Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-87

87. országos ülés segélyezési, közhasznú egylet-e, vagy pedig tisztán nyerészkedési szempontból alakíttatott ? Ennek következtében én a 6. §. után 7-ik §-til a következő módositványt ajánlom: „7. §. Azon kérdést, hogy vajon az ilyen egylet az 5. vagy 6. §-ban emiitett egyletek közé tartozik-e ? azt előforduló esetekben a pénzügyi kihágásokra nézve illetékes biróság itéli meg." Nem fogadhatom el azon nézetet sem, a mely a pénzügyi bizottság által beadott törvényjavaslat 7. §-ban előterjesztetik, mert e szerint az egyedül administrativ hatóságot gyakorló minisztérium volna hivatva arra, hogy ily esetekben, a melyek — mint ezen módositvány is előterjeszti — csak coneret esetek, t. i. egyes előforduló' esetek lehetnek, határozzon, azaz ítéletet hozzon. De nem tartom czélszerünek ezen eljárást azért sem, mert azonkívül, hogy ez nem tartozhatik administrativ hatóság hatáskörébe, itt két minisztérium jelöltetik ki, t. i. a pénzügyi és az ipar és kereskedelmi minisztérium; ezek határozzák el egyetértőleg az illető esetet. De mi történik akkor, ha ezen egyetértés nem érethetik el? • Egyátalában különös eljárásnak tartom azt is, hogy a minisztérium összeüljön és mint valami jury határozzon ezen coneret esetek fölött. Azon ellenvetés tétethetik még ezen módositvány ellen, hogy az egyletek, midőn folyamodnak a kormánynál az engedélyért, akkor egyszersmind nyilvánítják azt is, hogy segélyezési egyletek-e, vagy olyanok, t melyek nyerészkedési szempontból alakulnak. Én részemről az egyesülhetés jogát megszorittatni nem óhajtom, sőt lehetőleg kiterjeszteni kívánnám; nem kívánhatom tehát azt, hogy midőn az illető egyletek folyamodványaikat beterjesztik, egyszersmind a minisztérium vagy a kormány ítéljen a fölött, hogy miféle egyletek ezek, és ennek következtében proteetiót osztogathasson: az egyik egyletnek megadván a bélyegmentességi engedélyt, mint önsegélyezési egyletnek, a másiktól pedig azt megvonván. Ennek következtében, mint mondám, a központi bizottság nézetében nem osztozhatom, azért sem, mert én a központi bizottság eljárását e tek| ntetben, őszintén megvallva, igen különösnek " tartom. Biztos tudomásom van arról, hogy az osztályok többsége elfogadá azon elvet, hogy egy szakasz igtattassék be ezen törvényjavaslatba , a mely az előforduló eseteknél történendő ítélet hozatala fölött határozna. Ha e tekintetben kétség merülne föl talán a házban, utalok az osztályok jegyzőkönyveire, és meg vagyok győződve, hogy azok bizonyítékot fognak december 17. 1869. j ] g adni a mellett, hogy a központi bízottság ez; osztályok többségének ezen nézetét mellőzte. Ezt én nem tartom helyes eljárásnak, és miután igen czélszerünek, sőt szükségesnek látom azt, hogy ezen törvényjavaslatba egy szakasz beigtattassék, mely azon alkotmányos szempontból indul ki, hogy előforduló coneret esetek fölött semmi másféle hatóság, hanem egyedül csak a biró van fölhatalmazva ítélni: ennek következtében módositvány ómat ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Bujanovics Sándor jegyző (újra felovlassa Simonyi Lajos b. módositványát): „Azon kérdést, vajon az egylet az 5-ik vagy 6-sk szakasz alá tartozik-e? előfordulható kérdéses esetekben a pénzügyi kihágásokra nézve illetékes bíróság itéli meg." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Engedje meg a t. ház, hogy én is elmondjam e §-ra vonatkozólag nézetemet. Simonyi Lajos b. képviselő ur azzal végezte beszédét, hogy az alkotmányosság szempontjából kíván e törvényjavaslatba uj szakaszt, melynél fogva a minisztériumnak törvényszerű hatásköre fölötti itélet jövedéki bíróságra bízassák. Én, megvallom, ezt épen az alkotmányosság, a felelős kormányzati és parlamentális rendszer szempontjából téves felfogásnak tartom: mert miről, van itt szó ? Arról, hogy egy valósággal létező törvénynek végrehajtásánál a minisztérium által követett eljárás fölött ki hozzon ítéletet? Simonyi Lajos b.: A biró! Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : En azt hiszem, alkotmányos fogalmakkal -az egyez, hogy a minisztérium, a törvényhozásnak legyen felelős, ha netalán egy vagy más pontban a törvény teljesítésében nem helyesen járt el, vagy nem helyesen alkalmazta a törvényt valamely esetre. E tekintetben, mondom, az illetékes biró csak a törvényhozás, s csak ennek lehet a minisztérium e tekintetben felelős. Hogy ezen esetben téves felfogás látszik a t. képviselő ur előadásában rejleni, erre nézve méltóztassanak megengedni, hogy elmondjam.:: minő elvből látom, én itt a képviselő urat kiindulni % A t. képviselő ur azt hiszi — mert azt kell következtetnem, "hogy ő azt hiszi — mintha bármely pénzügyi törvénynek áthágási esete adná magát elő —• például előfordulna egy bélyeg-illeték megsértésének esete — ezen coneret eset fölött nem annak természetes birája, a törvény szerint a jövedéki biróság ítél. De itt nem erről van szó; hanem szó van arról, mikép hajtassák végre a törvény t. i. annak megítéléséről, hogy a tör-