Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-58
58. országos Illés október 26. 1869. 53 Azt monda továbbá Ghyczy Kálmán képviselő ur, hogy a fél ki lesz zárva, e törvényjavaslat által s úgyszólván 9 Ítéleten kell majd az ügynek keresztül menni. Ebben én is aggályt látok; de ezt nem az átalános, hanem a részletes vitába tartozónak hiszem. Továbbá azt sem tartom helyesnek, hogy a felek csak assistentia mellett perelhessenek, mert ha valaki megsértetik, akkor én kivánom, hogy mindenesetben perelhessen, és ne csak akkor, a midőn a királyi ügyész azt megengedi. E tekintetben azonban módosítani lehetend a törvényt. Áttérek Ludvigh képviselő urnák azon észrevételére, miszerint Angolországban a grand jury szokott ily esetekben határozni, és hogy a bírák függetlenségét nem látja ezen törvény által biztosítva. Erre én csak azt felelem, hogy azon ételtől, a melytől a magyar ember hízik, a német még csömört is kaphat. ífem minden a mi Angolországban jó, honosítható meg haszonnal nálunk is. Sok idő kell még arra, míg azon niveaura fogunk jutni, hol Angolország van. Azért nekünk a mi körülményeinkhez kell alkalmazkodnunk és ha majd e nemzet azon pontf ± fog állani, hol jelenleg áll Angolország, akkor majd mi is alakithatunk grand juryt, de addig csak maradjunk meg a mi magunk tűzhelye mellett és elégedjünk meg azzal, hogy most megszüntetjük a bíróságok visszaéléseit és zsarnokoskodásaikat, a melyeket a megyei omnipotentiának palástja alatt bátran elkövettek. Elégedjünk meg azzal, hogy most törvény által meg lehet büntetni és rendre lehet utasítani az ilyen eljárást. En tehát a részletes tárgyalás alapjául elfogadom a beadott törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobb oldalon.) Madarász József: Tiszt, képviselőház! (Halljuk! Zaj.) Azon előadások után, melyeket a képviselőház mai ülésében a bírói felelősségről és az ezzel összeköttetésben levő törvényjavaslat tárgyában hallottam, lehetetlen fájdalmasan azon meggyőződésre nem jutnom, melyet Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársam már kifejezett: hogy a tisztelt Képviselőháznak többségben levő jobb oldala képviselői valószínűleg nincsenek azon véleményben , hogy a birói felelősségről és függetlenségről szóló törvényjavaslat is minden pártfelekezet nélkül mindnyájunké és igy nem egyedül azon köré, mely azt készítette. Fájdalmasan győződtem meg különösen azokból , miket a jobb párt eddigi érdemes szónokai közül egyik előttem szólott képviselő hozott fel Ghyczy és Simonyi előttem szóló képviselő urak előadása ellen. Uraim! a birói felelősségről és függetlenségről szóló törvény — megengedik önök — mindnyájunké (Helyeslés), és azért, ha önök, a mint gyakran hangoztatták, és ha, mint óhajtom hinni, nem csak szóval, hanem valósággal akarnak a reform terén, a haladás utján mint többségben való képviselők előttünk járni, önöket és az általuk támogatott kormányt a haladás terén üdvözlöm ! Üdvözlöm például a törvényjavaslatban a szóbeliség behozatalát; de mivel mentik önök és mivel menti az igazságügyi miniszter a nyilvánosságnak kizárását? Hát ez azon európai szabadelvüség, ez azon haladás, melyért önök óhajtják , hogy küzdjük le a pártérzelmeinket és kövessük önöket ily reform terén? (Helyeslés bal felöl.) Engedjék meg önök, hogy azok után, mik előttem szóló társaim Ghyczy Kálmán és Simonyi Ernő által felhozattak, eddig még senki által meg nem czáfolva, ne mondjak mást, mint azt, hogy oly megsértését, oly nemtekintését látom az európai haladásnak és szabadelvüségnek a nyilvánosság kizárásában, mely e törvényjavaslat egy szakaszában foglaltatik, hol a nyilvánosság csak akkor engedtetik meg, midőn azt a vádlott nem ellenzi: hogy én e miatt az egész törvényjavaslatot szellemében és részleteiben ellenkezőnek találván minden alkotmányos nemzet szabadelvű reform fogalmaival, azt a t. kormányhoz a 134. sz. értelmében visszautasittatni, és az alkotmányos szabadelvű reformokat és a haladás útját követendő uj törvényjavaslat kidolgozására utasíttatni kivánom a t. házat. (He~ lyeslés bal felöl.) Pulszky Ferencz: T. ház! Midőn a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről beadatott a törvényjavaslat, azt hittem , senkinek nem fog eszébe jutni, abból pártkérdést csinálni. Én azt hiszem, ez oly kérdés, mely mindnyájunknak érdekében van és a melyre nézve nincs jobb és nincs bal oldal. (Helyeslés.) A jobb és bal oldal politikai oldal, de semmikép nincs öszszefüggésben oly törvénynyel, mint például a szőnyegen levő. (Helyeslés.) Ehhez, azt hiszem, mindenki tisztán a maga nevében szól, és nincs senki, ki ehhez a párt nevében szólana. Mindenki egyéni nézete szerint fogja fel e tárgyat és a szerint fogja támogatni vagy ellenezni. (Helyeslés.) Ugyanazért meg kell vallanom, szomorúan hatott rám Simonyi Ernő képviselőtársamnak azon észrevétele, hogy a jobb oldal nem nyilatkozik. Nyilatkozik mindenki, a ki azt hiszi, hogy nyilatkozni kell, és hallgat mindenki, a ki azt hiszi, hogy nincs helye a felszólalásnak. Hogy állunk e kérdésre nézve ? Hogy a birói felelősségről törvényt alkotni szükséges, azt nem tagadja senki e teremben ; hogy ezen törvényjavaslat, mely előttünk fekszik, elégséges arra, hogy a részletes tárgyalás alapjául elfogad-