsár, Lónyay Menyhért. Az ülés kezdődik d. u. 5 órakor. Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni és a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Majláth István jegyző (olvassa a délelőtti ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Nincs ellene észrevétel? Dietrich Ignáez: T. ház! Midőn reggel a szőlőváltságról szóló törvényjavaslatot előterjesztettem : a t. elnök ur azon határozatot mondta ki, hogy a törvényjavaslat indokaival fog kinyomatni, miután hosszasabb indokolás mellett terjesztettem elő a törvényjavaslatot; a jegyzőkönyvben azonban csak az van mondva, hogy a törvényjavaslat kinyomatik. Kérem tehát hozzátétetni, hogy az indokolásával együtt. Elnök: Ki fog igazíttatni. Egyéb észrevétel nincs ? (Szünet múlva:) Tehát a jegyzőkönyv hitelesítve van. Következik a napirenden levő tárgy: a Szalay Sándor képviselő által beterjesztett törvényjavaslat és a központi bizottságnak rá vonatkozó jelentése. Majláth István jegyző (olvassa Szalay Sándor törvényjavaslatát.) Széll Kálmán előadó (olvassa a központi bizottság jelentését. Azután szól:) Engedje meg a t. ház, hogy mint a központi bizottság előadója röviden körvonalozzam azon álláspontot, melyet a központi bizottság e törvényjavaslat megítélésében elfoglalt. (Halljuk!) Midőn a t. ház tegnapi ülésében e törvényjavaslatot az osztályokhoz utasította, elvben elfogadta és szavazatával mintegy szentesitette azon nézetet, hogy az 1870-ki államköltségvetés tárgyalásába, az idő rövidségénél fogva épen azért, mert felette bővebben, behatóbban, részletesebben kivan tanácskozni a f. év még hátralevő és amugyis ünnepek által megszakasztott napjaiban nem kivan bocsátkozni. A központi bizottság midőn véleményét a törvényjavaslat felett a tisztelt háznak bemutatja, mindenekelőtt kénytelen kimondani azt, s én vagyok szerencsés annak nevében kiemelni, hogy nem marad egyéb hátra a központi bizottság nézete szerint a kérdés jelen stádiumában, nehogy az állam szükségletei fedezet nélkül maradjanak, nehogy az államháztartás felzavarásával az álamgépezet megakadjon, nem marad, mondom, egyéb hátra, mint indemnity által fölhatalmazni a minisztériumot, hogy az állam költségeit és kiadásait fedezze. A központi bizottság a törvényjavaslat tárgyalásánál az indemnity megajánlásában két utat látott : az indemnityt vagy az 1869-ik évi költségvetésre fektetni, vagy azt a pénzügyi bizottság által előterjesztett és 1870-re praeliminált államköltségvetésre alapítani. Midőn a törvényjavaslatot a központi bizottság elfogadta, ugyanakkor a második mód követését ajánlotta a t. háznak, és tette azt teljes meggyőződése szerint azért, mert az 1869-ki
