Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-57

42 57. országos Dlés október 25. 1869. Elnök: A kérdést föl akarom tenni, de vannak még, a kik a kérdéshez szólni kivannak, én pedig nem tudhatom már előre, hogy ők bele fognak-e menni a kérdés érdemébe is. Kerkapoly Károly : A parlamentalis tanácskozás előzményei szerint azon kifejezést, hogy „a kérdéshez szólni akar valaki", én ugy értelmezem, miszerint csupán a kérdés mikénti fogalmazásához akar valaki szólni, mihelyt az az elnök által feltétetett. Ha t. i. valaki azt hiszi, hogy a feltett kérdésre határozottan „igen" vagy „nem^-mel nem felelhet, joga van nyilatkozni a kérdés fogalmazásához. Méltóztassék tehát elnök urnák fogalmazni a kérdést, és a ki annak fogalmazásával meg nem lesz elégedve, szólhat a kérdéshez. Addig azonban, mig a kérdés nincs formulázva, én nem látom át, hogy lehessen a nem létező kérdéshez hozzászólni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök : A házszabályok értelmében fölteszem tehát a kérdést: „Méltóztatik a t. ház a választ tudomásul venni, vagy nem? (Zaj, bal felől ellenmondás.) Ghyczy Kálmán: A házszabályok érdekében kívánok szólani. Épen azon fontosságnál fogva, melylyel az előzmények a parlamentáris tanácskozásban bírnak: kénytelen vagyok részemről tiltakozni a ház szabályainak azon magyarázata ellen, melyet Kemény Gábor képviselő ur előterjesztett. A kérdéses 120. §-ban ez foglaltatik: „a miniszter válaszát beadván, a ház azt tudomásul veszi, vagy külön leendő tárgyalására határidőt tűz ki." Itt arról, hogy ezen kérdés eldöntése felett semmi tárgyalásnak helye nem lehet, egy szó sem foglaltatik. (A jobb oldalon ellenmondás.) Hogy pedig ezen §. épen ezen szerkezeténél fogva azt tartalmazza, hogy azon kérdés felett, vajon a tárgyalásra határidő tüzessék-e ki vagy nem, tanácskozás folytattathatik, mutatja először a dolog természete, mely szerint határozat tárgyalás nélkül, ha a házszabályok határozottan mást nem rendelnek, nem is hozathatik; de mutatja ezt a házszabály 100-ik §-a is, melyben ez foglaltatik: „A fölvételre kitűzött napon az indítványozó kifejti indítványát s a ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás utján elhatározza, vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy ne?" (Zaj.) A házszabályok ezen szakasza az ott említett esetben nem akart érdemleges tárgyalást engedni s ezt határozottan kifejezte magában a szabályban; ott tehát, hol ezen záradék nem foglaltatik, a parlamenti legelső jogot, a tanácskozás szabadságát, a véleménynyilvánításnak szabadságát, korlátolni nem szabad. (Helyeslés bal felől. Zaj.) Csanády Sándor: T. ház! A jelenleg szőnyegen levő tárgy sokkal íontosabb és nagyobbszerü, mintsem azt egyszerű tudomásul vétel által végkép el lehetne temetni. (Felkiáltások jobbról: A kérdéshez!) Igenis ez a kérdéshez tartozik. Mert nem csak egyes megye fosztatott meg ezred éves sarkalatos jogaitól, (Derültség a jobb oldalon) meggyőződésem szerint a kormány önkénye és zsarnoksága által, hanem itt egy más kérdés is merült fel: azon kérdés t. i. vajon az igazságügyminiszter ur indult-e ki téves alapokból, vagy pedig Németh Albert képviselő, és akarom, óhajtom tudni, melyiknek van a kettő közül igazsága? De különösen még e tárgy vitatásánál felségsértési bűn is említtetett fel. Azt kérdem én: szabad-e, lehet-e az országgyűlésnek oly kérdésnél, hol felségsértési bűn említtetik, a tárgyat egyszerűen tudomásul venni? En azt hiszem,hogy nem; (Zaj) és következőleg óhajtom, hogy ezen kérdés tárgyalására határnap tűzessék ki. (Helyeslés a bal oldalon. Zaj). Madarász József: T. képviselőház! A nélkül, hogy a tárgy érdemére nézve legkevésbbé is kimondanám véleményemet, lehetetlen, hogy a jobboldali képviselők közül, gondolom, Kemény Gábor báró és képviselő, valamint egyúttal honvédelmi államtitkár Kerkapoly Károly úrnak a házszabályok azon értelmezésére nézve ne tegyek észrevételt, mely szerint ők az interpellatióra adott válaszra nézve, minden vitatkozást óhajtanának kikerülni, már csak arra nézve is, vajon tudomásul vegye-e a ház, vagy a tárgyalásra határnapot tűzzön? Elismerem, hogy a kik a kormányt pártolják, vagy épen a kormány hivatalnokai, (Derültség a bal oldalon) legkényelmesebbnek tartják, ha a tárgy nem vétetik tárgyalás alá, és hogy inkább óhajtják azt, hogy a miniszteri válasz egyszerűen tudomásul vétetvén, a tárgy bővebb, érdemleges vitatásán keresztül esnek. En azonban sokkal jobb Íriszemmel óhajtok lenni és vagyok az összes képviselőháznak és minden tagjának alkotmányos fogalmai iránt, semhogy azt tehetném föl, miszerint a t. képviselőház nem veszi tekintetbe azt, hogy a kormányok változhatnak. Ha pedig ezen alkotmányos fogalom tiszteletben tartatik, akkor mi ellenzékiek kötelességünket teljesítjük, ha a jobboldali kormánynak tetteit vizsgáljuk, mulasztásait vagy bűneit — mert azt csak nem fogják tagadni, hogy bűnöket is elkövethet — mondom, bűneit megtámadjuk. En tehát önmagának a kormánjmak és jobb oldalnak érdekében kívánom, hogy az- ügy tárgyalás alá kerüljön, (Jobbról zaj) annyival inkább, midőn oly tények adatnak elő, hol az egyik állit, a másik meg tagadja az állítás valóságát. En megköszönném a kormány részéről, ha az ily állítás fel nem világosithatását egj-szerü tudó-