Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-57

57. országos ülés október 25. 1863. ál hogy jogosan és helyesen járt-e el a kormány, midőn Heves megyében a megyei administratiót ideiglenesen kir. biztos kezébe helyezte. (Helyeslés jobb felől.) így áll a kérdés. Ha valaki ezen kérdés iránt nincs tisztában, akkor igen természetes, hogy tárgyalásra kívánja a kérdést kitüzetni; ha pedig tisztában van, akkor azonnal is kész azt eldönteni. Még csak egyet vagyok bátor kiemelni kü­lönösen arra nézve, a mit Németh Albert kép­viselő ur mondott. Igaz, hogy ő az igazságügy­miniszterhez is intézett kérdéseket, és én ezeket hallgatással mellőztem; tettem ezt pedig azért, mert azt gondoltam, hogy ezek oly kérdések, melyekre Németh Albert képviselő ur maga fog magának megfelelhetni; hogy pedig ezen feltevé­semben nem csalatkoztam, azt ma a képviselő urnák azon fölszólalása is bizonyítja, mely szerint ő azt hiszi, hogy azon kérdésekre nem én vagyok hivatva válaszolni, hanem a királyi ügyek igaz­gatója. Tehát Németh képviselő ur ezzel maga is elismerte, hogy teljesen fölösleges lett volna a hozzám intézett kérdésekre válaszolnom. (He­lyeslés jobb felől) Csiky Sándor: T. ház! (Zaj.) Elnök: Méltóztatik a kérdéshez szólani 1 ? Csiky Sándor: A kérdéshez akarok szó­lam. (Halljuk! Zaj.) En azt reméltem, abban mél­tóztatnak megállapodni, hogy a szőnyegen forgó nagyfontosságú kérdésnek tüzetes tárgyalására határnapot fognak tűzni, (Hosszas zaj) és azon esetben fentartottam volna magamnak akkorra a szólbatást. (Nyugtalanság és nagy zaj.) Méltóz­tassék elnök ur csendet parancsolni. Én ezen zajt nem tartom a parlamentális renddel megférhető­nek, melyet a másik oldalról oly nagyon hangoz­tatnak. (Helyeslés a szélső balon. Zaj.) Elnök: En nem tehetek arról, ha a kép­viselő urak kimennek, és igy némi nyugtalanság támad a tremben. (Halljuk! Zaj. Helyre!) Csiky Sándor: A dolog érdeméhez én sem szólok, csak azon kérdéshez, vajon tudomá­sul veendő-e az igazságügyér által egyik képvi­selőtársunk által hozzá intézett interpellatióra adott válasz, vagy annak tárgyalására uj ha­táridő tüzendő-e ki 1 Én azon meggyőződésben vagyok, hogy egyrészről időkímélés tekintetéből, másrészről a kormány iránt viselt támogatási jó hajlamunk és indulatunkból sem lehet e kérdést hallgatással mellőzni. (Zaj.) E kérdés nagyfontosságát már azon körül­mény is bizonyítja, hogy maga a kormány is 5 hónapig halasztotta az interpellatióra adandó vá­laszt, nézetem szerint, épen azért, mivel lehető­leg megfontolandónak találta a dolgot, s a kö­rülmények kipubatolását annyira nélkülözhetlen­KÉPV. H. NAPLÓ 18f| m nek találta, hogy elhamarkodva nem akart nyi­latkozni. Ha tehát maga a kormány ily fontos­nak találta az ügyet, hogy csak ily hosszú idő után volt képes ez érdemben választ adni, bizo­nyára a t. ház most sem fog rögtön ez érdem­ben döntőleg határozhatni, már csak a közér­dek támogatása szempontjából sem. Továbbá oly nagyfontosságú e dolog, hogy Heves megyében a megye törvénykivüli állásba lévén helyezve, ott még a törvény sem hajtható végre. A népoktatási törvény ugyanis azt ren­deli, hogy az iskolai tanács a megyei bizottság által választassák; Heves megyében azonban nincs megyei bizottság, az iskolai tanács tehát nem választható. Ennélfogva az egyes községek iskola­székei nem működhetnek, ós igy a törvény végre nem hajtathatik. Jövő évi január 3-dikára van a népszámlálás törvény által elrendelve. De He­vesmegyében a törvény e rendelete a bizottság működésének felfüggesztése folytán nem teljesit­tethetik, és igy az országnak, a nemzetnek tete­mes hátrányára Hevesvármegye statistikai ada­tokat össze nem állithat. Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy csak a dolog érdeméhez szólhat. (Helyeslés.) Csiky Sándor: Hiszen ón csakis a kér­déshez szólok. Tárgyaltatni kell továbbá az ügyet azért is, mert köztudomású dolog, —• a mennyiben a lapok is közölték, — hogy köztem és a királyi biztos ur között magán párbeszéd történt, mely szintén figyelemre méltó. A királyi biztos ur nekem ugyanis azt monda, hogy neki titkos utasításai vannak, ő ezekhez alkalmazkodüí, nem pedig ahoz, a mi köztudomású, s e tekintetből Eger varosára nézve, a hova mint biztos kiküldve nem volt, a rendelkezési jogot gyakorolta. (Hall­juk! Halljuk!) A miniszter ur ellenben nem azt monda, hogy a királyi biztosnak titkos utasítást adott volna a kormány, hanem azt, hogy az utasítás köztudomású tény. Ez tehát szintén nagyfontosságú kérdés, melynek földerítése kívá­natos, olyannyira, hogy az ide vonatkozó ira­toknak a ház elé terjesztését is szükségesnek tartom. Mindezeknél fogva az ügy tárgyalása végett határidő kitűzését kérem. Kemény Gábor b.: T. ház! A 120. házszabály 5-dik bekezdése igy szól: „Válaszát, valamint a hozzá intézett kérdést a ház tudo­másul veszi, vagy külön leendő tárgyalására időt tüz ki." Én ezt ugy értem, hogy a kérdés elin­tézése minden discussió nélkül történendő; a mi­ért is bátorkodom az elnök urat fölkérni, hogy min­denekelőtt e kérdést tegye föl: tudomásul veendő-e a válasz vagy nem? 6

Next

/
Thumbnails
Contents