Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-57
40 57. országos Dlés október 25. 1869. kőzni: van-e a kormánynak ellenvetése arra nézve, hogy ezen tárgynak érdemleges tárgyalására a képviselőház napot tűzzön ki? (Zaj jobb felől.) A t. képviselő uraknak igen természetesen tökéletesen szabadságukban áll ugy szavazni, a mint kiki meggyőződése kívánja; azonban a parlamenti szokásokat tekintve, azt találom, hogy ilyen kérdésekben, mikor a kormánynak eljárása vádoltatik, hogy akkor a kormánynak saját érdekében áll az, hogy tisztába hozza az ily fontos ügyet a t. ház és illetőleg a nemzet előtt. (Halljuk '.halljuk!) Az igazságügyminiszter ur az interpellátióra adott választ mint mindenkor, most is ügyesen tette; hanem azon sajátságos körülmény merül itt fel, hogy az igazságügyminiszter azt mondja, hogy a Németh Alb. képviselő által felhozottak téves tudósításokon alapulnak. (Zaj. Felkiáltások: Házszabályok!) Elnök: Méltóztassék csupán azon kérdéshez szólani, vajon tudomásul kivánja-e a képviselő ur a ház által vétetni a választ, vagy nem 1 (Felkiáltások bal felől: Hiszen ahhoz szól!) Simonyi Ernő: Ha a t. ház vagy ház elnöke azt kívánja, hogy midőn azon kérdéshez szólok, vajon tudomásul vegye-e a ház a nyilatkozatot, vagy pedig külön leendő tárgyalásra tűzessék ki ? ebbeli nézetemet ne indokoljam, akkor csakugyan nem lenne egyéb mondanivalóm; de én úgy értem a parlamentarismust, hogy midőn valaki valamely kérdés támogatására a ház előtt a szőnyegen levő kérdéshez hozzá szól, joga van azt indokolni is. (Helyeslés. Halljuk!) Mondom, azon sajátságos körülmény forog itt fen, hogy azoknak, a miket Németh képviselő ur mondott, alaposságát és igazságát az igazságügyminiszter ur kétségbe vonja. Ellenben Németh Albert azt mondja, hogy a mik az igazságügyminiszter által mondattak, téves fölfogáson, téves informatión alapulnak és nem valók. A dolog ilyen állásában anélkül, hogy az ügy további vitatkozás alá kerülne, a képviselőháznak érdemleges határozatot hozni alig lehet, ha csak nem akarja kimondani azt, miszerint oly valamit vesz tudómásul, a mit az egyik és másik fél is tagad. Én tehát azt hiszem, ezen tényállás igen is elégséges arra, hogy a képviselőház ezen ügynek tárgyalására határnapot tűzzön ki, (Helyeslés bal felől.) annál inkább, mert úgy hiszem, az által, ha ezen kéréstől Németh Albert képviselő társam el fogna üttetni; semmi sem fog eléretni: mert hiszen neki fönmarad mindenkor azon joga, hogy külön inditványképen, akár az interpellatio minden pontjára nézve is, külön határozati javaslatot terjeszszen be. Elzárni tehát a tárgyalástól e kérdést nem lehet. Ha t. ház oly kérdést, melynek folytán az országnak egy nevezetes részében 9 — 10 hónapon keresztül az alkotmány felfügesztetett és mintegy ostromállapotban tartja a megyét, még csak annyira sem talál méltónak, hogy ezen ügyet tárgyalás alá vegye, akkor megvallom, azon nézetben kellene lennem, hogy az ország egyes részének és lakosainak alkotmányos szabadsága nem a legbiztosabb kézben van. (Helyeslés bal felöl) Én is járulok Németh Albert képviselő társam kéréséhez, s arra kérem a t. házat, hogy tekintetbe véve a tárgy fontosságát, a parlamenti szokásokat s magának a kormánynak érdekeit, méltóztassék határnapot kitűzni ezen indítványnak tárgyalására. (Helyeslés a bál oldalon.) Ghyczy Kálmán : T. ház ! (Halljuk!) A ház szabályai szerint nem érzem magamat feljogosítva arra, hogy a t. házat ez alkalommal akár Heves megye kérdéses határozata, akár a minisztériumnak eljárása iránt határozathozatalra hívjam fel; minekutána ugy értelmezem a ház szabályait, hogy az interpellátióra adott válasz vagy tudomásul veendő, vagy tárgyalására külön határnap tűzendő ki. (Helyeslés.) En tehát csak ezen kérdéshez akarok most szólani, s e részben bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani a tárgy fontosságát, melyben az forog fenn, hogy az ország egy nagy, nevezetes része, egy tőrvényhatóság hoszu időn keresztül a törvényen kivüli állapotba helyeztetett; bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani, miszerinttalán magának a minisztériumnak is érdekében van, hogy e kérdés minden oldalról kellőleg felvilágositva tárgyaltassék, főképen midőn itt most is különböző, egymással ellentétes, egy hallásra jól fel sem fogható érvelések hozattak fel, tények állitattak egymással szembe, melyek mibenlétének felvilágosítása igen kívánatos. Ennélfogva részemről ón is pártolván Németh Albert képviselő ur indítványát, kérem a t. házat, hogy ezen fontos kérdésnek tüzetes tárgyalására napi rendet tűzzön ki. (Helyeslés a bal oldalon.) Horvát Boldizsár igazságügyminisztEr: Azon kérdéshez: vajon az interpellátióra adott miniszteri válasz tudomásul vétessék-e, vagy pedig annak további tárgyalására ujabb határidő tüzessók ki, a minisztérium egyátalában nem szólhat és nem akar szólni. Egyéni nézetem szerént a dolog ugy áll: a tényállást előterjesztette a minisztérium, s ha e tényállást olyannak találja a ház, hogy a felett egyszeri hallásra nem bir ítélni, akkor annak tárgyalására uj határnapot fog kitűzni. Ha azonban a fenforgó kérdés oly tiszta, oly világos, hogy azt a ház még ma megítélni képes, akkor szerintem az nem fog ujabb tárgyalás alá kitüzetni. A nélkül tehát, hogy a minisztérium a kérdés eldöntésére irányt akarna adni, azt teljesen a ház bölcseségére bizza s csak annyit tart szükségesnek megjegyezni: hogy a súlypont, a melyről a t. ház elhatározása függ, néma ténykérdésekben, hanem a jogi kérdésben fekszik, abban tudniillik:
