Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-86

*6. országos illés deczember 16. 1869. 97 foglalás és zálogolás előtt kamatostul befizetik, ezen két-két krajezárokat viszafizettetni ?" Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : T. ház! Méltóztassék ez interpellátiót — annyival inkább, mert néhány melléklete is van — egyenesen hozzám áttenni azért, hogy az interpellátióban foglalt körülményeket meg­vizsgálhassam. Igen természetes, hogy oly széles kiterjedésű igazgatásban, mint a pénzügyi, gyak­ran megtörténik, hogy egyik, másik közeg a törvény magyarázásában és végrehajtásában el­térőleg jár el. E tekintetben csak köszönettel veszem, ha bárki ez eljárás vagy eltérésre nézve figyelmeztet. Egyébiránt, azt hiszem, szabad ki­mondanom, hogy igyekezni fogok mindig a ne­talán följelentett hiányokat készséggel orvosolni, ha a följelentés nem a ház előtt történik is. (Helyeslés.) Azt is hiszem, ha minden ilyen ügy a ház elé kerülne, az nagyon sok időt venne igénybe. (ügy van!) Méltóztassék meggyőződve lenni a képviselő ur, hogy a hozzám áttett ira­tok alapján a tényállást felderítve csak a tör­vény értelme szerint fogok intézkedni. Elnök: Mindenesetre közöltetni fog a mi­niszter úrral. Henszlmann Imre: A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter ur lS70-iki államkölt­ségvetésében ezek foglaltatnak: „Magyarországi történelmi műemlékek kiásatására s esetleg fen­tartására 14,000 frt, Magyar- és Erdélyország régészeti helyszínelésére 2500 frt." A törvény­javaslathoz, melyet e tárgyban saját és elvtár­saim nevében benyújtok, bátorkodom azon kép­viselőtársaim számára, kik e tárgygyal tüzete­sebben nem foglalkozhattak, s mely tárgy •— mondhatom — igen szoros összefüggésben van a fönebbi előirányzattal, indokolást is csatolni. Fölolvasom előbb az indokolást, aztán a tör­vényjavaslatot. {Kezdi olvasni az indokolást) Elnök: Bocsánatot kérek, de a házszabá­lyok 131. §-a kimondja, hogy beszédet olvasni tilos. {Nagy zaj. Ellenmondás a bal oldalon.) Henszlmann Imre: Ez nem beszéd, ez indokolás. (Tovább olvassa. Nagy zaj. Fölkiáltá­sok a jobb oldalon: Nem szabad olvasni!) Ha nem tetszik a t. háznak meghallgatni . . . (Zaj. Föl­kiáltások jobb felől: Nem szahad fölolvasást tartani!) Elnök: Képviselő ur azt mondja, hogy ez indokolás; méltóztassék tehát meghallgatni a házszabályt. (Folytonos zaj.) Patay István: Azt nem lehet tűrni, hogy valaki ne adhassa elő indokolását. (Nagy derültség.) Kár arra nevetni. Elnök: Föl fogom olvasni a házszabá­lyoknak ide vonatkozó §§-ait. Az előbb emiitett §. azt mondja, hogy beszédet olvasni tilos; erre a képviselő ur megjegyezte, hogy ő nem akar | KÍPV. H. NAPLÓ 1841 rv. beszédet tartani, hanem indokolni törvényjavas­latát. Erre nézve a 120. §. ezt mondja: „A tagok is ekkor nyújtják be a kérvényeket, jelen­tik be szóbeli (Jobb felől: Tehát nem Írásbeli!) rövid indokolással az uj indítványokat.' Kérem ennélfogva a képviselő urat, a házszabályok ér­telmébeu indítványát szóbelileg röviden indokolni. (Helyeslés.) Henszlmann Imre; Ez törvényjavas­lat, és nem indítvány. (Közbeszólások bal felől: Ez törvényjavaslat!) Igenis, t. ház, ez törvényja­vaslat, a melynek kinyomatását kívántam; tehát tessék fölolvastatni. (Fölkiáltások jobb felől: Nem szabad fölolvasni! Bal felől: Halljuk! Nagy zaj.) Elnök: Ha a t. ház nem méltóztatnék föntartani saját szabályait . . . (Zaj.) Simonyi Ernő: A házszabályokhoz aka­rok szólani. (Halljuk!) T. barátom Henszlmann Imre az imént törvényjavaslatot nyújtott be. A t. ház azt határozta, hogy a minisztérium a tör­vényjavaslatot, melyet benyújt, indokolhatja. T. barátom azt hitte, ha ő is, mint képviselő, in­dokolja törvényjavaslatát, ezzel nem tesz oly va­lamit, a mi fölösleges, vagy mi a t. háznak kel­lemetlen. Ezen törvényjavaslatnak indokolását kívánja most azon czélból fölolvasni, hogy a tör­vényjavaslat szükségességét indokolja. (Zaj.) Elnök: Erre nézve is leszek bátor a ház­szabályt felolvasni. A 102-ik §. ezt mondja: „Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, ezt tör­vényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani. A törvényjavaslat a tagok között kinyomva szétosztandó, s ha a ház tárgyalni kívánja, mindenesetre osztályülési tárgyalásra utasítandó." (Helyeslés jobb felől.) Madarász József: T. ház! Elisme­rem, hogy azt. a ki indítványt, vagy ellenindit­ványt, vagy törvényjavaslatot óhajt beadni, a ház és önmaga iránti figyelem arra utalja, hogy indítványát minél szabatosabban terjeszsze a ház elé; hanem én hivatkozom önöknek, ha nem is régi, de 1861 óta folytonosan követett gyakor­latára : én magam is elégszer valék azon hely­zetben, midőn akár törvényjavaslatot, akár in­dítványt voltam bátor letenni a ház asztalára, hogy iparkodtam azt röviden, de mindig indo­kolt előadás után terjeszteni a ház elé. Ezt óhajtja tenni t. barátom Henszlmann képviselő­társam is, és azért lehetetlen, hogy föl ne hív­jam a t. ház figyelmét arra, hogy ő törvényja­vaslatot beadni szándékozván, a t. ház el akarta tőle vonni a szót azért, mert beszédjét írásba foglalta, (Fölkiáltások jobb felől: Fölolvasást tartott!) a mihez a házszabályain és alkotmányos parla­menti szokáson alapuló joga volt a képviselőnek. (Ellenmondás jobb felől.) Igen sajnálom, hogy t. képviselőtársam, nem ismervén még annyira a J3

Next

/
Thumbnails
Contents