Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-57
57. országos ülés október 25. 1863. ál hogy jogosan és helyesen járt-e el a kormány, midőn Heves megyében a megyei administratiót ideiglenesen kir. biztos kezébe helyezte. (Helyeslés jobb felől.) így áll a kérdés. Ha valaki ezen kérdés iránt nincs tisztában, akkor igen természetes, hogy tárgyalásra kívánja a kérdést kitüzetni; ha pedig tisztában van, akkor azonnal is kész azt eldönteni. Még csak egyet vagyok bátor kiemelni különösen arra nézve, a mit Németh Albert képviselő ur mondott. Igaz, hogy ő az igazságügyminiszterhez is intézett kérdéseket, és én ezeket hallgatással mellőztem; tettem ezt pedig azért, mert azt gondoltam, hogy ezek oly kérdések, melyekre Németh Albert képviselő ur maga fog magának megfelelhetni; hogy pedig ezen feltevésemben nem csalatkoztam, azt ma a képviselő urnák azon fölszólalása is bizonyítja, mely szerint ő azt hiszi, hogy azon kérdésekre nem én vagyok hivatva válaszolni, hanem a királyi ügyek igazgatója. Tehát Németh képviselő ur ezzel maga is elismerte, hogy teljesen fölösleges lett volna a hozzám intézett kérdésekre válaszolnom. (Helyeslés jobb felől) Csiky Sándor: T. ház! (Zaj.) Elnök: Méltóztatik a kérdéshez szólani 1 ? Csiky Sándor: A kérdéshez akarok szólam. (Halljuk! Zaj.) En azt reméltem, abban méltóztatnak megállapodni, hogy a szőnyegen forgó nagyfontosságú kérdésnek tüzetes tárgyalására határnapot fognak tűzni, (Hosszas zaj) és azon esetben fentartottam volna magamnak akkorra a szólbatást. (Nyugtalanság és nagy zaj.) Méltóztassék elnök ur csendet parancsolni. Én ezen zajt nem tartom a parlamentális renddel megférhetőnek, melyet a másik oldalról oly nagyon hangoztatnak. (Helyeslés a szélső balon. Zaj.) Elnök: En nem tehetek arról, ha a képviselő urak kimennek, és igy némi nyugtalanság támad a tremben. (Halljuk! Zaj. Helyre!) Csiky Sándor: A dolog érdeméhez én sem szólok, csak azon kérdéshez, vajon tudomásul veendő-e az igazságügyér által egyik képviselőtársunk által hozzá intézett interpellatióra adott válasz, vagy annak tárgyalására uj határidő tüzendő-e ki 1 Én azon meggyőződésben vagyok, hogy egyrészről időkímélés tekintetéből, másrészről a kormány iránt viselt támogatási jó hajlamunk és indulatunkból sem lehet e kérdést hallgatással mellőzni. (Zaj.) E kérdés nagyfontosságát már azon körülmény is bizonyítja, hogy maga a kormány is 5 hónapig halasztotta az interpellatióra adandó választ, nézetem szerint, épen azért, mivel lehetőleg megfontolandónak találta a dolgot, s a körülmények kipubatolását annyira nélkülözhetlenKÉPV. H. NAPLÓ 18f| m nek találta, hogy elhamarkodva nem akart nyilatkozni. Ha tehát maga a kormány ily fontosnak találta az ügyet, hogy csak ily hosszú idő után volt képes ez érdemben választ adni, bizonyára a t. ház most sem fog rögtön ez érdemben döntőleg határozhatni, már csak a közérdek támogatása szempontjából sem. Továbbá oly nagyfontosságú e dolog, hogy Heves megyében a megye törvénykivüli állásba lévén helyezve, ott még a törvény sem hajtható végre. A népoktatási törvény ugyanis azt rendeli, hogy az iskolai tanács a megyei bizottság által választassák; Heves megyében azonban nincs megyei bizottság, az iskolai tanács tehát nem választható. Ennélfogva az egyes községek iskolaszékei nem működhetnek, ós igy a törvény végre nem hajtathatik. Jövő évi január 3-dikára van a népszámlálás törvény által elrendelve. De Hevesmegyében a törvény e rendelete a bizottság működésének felfüggesztése folytán nem teljesittethetik, és igy az országnak, a nemzetnek tetemes hátrányára Hevesvármegye statistikai adatokat össze nem állithat. Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy csak a dolog érdeméhez szólhat. (Helyeslés.) Csiky Sándor: Hiszen ón csakis a kérdéshez szólok. Tárgyaltatni kell továbbá az ügyet azért is, mert köztudomású dolog, —• a mennyiben a lapok is közölték, — hogy köztem és a királyi biztos ur között magán párbeszéd történt, mely szintén figyelemre méltó. A királyi biztos ur nekem ugyanis azt monda, hogy neki titkos utasításai vannak, ő ezekhez alkalmazkodüí, nem pedig ahoz, a mi köztudomású, s e tekintetből Eger varosára nézve, a hova mint biztos kiküldve nem volt, a rendelkezési jogot gyakorolta. (Halljuk! Halljuk!) A miniszter ur ellenben nem azt monda, hogy a királyi biztosnak titkos utasítást adott volna a kormány, hanem azt, hogy az utasítás köztudomású tény. Ez tehát szintén nagyfontosságú kérdés, melynek földerítése kívánatos, olyannyira, hogy az ide vonatkozó iratoknak a ház elé terjesztését is szükségesnek tartom. Mindezeknél fogva az ügy tárgyalása végett határidő kitűzését kérem. Kemény Gábor b.: T. ház! A 120. házszabály 5-dik bekezdése igy szól: „Válaszát, valamint a hozzá intézett kérdést a ház tudomásul veszi, vagy külön leendő tárgyalására időt tüz ki." Én ezt ugy értem, hogy a kérdés elintézése minden discussió nélkül történendő; a miért is bátorkodom az elnök urat fölkérni, hogy mindenekelőtt e kérdést tegye föl: tudomásul veendő-e a válasz vagy nem? 6
