Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-58
0 2 58. országos Ülés október 26. 1969. egy szót sem hallunk felvilágosításul arra, vajon a kormánynak van-e szándékában vagy nincs, módosításokat engedni meg ezen törvényjavaslat részleteiben. (Nagy zaj.) Én ugy értem a parlamentális kormány exietentiáját, hogy az a ház többségére támaszkodik ; ha tehát a kormány nem szándékozik engedni változtatásokat, akkor én ugy fogom fel a dolgot, hogy ezt azért teszi, mert az őt támogató többség ugyanezen véleményben van. Midőn azt mondom, hogy a kormány nem szándékozik engedni, nem akarom mondani, hogy ez egyenesen a kormány akaratától függ, hanem az őt támogató, pártoló többségtől. Ezt különösen tudnia kellene Pulszky urnák, mert alkotmányos országban élünk. (Éljenzés a bal oldalon. Halljuk!) Azon hallgatás következtében, a melyet e teremben a kormánypárt részéről tapasztalunk, azt kell föltételeznem, hogy a kormány ezen törvényjavaslatot ugy a mint van, vagy legalább lényeges módosítás nélkül akarja keresztül vinni. En megvallom, a mint egyrészről szükségesnek és fontosnak tartom, hogy a bírói felelősség törvény által szabályoztassék, ugy másrészről, ha ezen törvényjavaslat ugy a mint van, lényeges módosítás nélkül, törvénybe igtattatnék, azt, megvallom, igazságszolgáltatásunkra nézve calamitásnak tekinteném. A birói felelősség, nézetem szerint, karöltve jár a birói függetlenséggel Kifejtették az előttem szóló t. képviselő urak, és én nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, hogy ezen törvényjavaslat által a birói függetlenség a minisztériumtól egyátalában biztosítva nincs. A kormány részéről a bíró kitétetik számtalan zaklatásnak, számtalan oly befolyásnak, melyeknek ha állását, jövőjét, előmozdittatását koczkáztatni nem akarja, ellenszegülnie nem szabad. Én átalában nem akarom feltenni azt a minisztériumról, hogy állásával és ezen törvény által neki adandó hatalommal viszszaélni kivan. De a törvényeknek ezt kell feltételezni és annak meggátlására kell törekednünk az ezen törvény által, hogy a miniszteri visszaélések ellenében a bíróságok tökéletesen biztosíttassanak. Én a bírót teljes függetlenségben felülről ép ugy mint alulról oly helyzetbe kívánom tétetni, hogy az nem csak az ország bármely polgára ellenében, hanem a kormánynak minden közege ellenében is az igazságot, egyedül a törvény szigorú magyarázata szerint szolgáltassa. Ha ezen törvény szerint fog elintéztetni a birói felelősség, akkor a bíró bármely visszaélést követ is el a kormány érdekében, miután az ellene megindítandó kereset a kormány által kinevezett, a kormánytól függő és általa előmozditható közvádló által indítható csak: igen természetes, a kormánytól fog függni, vajon kereset inditható-e, vagy nem? Nem akarok a törvényjavaslat részletezésébe bocsátkozni. Megtették azt már az előttem szóló képviselő urak. Hanem röviden oda nyilatkozom, ha ezen törvényjavaslat a részletes tárgyalás alkalmával lényegesen nem módosittatik, akkor én kénytelen leszek annak átalában ellene szavazni. Remélem a kormány részéről nem fog oly szigorú ragaszkodás nyilvánulni a törvényjavaslat részletei iránt, melyek azt elfogadhatóvá nem tennék. (Élénlt helyeslés a hal oldalon?) Papp Zsigmond: Én teljesíteni akarom az előttem szóló t. képviselő ur azon kívánságát, hogy ez oldalról is szóljon valaki a tárgyhoz (Derültség) ; noha ez talán nem is lett volna szükséges. Mert Ghyczy Kálmán t. képviselő ur azon kijelentése után, hogy a törvényjavaslatot átalános tárgyalás alapjául elfogadja, az általa felhozott részletekhez most az átalános vitában szólni felesleges. Mindamellett, mondom, engedek a t. képviselő ur kívánságának és legelőször is Ghyczy Kálmán t. képviselő urnák akarok válaszolni. 0 rövid, de igen remek beszédében előadta, miért kívánja azt, hogy a birák ne csak _ lefelé, hanem fölfelé is függetlenek legyenek. 0 nem találja fel ennek biztosítékait a törvényjavaslatban, mert abban az igazságügyi miniszternek igen nagy befolyás engedtetik. Szabad legyen tehát kívánnia, hogy a legfelsőbb bíróság tagjai felett az országgyűlés határozzon vagy legyen úgyszólván fegyelmi bíróság. Erre azt válaszolom, hogy e tekintetben az igazságminiszternek semmi más befolyása nincs, mint az, hogy felügyeleti jogot g3^akorol.• mert hiszen ily esetben fegyelmi bíróság itól; tehát az igazságügyminiszter semmiféle befolyást nem gyakorolhat. Aggályai vannak a t. képviselő urnák azon tekintetből is, hogy fegyelmi bíróság egyedül Pesten fog alakíttatni; és így nagy költségbe fog kerülni, más távolabb vidékről, pláne Erdélyből is tanukat előállítani. Erre csak azon figyelmeztetéssel vagyok bátor felelni, miként akkor, midőn az igazságügyminiszter ur 6 — 7, vagy 9 királyi táblát akart felállítani, szintén épen a másik oldalnak az volt kívánsága, csak Pesten legyen egy királyi tábla, s igy az igazságügyminiszter urnák ezen intentiója meghiúsult azon aggály által, melyet a másik oldalról a centralisátiótól való félelem miatt felhoztak. Hiszem, el fog jönni az idő, hogy be fogják látni mások is, a mit Ghyczy Kálmán képviselő ur fölhozott, hogy nagyon nehéz a távolból ide tanukat fölhozni és épen ezért azt fogják azon oldalról a gyors igazságszolgáltatás előállítása tekintetéből indítványozni, hogy több királyi tábla alakittassék.
