Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-58

58. országos ülés október 26. 1869. 51 törvényjavaslat az átalános vita befezése után a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassek, ez nem jelenti azt, hogy ezen törvényjavaslat részleteit is elfogadni akarom, melyeknek legnagyobb részét elfogadhatlanoknak tartom, En ezt csak azért, teszem, mert először elfogadom a törvényjavaslatnak azon főelvét, hogy a birák felelőssége törvény által kimondandó és szabályozandó, s hogy e végett törvény alkotandó; teszem ezt másodszor azért, mert ugy magamnak, mint elvtársaimnak fen akarom tartani a lehetőséget arra nézve, hogy beadhassuk a részletes tárgyalásnál azon módositványokat, melyeket szükségeseknek tartunk arra, hogy kitörőitessenek ezen törvényjavaslatból mindazok, a mik az alkotmányos elvekkel össze nem egyeztethetők. Ha azonban ezen módositványok elfogadtatni nem fognak, a végleges szavazásnál minden esetre a törvényjavaslat ellen fogok szavazni. (Zajos helyeslés. és éljenzés bal felől.) Ludvigh János: Tisztelt képviselőház! Mennyire ki nem elégitő, hiányos és önmagával ellenkező, sőt az igazságszolgáltatás egyik rendszerébe sem illeszthető z előttünk fekvő törvényjavaslat, arról mindenki meggyőződhetett, ki azt csak némi figyelemmel olvasta át. Ezen törvényjavaslat szól mindenről, még nem létező hivatali személyzetről is, de nem szól arról, a mi a polgárok egyéni szabadságát, jogait és vagyonát biztosítja : nem szól a domicilium sérthetlenségének biztosításáról, nem szól arról, a mi a leglényegesebb kellék a bírói felelősség biztosítására vagy valósítására. En e tekintetben csak pár lényeges elvet akarok megemlíteni. (Halljuk.) Ki határozza el a büntető eljárás megindítását a bevádolt bíró ellen 1 E törvényjavaslat után igen nehéz e kérdésre felelni, s ugy hiszem, maga a tisztelt igazságügyminiszter ur sem fogna tudni reá felelni. E kérdés fontosságát meg fogjuk érteni, ha tekintetbe veszszük ama biztosítékokat, melyek az angol törvénykezésben léteznek. A korona ott senkit, még felonia esetében sem foghat perbe népképviselők, a grand jury beleegyezése nélkül; ellenben minden polgár, a ki magát jogaiban sértve hiszi, sőt ha nem is magát, hanem csak polgártársát hiszi megsértve, a grand jury által a korona minden hivatalnokát a miniszterig perbe foghatja. Mert a perseeutornak, a ki ott hivatalos vádlóként szerepel, nincs e jogra monopóliuma, hanem mindenki bír a persecutio jogával azon bíró ellen, a ki törvényt sértet. Egy másik elv minden törvényhozás, minden igazságszolgáltatásban, hogy azon testület, mely a beperlés vagy inkább vád alá helyezés felett itél, ne legyen egyszersmind azon perczben itélő hatóság. Ezen elvet eddig hazánk töri vényei és a gyakorlat megtartották. Ki hatáI rozta el kriminális vagy fiskális ügyekben a , beperélést? A megyék közgyűlései, vagy központi , bizottságai. Ez volt a grand jury. Erről most egészen hallgatunk. A megyéről nincs szó a törvényjavaslatban, hanem határoz a beperlés felett ugyanazon biró, ki érdemleges Ítéletet hoz. Ez az igazságszolgáltatás elvének egyik megsértése. Nézzünk most más országokat, ne csak Angliát. Ugy látjuk, hogy mindenütt onnan veszik a példát, a hol a centralismus a legfőbb fokra fejlődött ; de csak a roszat veszik át, s nem azt a mi a polgárok jogait biztosithatná. Van-e például a centralismus országában, Francziaországban, fegyelmi bíróság a rendes biró ellen ? Hanem vannak esetek, melyekről épen e törvényjavaslat nem szól: ha pl. az egész törvényszék bűnös, ki perli be akkor? Franczia törvény szerint ekkor a perbe vonást a semmitőszék rendeli el, és e szerint utasítja a törvényes bíróságot. Nem kell ott kivételes rendkívüli bíróság mint itt, hanem, ha az első bíróság épen a bevádlott, akkor a szomszéd departement bírósága helyettesíti azt. Ezen elvek szempontjából említem leginkább föl a törvényjavaslatnak hiányait, részleteibe most nem bocsátkozom, hanem fentartom magamnak a jogot akkor szólani hozzá, mikor szakaszonkint fogjuk azt tárgyalni. A törvényjavaslat megvitatásába átalában leginkább azért bocsátkoztam, mert czime ugyan a birói felelősségről szól, de végrehajtva elemeiben a biró többé nem felelős. (Helyeslés bal felől.) Simonyi Ernő : T. képviselőház ! Nem volt szándékom ezen törvényjavaslat átalános tárgyalásához hozzá szólani, de nem tehetem, hogy ki ne fejezzem mély megilletődésemet azon, hogy a törvényhozás elé hozatik egy nagy fontosságú, egy organicus törvényjavaslat, és sem annak bemutatásánál, sem az ellene felhozott ellenvetések után egyetlen egy szó sem hallatszik sem a kormány részéről, sem a kormányt pártoló padokról. (Igaz! A bal oldalon.) Ha vannak törvények, melyekben nem szabad párttekintetből kiindulnunk, ugy hiszem, mindenki megegyezik abban, hogy azok azon törvények, melyek az igazságszolgáltatásra vonatkoznak. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, a mi törvénykezésünk rendszerébe ujitást hoz be; ezen törvényjavaslat megvitattatott az osztályokban a múlt ülésszak végével. Sok vitára adott alkalmat minden osztályban, és most a ház elé terjesztetik eg}retlen egy szó bevezetés nélkül. Az ellenzék egyik vezértagja fölkel és oly fontos, oly alapos ellenvetéseket tesz, és mi egyetlen egy szót sem hallunk ezeknek megczáfolására, (Fölkiáltások jobbról : Majd a részleteknél!) egyetlen