Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-58

54 58. országos üiés október 26. 1869. juk, azt szintén elismerték előttünk mind Ghyczy Kálmán, mind Simonyi Ernő tagtársaink; azok, a miket ők felhoztak, és a mikre nézve némely részben én is egyetértek, mert például én szintén kívánom a nyilvánosságot (Helyeslés), a részletes tárgyaláshoz tartoznak és azért nem látom át, hogy azok miatt az egész törvényjavaslatnak ellene kellene szavazni. Az, hogy Pesten történjék-e vagy máshol a fegyelmi vizsgálat, ilyen vagy amolyan bíróságnál? hogy az országgyűlés kivánhatja-e a legfelsőbb bírák elmozdittatását ? azt tanultam ugyan Amerikában, — és igy szeretném én is — habár azért, mert Amerikában igy áll fenn, Magyarországban, tudom, még nem lenne keresztülvihető: hogy épen a bíróság Ítéljen a törvényhozásban hozott törvények alkotmányossága felett és legyen ellenőre a törvényhozásnak , nem pedig \íOgj a törvényhozás hathasson, befolyhasson a bíróságokra. De mindezek részletek. Arra, hogy Francziaországban a szomszéd megyék törvényszéke bírál a bíróságok felett, csak azt mondom, hogy ez igen szép a papíron, de igen jól tudjuk , hogy Francziaországban , ha nem a bírákat, hanem például csak a csőszt akarják bepanaszolni, szükséges, hogy az államtanács adja meg az engedelmet, és azt is tudjuk, hogy mióta Francziaországban ezen törvény áll, a forradalom óta, még az államtanács soha nem adott felhatalmazást arra, hogy hivatalnok ellen lehessen pert kezdem. Ez épen csak papíron van, és én nem akarom, hogy nálunk utánoztassék. Ismerjük azon roppant, azon zsarnoki hatalmat is, mely Angolországban a biró kezében van, és mely ki van fejezve ezen szó „contempt" által, melynek alapján a biró azt, ki őt megveti, megsérti, minden eljárás nélkül rögtön megbüntetheti. Ismerjük mindezeket, és tudjuk, hogy mi az a „habeas corpus" s több efféle. De ezek mind részletek s nézetem szerint semmikép nem akadályozzák az egész törvénynek, úgy a mint áll átalános elfogadását. Látván, hogy e részben szintén beleegyeznek, azt hiszem, hogy rendén volna, ha bevárjuk a részleteket és mindenik a részleteknél elmondja vélekedését, előadja módositványát. Abból pedig, hogy azért, mert a túl oldalon kívánják, nem ugrik fel mindjárt ezen oldalról egy vagy más képviselő s nem felel tüstént a más oldalon felhozott ellenvetésekre, abból azt következtetni,, hogy az egész párt kész valamit elfogadni kezdettől végig, az ellen, méltóztassék megengedni, világosan tiltakozom. (Helyeslés a jobb oldalon.) En akkor szoktam fölszólalni, mikor jónak tartom, és nem akkor, midőn a trüoldalon kívánják; egyátalában azt hiszem, hogy e kérdésben mindenki maga birája, és hogy jó volna, ha mindenki köztünk csak akkor szólna, mikor szükséges, (Élénk helyeslés jobb felől s derültség) és akkor hallgatna, mikor semmi érvet nem hoz fel s csak azért szól, hogy épen szólott legyen. (Élénk helyeslés a jobb oldalon). Ugyanazért én igy átalában elfogadom ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául; a részletes tárgyalás alatt én, épen ugy mint Ghyczy Kálmán s mint mindenki, kinek ellenvetése van, meg fogom tenni észrevételeimet. (Élénk helyeslés). Perczel Béla: T. ház! (Eláll!) Nem fogtam volna szólni, ha nem emelkedett volna szó e házban a törvényjavaslat átalános elfogadása ellen; azonban miután ez történt, csak ezen oknál fogva tartom szükségesnek, hogy e részről is felszólalás történjék. Madarász képviselő ur azon intést intézte a jobb oldalhoz, ne tekintse ezen törvényjavaslatot, vagyis a bírák felelősségét, a párt tárgyának. En azt hiszem, e figyelmeztetésre épen nem volt szükség, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy e házban nem adatik elő tárgy, a mi egy vagy másik párt exclusiv tulajdona lenne, hanem minden tárgy, mely itt szőnyegre hozatik, a közös hazáé és igy mindnyájunké. (Helyeslés.) Komárom városának nagyérdemű képviselője meleg szavakkal emelte ki a bírák felelősségének szükségességét. Tökéletesen igaza van e tekintetben: mert ki fogná azon törekvésnek jogosultságát egy alkotmányos országban kétségbe vonni, hogy tudniillik a birói felelősség minél szilárdabb alapra fektettetni óhajtatik. Azonban nem hagyhatom előadását azon megjegyzés nélkül, miszerint, a mennyire szükséges egy alkotmányos országban az, hogy a biró felelősségre vonathassák, épen oly szükséges és épen az igazságszolgáltatás szempontjából szükséges, hogy ezen bírónak állása, tekintélye mindenképen biztosítva legyen. Mert méltóztassanak felvenni, ha vannak azok közt kik a köznek szolgálnak olyanok, kik megtámadásoknak, igen gyakran alaptalan megtámadásoknak vannak kitéve, a birák azok, mert igen kevés azon perlekedőknek száma még az intelligens körökben is, a kik még akkor is, ha nincs igazuk, perök elvesztését nem más okban, mint a biró igazságszeretetében keresnék. Én tehát azon meggyőződésben vagyok, hogy a törvényhozás, mely szoros kötelességet teljesít akkor, midőn a birák felősségéről gondoskodik, épen oly nagy mulasztást követne el, hogy ha a bíráknak függetlenségét, állását, tekintélyét meg nem védené. Azokhoz, miket igen tisztelt képviselő úr még felhozni méltóztatott, mint a részletekre tartozókhoz jelenleg nem kinvánok szólani, hanem