Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-87
120 87. országos illés december 17. 1869. vényben megállapított 5-ik vagy 6-ik §. alá tartozik-e egyik vagy másik eset? Ily előzményt, minél fogva a törvény végrehajtására nézve a minisztérium fölött álljon valamely bíróság, megvallom, az alkotmányosság szempontjával nem tudnék megegyeztetni: mert alkotmányos országban ha a minisztérium meg nem tartotta a törvényt, mindig módjában van a törvényhozásnak azt azért felelősségre vonni és bizonyára felelősségre is vonja. Meg akarom még egy pár szóval magyarázni, hogy milyen itt az eljárás módja, és mi volt oka, hogy a minisztérium ily értelemben indítványozta azon §-t, a mely kihagyatott, hogy t. i. a kereskedelmi és pénzügyi miniszter együtt fognak határozni a fölött, hogy valamely egylet az 5-ik vagy 6-ik §. alá tartozik-e I Ez akkor történik, midőn valamely egyesület valósággal megalakul; hogy pedig valamely egyesület megalakulhasson, alapszabályait a minisztériumhoz fel kell terjesztenie s ezen alapszabályokból ítéltethetik aztán az meg, hogy egy egyesület az 5-ik vagy 6-ik §. alá tartozik-e, azaz vajon őnsegélyzési ezóíra vagy egyéb haszonhajtó pl. osztalékot nyújtó ezélból alakul-e valamely egylet 1 ? ezt pedig oly határozottan, oly tisztán el lehet dönteni, hogy kétség nem is merülhet föl. Eddig is minden pénzintézet engedélyezésére nézve a kereskedelmi minisztérium járt el, s annyiban, a mennyiben pénzügyi dolgokra vonatkozik, ki szokta kérni a pénzügyminisztérium véleményét. Az eljárás az, hogy a beadványok a kereskedelmi minisztériumnál adatnak be és a kereskedelmi miniszter adja meg az engedélyt. Tehát a törvénynek csak azon értelmet kívánom adni, hogy valahányszor egylet alakul, beterjeszti alapszabályait, melyekből határozottan megítélhető, hogy az 5. vagy 6. §. alá tartozik? : hogy a bélyegmentesség minden könyveire és beadványaira megilleti-e ? Ennélfogva ón részemről észrevételt nem tehetek, nem is teszek, ha a központi bizottmány javaslata íogadtatik el, mert az anynyit tesz, hogy kihagyassék ezen §., s az eddigi eljárás szerint a két minisztérium egyetértőleg jár el és a végleges elhatározás csakugyan a szakminiszternek t. i. a kereskedelmi miniszternek adatik. De veszélyes előzménynek tartanám, ha igy mellesleg elismertetnék oly elv, melynélfogva a felelős kormány intézkedése fölött nem az egyedül competens törvényhozás, hanem valamely láróság határozna. Ez azon szempont, melynél fogva a módositványt el nem fogadhatom és hozzájárulok a központi bizottság javaslatához. Zichy Nándor gr.: T. ház ! Szerintem itt nem egyedül a törvénynek alkalmazásáról, hanem a törvénynek olyforma értelmezéséről van szó, mely magának a törvényhozásnak jogkörébe tartozik. Annak meghatározása, minő társulatok rószesittessenek azon kedvezményben, mely ezen törvényjavaslatnak egyik §-a által rajok ruháztatik, szerintem magának a törvényhozásnak lett volna föladata. Én tehát azt hiszem, itt helyes volna oly §. mely azt mondaná, hogy az évről évre változó körülmények és ujabban alakuló társulatok igényei szerint az illető pénzügyminiszter ur a kereskedelmi miniszter úrral egyetértőleg tesznek a ház elé előterjesztést, hogy a következendő évszakban minő társulatok élvezzék ezen kedvezményt; a ház pedig a költségvetés megszavazásakor ezen társulatok sorát megállapíthatná, és igy a törvényhozás határozatának tartatnék fel az, mit sem a minisztériumra ruházni nem akar, hogy azt a kedvezményt ne osztogassák ki talán oly szempontból és irányban, melyből a kedvezmény a törvényhozás ténye és nem a minisztexium önkényétől függhet egyedül; másrészt pedig mellőztetnék azon helytelen eljárás, miszerint valamely más hatóságra vagy törvényszékre ruháztassák oly tárgyak fölötti határozási jog és illetékesség, melyek nem tartozhatnak a törvénykezési hatóságokhoz: mert azt megítélni, minő mértékben közhasznú valamely vállalat, vagy nem ? ez nem az igazságszolgáltatásnak, hanem a törvényhozásnak és inkább az administratiónak, mint sem a bíráskodásnak tárgya. Én tehát egy ilyformán szerkesztett §-t hoznék javaslatba: „A pénzügyminiszter évről évre előterjesztést tesz a képviselőháznak az iránt: mely társulatok részesitendők a törvényes kedvezményben, s ez előterjesztés alapján a képviselőház a költségvetés alkalmával állapítja meg azoknak ezen sorozatát." Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa Zichy Nándor gr. módositványát.) Nyáry Pál: T. ház! Én ép oly veszedelmesnek tartanám azon praecedenst felállítani, miről a tisztelt pénzügyminiszter szól, mint a milyen veszedelmesnek tartja ő az ellenkezőt. Azt hiszem, nekem inkább sikerül bebizonyítani állításomnak helyességét, mint sikerülhetett neki. Miről van itt szó, t. ház? Egy törvény magyarázatáról : mert hogy ezt értette a miniszter ur akkor, midőn a törvényjavaslatot beterjesztette, világosan kitűnik a 7-ik §-ból, mely igy szól; „Azon kérdést, hogy vajon az ily egylet az 5-ik vagy 6-ik §. alá tartozik-e? a pénzügyminiszter a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg határozza el." Mit jelent ez? Azt, hogy maga is előre látta a t. miniszter ur, hogy e két §-ban foglalt engedmények okul szolgálhatnának bizonyos kételyekre, vagyis