Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-58

43 58. országos ülés október 26. 1869. Elnök : egész hosszában felolvashatja, vagy pedig maga adja be az interpellatiót ? (Fel­kiáltások : Adja be maga!) Patay István : Föl kell olvasnia azon interpellatiót, mely alapját képezi az ő interpel­latiójának. Elnök : Ha a t. ház megengedi, tessék felolvasni. (Nem kell! A szélső bal oldalon: Halljuk!) Irányi Dániel (olvassa tovább:) „Tekin­tetbe véve, a háromegy királyságnak a magyar királysággal való egyesitése ellen folytatott végzetteljes izgatást, mely leginkább a kato­nai határőrvidéken a kiegyezési törvénynek ránk nézve előnyös részeinek figyelembe nem vételére utalás által tápláltatik s tartatik fen, nem lehet föltenni, hogy a magyar királyság törvényhozása tétlenül nézze, mikép az alapszerződés nem tar­tatik meg, vagy megengedhetné, mikép a neki az állami fejlődésben felelősséggel tartozó végre­hajtó hatalom épen az állam alaptörvényeiben kijelölt czélnak ellenkezőjét követi. A horvát tartománygyülesnek azonban joga van s a neki felelős végrehajtó hatalomtól minden körülmé­nyek közt követelheti, bogy a háromegy király­ság előnyére alkotott törvény szavai s értelme teljesen végrehajtassák, s hogy a törvényben kijelölt czél minden törvényes eszközzel eléret­hessék. „Az 1869-ik év április 20-ikai törvény 9-ik §-a szerint a horvát, sziavon és dalmát három­egy királyság élén a bán áll, ki felelős a király mindazon tettének alkotmányos és törvényes vol­táért, melyek az ő (a bán) hatáskörébe esnek. „Habár megállapittatott, hogy a közös ügyek elintézése végett egy, a magyar országgyűlésnek felelős közös központi kormány (43. 44. 45-ik §.) létesíttessék: másrészt szintén áll, hogy a közös kormány a kiegyezkedési törvény 45-ik §-a hatá­rozatánál fogva, arra köteleztetik, hogy Dalmát-, Horvát- és Szlavonország autonóm ügyeiben ennek kormányzatával egyetértőleg járjon el. A kiegye­zési törvény 45. §-a ezen a háromegy királyság ügyeiben a közös kormányt az antonom kormány­nyal egyetértő eljárásra kötelezésén kivül elren­deli továbbá, hogy az autonóm kormány a köz­ponti kormány intézkedéseit támogassa, sőt az esetben, ha a központi kormánynak a háromegy királyságban kellő orgánumai hiányzanának, azok intézkedéseit közvetlenül hajtsa végre. „A nemzetközi kiegyezés emiitett 45. §-nak kétoldalú kötelezettségeiből folyik egyszersmind azok feloldhatósága, ha a szerződő felek egyike nem teljesiti kötelezettségét s a háromegy király­ság autonóm végrehajtó hatalmának teszi köte­lességévé, a felett őrködni: ha vajon végrehajtja-e a központi hatalom a háromegy királyság ja­vára szolgáló határozatokat , mikép viszont követeli, hogy a háromegy királyságra terheket rovó törvények saját körében végrehajtassanak. „Ezekből foly a háromegy királyság auto­nóm kormányának felelőssége a központi kor­mány eselekvényei és mulasztásai iránt, ha t. i. az elébbi nem használt fel minden hatalmában álló kényszereszközt, hogy a központi kormányt a kiegyezési határozatok pontos teljesítésére szo­rítsa, kivált ha azok az állami egyezség az alkot­mányosság biztositékainak megóvására s a három­egységes királyság teljes szabadságainak s nem­zeti sajátságainak föntartására szentelvék. „Az autonóm kormányzat a kiegyezési tör­vények 45-ik §-ában egy hathatós eszközzel bir, melynél fogva a központi kormánynyal a kiegyezési törvények végrehajtását eszközöltesse az által, hogy a központi kormánytól annak rendeletei végrehajtásától minden segédkezést megvon, és saját orgánumainak a közpoti kormányrendeletek végrehajtását a háromegy királyság területén nem fogadja el." Itt következik aztán maga az interpellatió, melyet a bánhoz, illetőleg a horvát-szlavón dal­mát autonóm kormányhoz intéz Broz Mabró. Ezekből, ugy hiszem, meggyőződhetik a t. ház arról, hogy azon panaszok valóban fontosak. Alaposak-e vagy nem? az más kérdés. Én sze­retem hinni, hogy nem alaposak; szeretem hinni a kormány és a magyar nemzet érdekében, sze­retem hinni azért, mert valamennyiünknek bár­mely párthoz tartozunk is, érdekében áll, hogy azon barátságos kötelék, mely jelenleg köztünk és horvát atyánkfiai közt fenáll, ne csak fel ne bontassák, hanem megszilárdulhasson. (He­lyeslés a jobb oldalon.) Azért azt hiszem, kedves alkalmat szolgáltatok a kormánynak, ha figyel­meztetem azon panaszokra és felszólítom, hogy azokra választ adni méltóztassék. Éhez képest a következő kérdéseket vagyok bátor intézni az összes minisztériumhoz. (Halljuk!) Broz Mabro a bánhoz, illetőleg az emiitett országok autonóm kormányához interpellatiót intézett, melyben ar­ról panaszkzdik, hogy a Magyar-éi Horvát-Szlavon­Dalmátországok közt létrejött egyezmény több pontja, jelesül 46, 49, 57, 58, 62, 64. §§-a ; a magyar kormány részéről végre nem hajtattak. Miután pedig nemzeti becsület és az emiitett országokkal való jó egyetértés követelik, hogy a létrejött egyezmény híven teljesíttessék ; annál­fogva indítva érzem magamat, a következő kér­dést intézni az 'összes minisztériumhoz : 1. „Alaposak-e a fenebbi interpellatióban felsorolt panaszok? 2. „Ha igen, mivel mentheti a kormány mulasztásait és illetőleg tetteit?" Elnök i Közöltetni fog az összes minisz­tériummal.

Next

/
Thumbnails
Contents