Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-58

58. országos Illés október 26. 1869. 53 Azt monda továbbá Ghyczy Kálmán kép­viselő ur, hogy a fél ki lesz zárva, e törvény­javaslat által s úgyszólván 9 Ítéleten kell majd az ügynek keresztül menni. Ebben én is aggályt látok; de ezt nem az átalános, hanem a rész­letes vitába tartozónak hiszem. Továbbá azt sem tartom helyesnek, hogy a felek csak assistentia mellett perelhessenek, mert ha valaki megsérte­tik, akkor én kivánom, hogy mindenesetben pe­relhessen, és ne csak akkor, a midőn a királyi ügyész azt megengedi. E tekintetben azonban módo­sítani lehetend a törvényt. Áttérek Ludvigh képviselő urnák azon ész­revételére, miszerint Angolországban a grand jury szokott ily esetekben határozni, és hogy a bí­rák függetlenségét nem látja ezen törvény által biztosítva. Erre én csak azt felelem, hogy azon ételtől, a melytől a magyar ember hízik, a né­met még csömört is kaphat. ífem minden a mi Angolországban jó, honosítható meg haszonnal nálunk is. Sok idő kell még arra, míg azon niveaura fogunk jutni, hol Angolország van. Azért nekünk a mi körülményeinkhez kell alkalmaz­kodnunk és ha majd e nemzet azon pontf ± fog állani, hol jelenleg áll Angolország, akkor majd mi is alakithatunk grand juryt, de addig csak maradjunk meg a mi magunk tűzhelye mellett és elégedjünk meg azzal, hogy most megszün­tetjük a bíróságok visszaéléseit és zsarnokoskodá­saikat, a melyeket a megyei omnipotentiának pa­lástja alatt bátran elkövettek. Elégedjünk meg azzal, hogy most törvény által meg lehet büntetni és rendre lehet utasítani az ilyen eljárást. En tehát a részletes tárgyalás alapjául el­fogadom a beadott törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobb oldalon.) Madarász József: Tiszt, képviselőház! (Halljuk! Zaj.) Azon előadások után, melyeket a képviselőház mai ülésében a bírói felelősségről és az ezzel összeköttetésben levő törvényjavaslat tárgyában hallottam, lehetetlen fájdalmasan azon meggyőződésre nem jutnom, melyet Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársam már kifejezett: hogy a tisztelt Képviselőháznak többségben levő jobb oldala képviselői valószínűleg nincsenek azon vé­leményben , hogy a birói felelősségről és függet­lenségről szóló törvényjavaslat is minden párt­felekezet nélkül mindnyájunké és igy nem egye­dül azon köré, mely azt készítette. Fájdalmasan győződtem meg különösen azok­ból , miket a jobb párt eddigi érdemes szónokai közül egyik előttem szólott képviselő hozott fel Ghyczy és Simonyi előttem szóló képviselő urak előadása ellen. Uraim! a birói felelősségről és függetlenség­ről szóló törvény — megengedik önök — mind­nyájunké (Helyeslés), és azért, ha önök, a mint gyakran hangoztatták, és ha, mint óhajtom hinni, nem csak szóval, hanem valósággal akar­nak a reform terén, a haladás utján mint több­ségben való képviselők előttünk járni, önöket és az általuk támogatott kormányt a haladás terén üd­vözlöm ! Üdvözlöm például a törvényjavaslatban a szóbeliség behozatalát; de mivel mentik önök és mivel menti az igazságügyi miniszter a nyilvá­nosságnak kizárását? Hát ez azon európai sza­badelvüség, ez azon haladás, melyért önök óhajt­ják , hogy küzdjük le a pártérzelmeinket és kö­vessük önöket ily reform terén? (Helyeslés bal felöl.) Engedjék meg önök, hogy azok után, mik előttem szóló társaim Ghyczy Kálmán és Simo­nyi Ernő által felhozattak, eddig még senki ál­tal meg nem czáfolva, ne mondjak mást, mint azt, hogy oly megsértését, oly nemtekintését lá­tom az európai haladásnak és szabadelvüségnek a nyilvánosság kizárásában, mely e törvényja­vaslat egy szakaszában foglaltatik, hol a nyil­vánosság csak akkor engedtetik meg, midőn azt a vádlott nem ellenzi: hogy én e miatt az egész törvényjavaslatot szellemében és részleteiben el­lenkezőnek találván minden alkotmányos nemzet szabadelvű reform fogalmaival, azt a t. kor­mányhoz a 134. sz. értelmében visszautasittatni, és az alkotmányos szabadelvű reformokat és a haladás útját követendő uj törvényjavaslat ki­dolgozására utasíttatni kivánom a t. házat. (He~ lyeslés bal felöl.) Pulszky Ferencz: T. ház! Midőn a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről be­adatott a törvényjavaslat, azt hittem , senkinek nem fog eszébe jutni, abból pártkérdést csinálni. Én azt hiszem, ez oly kérdés, mely mindnyá­junknak érdekében van és a melyre nézve nincs jobb és nincs bal oldal. (Helyeslés.) A jobb és bal oldal politikai oldal, de semmikép nincs ösz­szefüggésben oly törvénynyel, mint például a szőnyegen levő. (Helyeslés.) Ehhez, azt hiszem, mindenki tisztán a maga nevében szól, és nincs senki, ki ehhez a párt nevében szólana. Min­denki egyéni nézete szerint fogja fel e tárgyat és a szerint fogja támogatni vagy ellenezni. (Helyeslés.) Ugyanazért meg kell vallanom, szo­morúan hatott rám Simonyi Ernő képviselő­társamnak azon észrevétele, hogy a jobb oldal nem nyilatkozik. Nyilatkozik mindenki, a ki azt hiszi, hogy nyilatkozni kell, és hallgat min­denki, a ki azt hiszi, hogy nincs helye a felszó­lalásnak. Hogy állunk e kérdésre nézve ? Hogy a bi­rói felelősségről törvényt alkotni szükséges, azt nem tagadja senki e teremben ; hogy ezen tör­vényjavaslat, mely előttünk fekszik, elégséges arra, hogy a részletes tárgyalás alapjául elfogad-

Next

/
Thumbnails
Contents