Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-58

gQ 58. országos Ölés táblának, részint a királyi curiának tagjaiból. Minden fegyelmi panasz az egész országból e bíróságnál lesz bejelentendő, e bíróság fogja a panaszlott bírákat az egész országban kihallgattatni. Ha vizsgálat lesz szükséges, e végett a királyi táblának kebléből íbgnak az ország legszélső vidékeire kiküldetni a vizsgáló közegek, és ha a bíróság előtt lesznek a tanuk kihallgatandók, akkor azok az ország széléről is ide Pestre fognak idéztetni, sőt a másodfokú bírósághoz még Erdélyből is a tanuk ide Pestre lesznek szállitandók. Mily költséges, mily hosszadalmas eljárás ez, könnyen megfoghatja kiki, a ki meggondolja, hogy fegyelmi vétségek nem csak Pesten, hanem az ország legtávolabb vidékein és ott talán a legnagyobb számban fognak elkövettetni. Es hogy e fegyelmi bíróság minőségét néhány szóval még inkább jelezzem, elégnek tartom fölemlíteni azt, mit e korban és e helyütt a titoknak fátyólával szerettem volna elfödni: ez az, hogy a bíróságoknál a tárgyalás nem nyilvános, hanem titkos lesz. (Helyeslés a hal oldalon.) Az eljárás is igen különös. A panaszos félnek, ki a biró tette által megsértetett, csak azon joga van, hogy feljajdulva panaszát a közvadlónak bejelentheti; de azután az első sorban őt érdeklő eljáráshoz többé semmi köze, és semmi hozzászólása nincs. A közvádló adja be vélemólyét a fegyelmi bíróságnak az iránt, hogy meginditandó-e a fegyelmi eljárás vagy nem ? s a fegyelmi bíróság tagadó határozatát, ha akarja felebbezi, ha akarja nem. Ha vádhatározat hozatván, vizsgálat rendeltetik el, ezen vizsgálatba csak maga a közvádló folyhat be ; azon tárgyalásnál, mely a fegyelmi bíróság előtt folytatandó, csak a vádlott és közvádló tárgyalnak együtt, a fél vagy annak ügyvéde, kik a fenforgó tényt leginkább ismerik, kik a vádlott biró szóbeli nyilatkozataira legjobban adhatnának rögtön felvilágosítást, ezen titkos táigyalásnál jelen nem lehetnek. (Mozgás.) A fél maga ezen törvényjavaslat szerint még csak arra sem érdemesittetik, hogy az egész eljárás folyamáról, arról, vajon a fegyelmi eljárás megindítása elrendeltetett-e? sőt a végítéletről, melyben a vádlott biró elmarasztaltatik vagy felmentetik , értesíttessék; a törvényjavaslatban legalább eziránt semmi nem mondatik. Ha azután a panaszos fél történetesen valakitől mégis megtudja, hogy az általa bepanaszolt biró fegyelmi vétségben marasztaltatott el: akkor alázatos kérelemmel folyamodhatik a közvádló utján a fegyelmi bírósághoz, hogy kegyesen engedtessék meg neki, hogy az elmarasztalt biró ellen kártérítési keresetet indíthasson; s ha előterjesztette a még akkor is tőle megkívántatható bővebb adatokat, és megnyeri az engedélyt a kártérítési per megindítására, akkor azon perben újra vitatkozhatik oKiober 26. 1869. a vádlott bíróval azon kérdésről, mely, ha fegyelmi bíróság van, inkább a fegyelmi eljáráshoz tartoznék: tudniillik arról : vajon a kár, mely neki a biró tette által okoztatott, nem lett volna-e valami jogorvoslattal elmellőzhető? és ha e kérdés alapján az alappert a vádlott bíróval végig tárgyalta, akkor nyerhet végre elmarasztaló ítéletet a kártérítésre nézve. Ugy de a törvényjavaslat szerint a fegyelmi eljárás megindítása iránti kérdés keresztül mehet mind a két fokú fegyelmi bíróságon, az elmarasztaló véghatározat ismét mind a két fokozatú fegyelmi bíróságon keresztül mehet; hasonló történhetik azon folyamodással is, melyben a panaszos fél a kártérítési kereset megindítását kérvényezi; a kártérítési polgári pernek pedig három fóruma van; és igy megtörténhetik, hogy kilencz érdemleges Ítélet lesz szükséges arra, hogy a panaszos fél végre azon pontra jusson, hogy az elmarasztalt biró vagyona ellen eszközlendő végrehajtás nehézségeivel megküzdeni kezdhessen. (Derültség. Helyeslés bal felől.) Távol van tőlem azt mondani, hogy az lett volna czélja a törvényjavaslat készítőinek; de annak készítésével elérték azon ezélt, hogy a bíráknak feleletre vonatását különösen megnehezítették, és a lehetőségig elidegenítettek mindenkit attól, hogy a bírákat feleletre vonni igyekezzék. Nem mondom azt sem, hogy czélzatosan történt volna, miszerint ezen általam emiitett szövevényes eljárás csupán a kinevezett bírákra állapíttatott meg; de minden esetre feltűnő,hogy csak a kinevezett bírákra nézve kívántatik az, a közigazgatási tisztviselőkre nézve pedig, a menynyiben ezek is bírói dolgokat fognak teljesíteni, ennyi ceremónia nem szükséges, mert ezekre nézve a fegyelmi bírósághoz a kártérítési kereset megindításának megengedése iránt intézendő egyszerű folyamodás is elégséges. Azt kérdem: megegyeztethető-e az a jogegyenlőség elveivel, hogy a bíráknak vétségeire nézve külön kiváltságos bíróság alakíttassák? Azt kérdem: mi állapotban lesznek a perlekedő felek ezen törvényjavaslat folytán a bírák irányában 1 En azt hiszem, nagy részben non ensek lesznek, csaknem halottak, és minden esetre állásuk hasonló lesz ahoz, a melyben a volt jobbágyok voltak földes uraik irányában, (Élénk helyeslés bal felől.) kiknek csak a fiskális assistentia mellett lehetett földesurak ellen perlekedni. (Zajos helyeslés bal felől.) Van még több észrevételem is a törvényjavaslatra nézve, melyeket óhajtanék előadni; azonban azon véleményben vagyok, hogy azok inkább a részletekre tartoznak. Jelen felszólalásom czélja különben is csak az, hogy amennyiben szavazatommal oda fogok járulni, hogy ezen