Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-58

58. országos Ülés október 26. 1869. 4.9 Következik a napirenden levő tárgynak, a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslatnak tárgyalása. Horváth Döme előadó lemondván képvise­lőségéről és még igazolva nem lévén, a központi bizottság Szögyényi Lászlót kérte fel előadóául. Méltóztatnak parancsolni, hogy az egész tör­vényjavaslat felolvastassák, vagy pedig felolva­sottnak vétessék ? (Felolvasottnak, veszsmik!) Tehát a törvényjavaslat egész átalánosságban felolva­sottnak vétetvén, a központi bizottság, előadója fogja előterjeszteni a bizottság véleményét. Szögyény László előadós A köz­ponti bizottságnak átalánosságban semmi észre­vétele nincsen a törvényjavaslatra nézve s ajánlja azt elfogadásra a részletes vita alapjául, az egyes szakaszoknál előadandó módosításokkal együtt. Elnök: A központi bizottság átalános­ságban ajánlja a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadni. (Fölkiáltások: Elfogadjuk!) Ghyczy Kálmán: Engedje meg a t. ház, hogy nézeteimet a ház asztalán levő tör­vényjavaslatra nézve átalánosságban elmondjam. A birák és birósági hivatalnokok felelőssé­gét kimondani a legszigorúbban érvényesíteni, ezóiszerünek, minden körülmények között szüksé­gesnek, jelenleg pedig, midőn a birák ezentúl nem időszakonkint választatni, hanem a kor­mány által kineveztetni fognak s hivatalaiktól vétség vagy bűntény esetein kivül elmozdithat­lanok lesznek, elkerülhetlennek tartom. A törvényjavaslatnak ezen elvét részemről is elfogadom, kívánom, hogy a bíróságoknak fe­lelőssége törvény által szabályoztassék, óhajtom, hogy eziránt törvény alkottassák. De egészen különböző törvényt óhajtok at­tól, melj a ház asztalán fekszik, melynek rész­leteit legnagyobb részben elfogadhatóknak nem vélem. A birói hatalom gyakorlásáról, a legköze­lebb múlt ülésszak alatt hozott törvény által a bíráknak kinevezése egészen a kormánynak adat­ván át, ezáltal a bíróságok lefelé egészen függet­lenekké tétettek. Azonban nem csak a közjogi tekintetek, de magának az igazságszolgáltatásnak érdekei is kivánják, hogy a birák fölfelé is a kor­mány irányában teljesen függetlenittessenek. Ezen czélnak a ház asztalán fekvő törvény­javaslat, nézetem szerint, nem felei meg; hanem azt sok tekintetben meghiusítja: mert; lidőnezen törvényjavaslatnak egy §-a a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése feletti őrködésre az igaz­ságügyminiszteriumot egész átalánosságban tág értelmű, könnyen félremagyarázható kitételekben feljogosítja; ez által alkalmat ad egyszersmind a kormánynak arra, hogy minduntalan beleavat­kozhassék a bíróságok ügyviteli kezelésébe, s ek­KJSPV. H. NAPLÓ 184-1 III. képen azon bíróságokat, melyek előtte talán kedvesek nem lesznek, ha ugy akarja, folyvást nyugtalaníthatja. (Igazi Ugy van' a hal oldalon. Ellenmondás a jobb oldalon.) Ily hatalom, ha tekintetbe veszem még azt is, hogy a birák előléptetése teljesen az igazság­ügyminisztertől függ, ugy hiszem, nem fog ve­zetni a birák függetlenitésére, hanem a gyakor­latban legalább azoknak az ideiglenes kormány­tóli függését fogja megállapítani. Az én nézetem szerint az alkotmányos ál­lami életnek gyakorlati érvényesítése az állami három főhatalom : a törvényhozás, a közigazga­tás, és a birói hatalom egymás irányábani vi­szonylatának helyes megállapításától függ. E tekintetben, véleményem szerint, a birói hatalom esak a törvényhozásnak törvény által kijelentetett akaratától, a törvénytől lehetfüggő. Egyébiránt minden tekintetben önállónak és füg­getlennek kell lenni, a bírónak a törvényhozás­tól ugy, mint a közigazgatástól. (Helyeslés a bal­oldalon.) Elismerem t. ház, hogy a bíróságok pontos és szabályos ügykezelése felett őrködni kell: de azon különböző fokozatok mellett, melyekből a bíróságok állanak, nem lesz nehéz magában a birósági testületben, annak felsőbb fokozatában oly orgánumot álktpitani meg, mely felügyeletet gya­korolni képes legyen az alsó bíróságokra nézve; és ha ehhez hozzá teszem a legfőbb bíróságok al­kotmányos ellenőrzése tekintetéből, hogy a leg­felsőbb bíróságok az országgyűlésnek kívánatára hivatalaiktól elmozdíthatók legyenek, akkor néze­tem szerint eléretik a czél a nélkül, hogy a közigazga­tásnak a kormánynak közbejöttét igénybe kellene venni. Ezáltal elég lesz téve annak, a mi a bí­róságok szabályszerű ügykezelésének fentartására szükséges; de egj^szersmind meg lesz mentve a birói testületnek nagyfontosságú függetlensége is. A hivatali bűntényekre nézve a törvényja­vaslat fentartja azon törvényes és alkotmányos elvet, hogy ezen törvények a rendes törvényes bíróság előtt, a szokott bűnvádi eljárás mellett fenyíttessenek meg; megengedi a károsított fél­nek, hogy kártérítését magánkereset utján, saját felperessége alatt, szintén törvényes bíróság előtt követelhesse. A fegyelmi vétségekre nézve azonban mást állapit meg. Ezeket is közkereset által rendeli ugyan megboszultatni, de evégre egy külön ki­váltságot, fegyelmi bíróságot j állapit meg, ós a kártérítés megindítását ezen kiváltságos bíróság különös engedeimétől és az ezt megelőző fegyelmi eljárás befejezésétől teszi — csekély kivétellel — függővé. Mily bíróságok, mily eljárás ez 1 Egy fegyelmi bíróság lesz egész Magyarországon Pes­ten fölállítva, két fokozatban: részint a királyi

Next

/
Thumbnails
Contents