Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-91

144 91. országos B4és deczember 20. 1869. államköltségvetésbe való alapitása az indemnitynek a központi bizottság előtt igen nagy nehézségekkel és igen nagy kiviteli akadályokkal járónak tűnt elő; tette azért, mert a 69-ki és ?'0-ki költségvetés közt lényeges kölönbséget látott, s épen e különbség volt fő indoka annak: miért javasolja az indemnityt az 1870-ki költségvetésre fektetni. Az 1870-re előirányzott költségvetés ugyan még koránsem normális, és normális budgetről addig nálunk nem is lehet szó, mig a reformok, legalább legfőbbjein, az igazságszolgáltatás, biróságok, megyék rendezésén keresztül nem esünk; de bizonyos irányban tagadhatlan, hogy az 1870-ki költségvetés előirányzata, ugy, a mint előttünk fekszik, közelebb áll a normális budgethez mint az 1869-ki. Az 1869-ki budgetre nem alapitható az indemnity a központi bizottság véleménye szerint már csak azért sem, mert a honvédelmi tárcza, hacsak az oly jó sikerrel megindult honvédség reorganisatióját félbeszakítani nem akarjuk, az 1869-ki költségvetés alapján egy napig sem látható el a szükséges költségekkel; vannak azon kivül tárczák, melyeknek előirányzata annyira különbözik a 69-ki előirányzattól, hogy a legnagyobb zavarok nélkül és az adminisztratio megakasztása nélkül valósággal nem szorithatók vissza a 69-ki költségvetés keretébe. Ilyen a közlekedési és közmunka, ilyen a közoktatási minisztérium költségvetése. De ezenkívül a többi minisztérium 1870-ki költségvetéseiben is annyi változás történt — hasonlítva a 68-ki költségvetéshez — hogy lényeges közérdekek veszélyeztetése és a közadminisztratió nagy kára nélkül alig volnának ezen különbözetek figyelmen kivül hagyhatók. Azért, t. ház, a központi bizottság egyhangúlag azon nézetben volt, hog}~ az 1870-ki államköltségvetés azon alakban, a mint azt a pénzügyi bizottság előterjesztette, lehet egyedül azon alap, melyre helyesen fektethető az adandó felhatalmazás. De volt még más indoka is a központi bizottságnak. Többek közt különösen a helyes ellenőrzés és elszámitás szempontja is egyik indok volt, mely a központi bizottságot elhatározásában vezérelte. A központi bizottság a helyes elszámolás lényeges akadályait látta abban, ha az év első részében oly alapon kezdetik meg az elszámolás, melyet a másik részben meg kell szüntetni. Igaz, hogy a képviselőház a költségvetés részletes tárgyalásánál módosításokat tehet és valószínű, hogy fog is tenni; a központi bizottság ezt jól tudta ; de miután mégis azon keret, melyben a tárgyalás mozog, ugyanaz marad, ez lényegileg fog különbözni azon alaptól, melyen az év első részének költségvetése tárgy altatott. Ez a központi bizottságot nem tántorította meg meggyőződésében, s azért van szerencsém a törvényjavaslatot ugy a mint azt a központi bizottság szövegezte, a t. háznak ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Tisza Kálmán: T. ház! (Halljuk!) Mielőtt a szőnyegen levő tárgyra nézve részletezném nézeteimet, legyen szabad annak kijelentése után, hogy én a törvényjavaslatot ugy, a mint azt a központi bizottság előterjesztette, el nem fogadom, legelőször is az igen t. előadó ur beszédére kell tennem egy pár észrevételt. A t. előadó ur azt monda, hogy a képviselőház annak kimondása által, hogy ezen törvényjavaslatot tárgyalni akarja, azt elvben már elfogadta. Én, részemről, egyszerűen és csak a jövőre való tekintetből akarom erre megjegyezni, hogy nem fogadhatom el azon magyarázatot, mely szerint azon körülmény, hogy a ház vagy bárki valamely törvényjavaslatot tárgyalni akar, már annyit jelentene, hogy annak elveit magáévá teszi. Mert igen sokszor lehet és kell óhajtanunk, hogy valamely tárgy megvitattassék a házban, és épen azért tárgyalni kívánunk valamely törvényjavaslatot, a nélkül, hogy ez által már az elvet, melyet az magában foglal, elfogadtuk volna. Az igen t. előadó ur indokolásában felhozta az ellenőrzési szempontot, azt mondván, hogy az 1870. évi költségvetést kell alapul venni, mert ez által az ellenőrzés könnyebben lesz teljesíthető; míg, ha az 1869-i vétetnék alapul, az év egyik részében egy, másik részében más rendszer szerint kelletvén eszközölni a könyvezést, az ellenőrködés nagyon meg volna nehezítve. Kimondta azon nézetét is, hogy, ha teljes normális budget a reformokig nem lehet is, de mindenesetre az 1870. évi budget sokkal közelebb áll egy normális budgethez, mint az 1869. évi; tehát már ennélfogva is erre kell az általa úgynevezett indemynitit alapítani. A mi az elsőt illeti, a két eset közül egy állhat : vagy az, a mi, hitem szerint, csakugyan ben van a törvényjavaslatban, a mint előterjesztetett, hogy ezen javaslat által az országgyűlés saját kezeit megköti a jövő 3

/

4 évre is; vagy nem. Ha ez foglaltatik benne, akkor egyforma vezetése a könyvezésnek, igaz, biztosítva van, de a háznak alkotmányos joga meg van csorbítva. (Helyeslés a bal oldalon.: Igaz!) Ha nem ez foglaltatik benne, akkor nem látom át, hogy a könyvezés tekintetében minő könnyebbség hozatik létre. De egyátalában ezen szempont én előttem irányadó nem is lehet, mert e szerint nem arról lehet szó, hogy az ellenőrködés könynyebb vagy nehezebb legyen ; hanem csakis arról, hogy a finánczminiszterium közegeinek ke-