Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-90

140 90- országos ülés deczember 20. 1389, „miután a képviselőház 1868-ban deczember havában elfogadta a közlekedési miniszter abbeli határozati javaslatát, hogy a minisztérium több rendbeli vasutakra nézve a tárgyalást megkezdheti, engedélyezési okmányt köthet stb., oly formán, hogy az ily kötéseket, a mennyire lehetséges, a jelen országgyűlés kezdetén alkotmányos elintézés végett bemutassa; „miután a f. é. Julius 13-án tartott 50-ik országos ülésben 539. sz. a. hozott azon határozata a képviselőháznak, miként a nyiregyházaxmgvári vasút kiépítését szükségesnek tartja, és azt az előbb idézett XLIX. törvenyczikk 2. §-ában körülirt segélyezési mód mellett mindeddig biztosítani nem lehetett, elvben helyesli a nevezett törvenyczikk 2. §-ának oly módosítását, mely szerint a vállalkozók az általuk befektetett tőke jövedelmezősége iránt előlegesen biztosíttassanak ; kétségtelenné teszi azt, hogy a nevezett vasút kamatbiztositás mellett is kiépíthető; „miután az 1868. XLIX. törvényczikkben említett kedvezmény daczára még eddig, eliogadható föltételek alatt, kamatbiztositás nélkül vállalkozó nem akadt; „miután az állam segélyezésének birtokában levő magyar észak-keleti vasútra nézve életkérdés, hogy a nyiregyháza-ungvári vasútvonalnak forgalma az ő forgalmával együttesen kezeltessék ; „miután a dolog természete ugy hozza magával, hogy e két vasútvonal forgalmának egyesítése által a miskolcz-hatvan-pesti állam-vasut forgalma bízvást szintén növekedni fog: „bátor vagyok a pénzügyminiszterhez és a közmunka- és közlekedési miniszterhez a következő kérdéseket intézni : „Mi felvilágosítást adhatnak az iránt, hogy mindamellett, miként az állam segélyén felül a vidéki birtokosok is tetemes kedvezményeket ajánlottak, eddig még sem sikerült a nyiregyháza-ungvári vasút kiépítésére vállalkozót elfogadható föltételek alatt — kamatbiztositás nélkül — találni? „Es ha ez igy van: hajlandó-e a minisztérium a m. észak-keleti vasút engedélyeseivel, mint a nyiregyháza-ungvári vasút természetes követelőivel, kamatbiztositás mellett, oly alapon alkura lépni, a mely az államra nézve az eddigi ajánlatoknál kedvezőbb, vagy legalább is hasonló értékű ? — Es ha igen: „Szándékozik-e az engedélyesek ebbeli beadványát még ez évben az idézett 539. számú határozat értelmében a képviselőház elé terjeszteni? vagy pedig kész-e a minisztérium ugyanaz idézett határozat szavaival élve: „a vállalkozókkal a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett szerződésre lépni?" Csak még egy pár szót engedjen a t. képviselőház, Nem alkalmatlankodtam volna interpellátiommal, mert ismételve sürgetvén e vasutat az észak-keleti vasuttársulat részére a kormánynál, vártam mindig azt az időt, hogy az be fog következni, hogy tudniillik az a minisztérium által tervezett módon építtetni nem fog, s akkor jövök a kamatbiztositás-kéréssel. Most azonban, mint igen jó kutforrásból vélem tudni, a tiszavidéki vasút több egyént küldött ki ezen szárnyvasút kiépítésére alkudozni, és miután az, ha a tiszavidéki vasút nyerné meg a nyiregyházaungvári vasút kiépítését, nem jelentene mást, mint az észak-keleti vasút forgalmának igen nagy részbeni elvonását, vagyis nem jelentene mást, mint azt, hogy oly vasút, mely már kün van a kamatbiztositásból, elvonja a forgalmat olyan vasúttól, mely még igen soká fogja igénybe venni az állam segélyét, tovább felszólalásomat nem halaszthattam. Ez a tényállás. Itt sürgős intézkedést javasol ugy az országos érdek, mint a vidék és a társulat érdeke. Azért interpellátiómat a miniszter urak és a t. ház becses figyelmébe ajánlom. Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter urakkal. Dietrich Ignácz: Van szerencsém Blaschier Caesar pécsi lakos kérvényét benyújtani az állam részére 1849-ben lefoglalt és átvett 654 Va akó bora s ugyanannyi akó hordája fizetetlen árának, vagyis 6184 frt lefizetése iránt. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Dietrich Ignácz: Ezenkívül két törvényjavaslatot vagyok bátor előterjeszteni. Midőn a bírói hatalomról szóló törvényjavaslat a házban tárgyaltatott, azon ügyben én is felszólalván, nyomatékosan jegyeztem meg, hogy a törvényeket együttesen kell alkotni. Mert ha nem alkottatnak a törvények együttesen, akkor megtörténhetik, hogy valamely ügyről azok nem gondoskodnak, a miről gondoskodni kellett volna. Így vagyunk a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslattal. Benne az van mondva, hogy a biró csak törvény alapján hozott rendeletek és a törvényes szokás szerint ítélhet. Vaunak az országban igen fontos ügyek, ilyen ügyek az úrbéri erdei haszonvételt szabályozó ügyek, a melyekre nézve sem hazai törvényeink nem léteznek, a melyek ily módon rendelnék az erdők megosztását és szabályozását, és sem alkotmányos szokás nem létezik, ugy hogy ezen ügyek még most is az 1853. márez. 2-dikán kelt császári pátens szerint intéztetnek el. Még nagyobb baj az, hogy vannak olyan ügyek, a melyekben az illetők igé-