Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-90
90. országos ülés deezember 20.1869. 139 vábbra is meghagyassék. Nincs bizonyára az egész magyar birodalomban, a ki előtt ismeretes ne volna azon nagy katastrófa, mely Enyed városát érte; de azért ezen város nem a kiszenvedett kín emlékéből indul ki, hanem a szükséges törvényekből. Ugyanis elegendő épülete van az államnak törvényszékek befogadására, Fehérmegyében körülbelül 200,000 ember lakik, kik közül 60,000 ember csak a hetivásárokra bejár Enyedre. IS50-ig Erdélyben a törvényszékeknek nem volt állaadó székhelye; hol a főispánok laktak, ott volt a közigazgatás , a törvényszékek a főispánt kisérték, ez idő óta a törvényszék folyton Enyeden van. Nem akarom fölemiiteni, hogy a Bach-korszak hat évre Enyedről elvette a törvényszéket, mert akkor oly időket éltünk, midőn még a vasutakat is a politikai tekintetek irányozták. Ezeket előrebocsátva s fentartva a jogot, midőn ez ügy előkerül, ahhoz tüzetesen szólhatni, kérem e kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Ezen kérvény is a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Török Sándor (soproni): Tiszt, ház! Azon alkalommal, midőn szerencsés voltam egy országos műegyetem fölállítására vonatkozó határozati javaslatomat a t. háznak benyújtani, s azon alkalommal is, midőn ezt visszavontam, azon kijelentéssel tevém azt, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával fogok tüzetesebben e tárgy érdeméhez szólani. A költségvetési tárgyalás bekövetkezésének órái, a mint tudjuk, ez idő szerint meg vannak számlálva; de mert kívánnom is kell, hogy árnyéka is eloszlassák annak, mintha a törvényhozás e fontos ügyet el akarná odázni, és miután miniszteri előterjesztés e tárgy iránt előttünk nem fekszik, bátor vagyok ezennel egy országos iparnrűegyeteni fölállítása, tárgyában törvényjavaslatot letenni a ház asztalára. A házszabályok értelmében csak rövid indokolás előzheti meg bármely indítvány megtételét. (Felkiáltások : Igás!) de a fenebbiek tekintetéből legyen szabad kérnem a t. házat, (Mozgás) hogy részletes elemzésébe bocsátkozhassam (Zaj. Fölkiáltások: Nem szabad!) azon indokoknak, (Nem szabad!) melyek engem ezen törvényjavaslat beadására bírtak. Minden rendszer-változásnak józan és helyes czélja nem lehet egyéb, mint a nemzet szellemi életének fejlesztéséhez, szabadságának, függetlenségének biztosításához és anyagi gyarapodásához a kellő módokat és eszközöket kijelölni: (Zaj) mert hiszen épen a rendszer-változásnak csak a korábbi rendszer elégtelensége vagy káros volta volt az okozója. (Folytonos zaj.) Ily rendszerváltozásnak tartom részemről a 67/68-ki i kiegyezkedés művét, (Ingerült félbeszakítások: Nem szabad most ily indokolásokba bocsátkozni!) mely politikai és társadalmi nagy fontossága mellett, még különösen a magyar fai egyéni kifejlődését is biztosította. (Fölkiáltások: Halljuk az elnököt!) Elnök : Méltóztassék a t. képviselő ur a szabályok értelmében beadni törvényjavaslatát. Az ki fog nyomatni, és ha a ház tárgyalás alá veszi, akkor joga lesz a képviselő urnák a törvényjavaslatot indokolni. (Élénk helyeslés.) Török Sándor (soproni): Csak néhány rövid szóra kérem ki még a t. ház figyelmét. (Fölkiáltások: Eláll!) Azt hiszem, hogy magára a képviselőházra nézve is nérni árnyékot vetne azon körülmény, ha a dolog fontosságát teljes mértékben méltányolni nem tudná. (Nevetés.) Én ellenkező meggyőződésben vagyok, és azért bátor vagyok a t. háznak törvényjavaslatomat benyújtani. (Atalános éljenzés) Jámbor Pál jegyző (olvassa soproni Török Sándor törvényjavaslatát): „1. §. Budapesten egy országos iparműegyetem fölállítása elhatároztatik. „2. §. Ezen országos műegyetem, mint a hazai ipar- és kereskedelemmel kapcsolatos közmunka- és közlekedési ügyeknek organikus fejlődésével összefüggő szakintézet, közvetlen a magyar királyi közmunka- és közlekedésügyi minisztérium felügyelete alá helyeztetik, s fölállításának költségösszege, valamint jövőben rendes évi költség előirányzata is, a nevezett minisztérium évi költségvetésébe veendő föl. „3. §. A jelen törvény végrehajtásával a magyar királyi pénzüg}d és közmunka- és közlekedésügjd miniszterek bízatnak meg." Elnök: Ki fog nyomatni, és midőn a t. ház elrendeli, napirendre tűzetni. Ivánka Imre: T. ház! Szándokom volt interpellatiomat, melyet a pénzügyi és közlekedésügyi miniszter urakhoz vagyok bátor intézni, kissé hosszasabban indokolni; de okulva az előttem épen történt példán, nem kívánom igénybe venni a ház türelmét, és igy csak igen röviden emlékeztetek arra, a mit Kemény István b. képviselő ur mondott, ki nem beszélt ugyan a mostani időről, de azt mondta, hogy a vasúti concessiók politikai jutalom gyanánt osztogattattak. Bátor vagyok interpellatiomat egyszerűen felolvasni. (Olvassa): „Miután a törvényhozás 1860ban a nyíregyház-ungvári vasút építését megrendelte ; „miután az 1868. XLDL törvényczikk 2, §-a a nyiregjmáz-ungvári gőzmozdony-vaspályát azok közé sorozta, melyek a vasutak és csatornák építésére felvett kölcsönből mértföldenkint 100,000 frtig segelyezhetök : 18*
