Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-87

114 87. országos Btés december 17. 1869. mely talán más törvények magyarázatára káros lehetne. Tisza Kálmán: T. ház! Én részemről óhajtom, hogy maradjon a módosítás ; óhajtom pedig egyfelől azért, mert általa tisztább lesz a dolog, de óhajtom még más szempontból is. A t. miniszter ur ugyanis elmondotta, hogy a törvényhozásnak mindig jogában áll, későbbi törvénynyel egy előbbi törvényt módosítani. Ez tökéletesen igaz; de kérdem : hogy áll a dolog most? valószínűleg a hirlapbélyeg eltörléséről szóló törvényjavaslat előbb lesz törvénynyé, mint a jelenleg tárgyalás alatt levő. Már most, ha nem gondoskodunk arról, hogy a törvényben ki legyen mondva, hogy az eddigi intézkedések föntartatnak, kivéve azokat, melyekre nézve a törvényhozásnak uj intézkedése jött közbe : akkor épen azon oknál fogva, melyet a t. miniszter ur fölhozott, ezen utóbbi törvény érvényét le fogja rontani. (Helyeslés bal felöl.) És igy nem csak azért, mert világosabb lesz a szöveg, hanem azért is, mert csak igy látom a dolgot minden félreértés ellen teljesen és tökéletesen biztosítottnak ; én a módosításnak, ugy mint a központi bizottság javaslatba hozta, meghagyását részemről óhajtom. (Helyeslés a bal oldalon.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Helyeslem az imént fölhozott érvelést; de akkor — nézetem szerint — máskép kellene hivatkozni a bélyegtörvényre : mert méltóztassanak megengedni, ezen tétel : „a mennyiben ujabb törvény" azt jelenti: „a mennyiben későbbi törvény által nem fog módosíttatni.

8 Én legalább ugy fogom föl, hogy az volna a legcorrectebb eljárás, ha egyenesen a hirlapbélyegre nézve hozott országgyűlési intézkedésre hivatkoznánk. (Helyeslés a jobb oldalon.) Buday Sándor előadó: T. ház! A központi bizottságot ugyanazon indokok vezérelték, melyeket előttem szóló Tisza Kálmán képviselő ur előadott. Megkísértetett ott is a hivatkozás a változtató törvényekre ; de ezen hivatkozás lehetetlen volt, mert az még szentesítve nem levén, még nem törvény. Ennélfogva, a bizottság a hivatkozást ily átalánosságban hozta javaslatba. Halász Boldizsár: Én ezen módositványi részemről is pártolom, a mennyiben mindenesetre a végrehajtó közegek figyelmeztetve lesznek általa, hogy ezen szabályok átalában nem állnak; hanem a mennyiben ezen szó „ujabb

8 egy másik már létező törvényt involvál magában, e tárgyban pedig még csak egy határozat létezik, ezen szót kihagyatni óhajtom, s csak ennyit tennék: törvény által fognak eltöröltetni, illetőleg módosíttatni. Egyébiránt nekem más észrevételem van ezen első szakaszára nézve: a permissiv tőrvényt soha sem szerettem mint positiv törvényt tekinteni ; az mondatik, hogy a pénzügyminiszter ur a fönálló szabályokat érvényben tarthassa. Nézetem szerint pedig vagy az mondandó ki, hogy köteleztetik a miniszter ezen szabályokat még egy évig föntartani, vagy pedig hagyassék ki egészen ezen szakasznak erre vonatkozó része, s az egész szakasz akkor igy fogna hangzani. (Olvassa:) „A bélyeg és illetékek, valamint a dijak megszabására és lerovási módjára nézve fönálló szabályok" stb., a mennyiben törvény (tehát itt kihagynám ezen szót „ujabb") által meg nem változtattak, 1870. deczember 31-ik napjáig érvényben hagyatnak.

8 Ajánlom ezen módosításomat a t. ház figyelmébe. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Haláss Boldizsár módositványát. Elfogódjuk!) Ghyczy Kálmán: Megvallom, t. ház, én nem foghatom, föl az okot, melynél fogva az igen t. pénzügyminiszter ur a törvényjavaslatnak általa idézett szavait kihagyatni kívánja. Maga elismeri, hogy ezen szavak legfölebb csak fölöslegesek, ós azért nem látom okát, hogy miért kívánja kihagyatni azok fölszólalása ellenére, kik ezen szavakban némi megnyugvást találnak. Bátor vagyok a pénzügyminiszter urat a tőrvényjavaslat egész szövegére figyelmeztetni. Mondatik az első §-ban, hogy a fönálló pénzügyi szabályok az 1868-ik esztendei XXIII. tőrvényczikkben foglalt módosításokkal tartatnak fön. Előttünk van egy törvényjavaslat, mely az 1868; XXIII. törvény czikknek a pénzintézetekre vonatkozó szabályait több tekintetben megváltoztatja. Ha már most nem foglaltatik benne a törvényjavaslat első §-ában azon passus, hogy ezen rendelkezés ! csak annyiban tartandó fön, a mennyiben ujabb törvény által meg nem változtattatik, akkor az 1868; XXIII. törvényczikknek, legalább ezen törvény szó szerinti értelme szerint, még azon szakasza is érvényben marad, mely a pénzintézetekről szól, és melyet most a pénzügyminiszter ur megváltoztatni akar. En igen kérem a pénzügyminiszter urat, hogy, miután a dolog érdemére nézve a módosítás ellen kifogása nincs, s azt legfölebb csak fölöslegesnek mondja, legyen szives beleegyezni, hogy ezen szavak maradjanak a tőrvényben, ugy mint azt a központi bizottság ajánlja. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Minthogy lényegileg nincs észrevételem a módosítás ellen, s csakis formailag tettem megyjegyzést: ha a t. ház tagjait a módosítás i megnyugtatja, én elfogadom. Elnök : Elfogadja a t. ház a központi I bizottság által ajánlott szerkezetet I Nincs sen-