Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-76

76. országos ülés november 29. 1869. 415 tála beterjesztett zárszámadások miképen vizsgáltassanak meg, ő ezen ügybe beleszól. A pénzügyminiszternek , midőn az évi budgetet vagy a zárszámadásokat előterjeszti, joga sőt kötelessége, részletes indokolással kisérni azt; de miután a zárszámadást a miniszter a ház asztalára letette, akkor ezen számadás többé nem a miniszteré, akkor ezen számadás a házé, és egyedül a házat illeti azon jog és kötelesség, hogy ezen zárszámadásokat megvizsgálja; hogy e tekintetben a ház határozatába, és különösen abba, hogy mikép akarja gyakorolni ellenőrzési jogát, a miniszter beleszóljon, azt én ildomos eljárásnak nem tartom. Csak két esetben ismerem el jogát a miniszternek, hogy e tekintetben fölszólaljon: az első eset az, ha fölvilágositások szükségesekjakkor kötelessége és hivatása a miniszternek, hogy e fölvilágositásokat megadja ; a másik eset az, ha a miniszter nem tartja elég szigorúnak, elég pontosnak azon ellenőrzési módot, melyet a ház határozata kijelöl, számadásai megvizsgálására. Igen különösnek találom az igen t. pénzügyminiszter ur eljárását e tekintetben, hogy ő amellett szólalt fel, hogy ezen számadások felületesen, nem pedig a mellett, hogy ezen számadások a legpontosabban, a legrészletesebben vizsgáltassanak meg, és e tekintetben nem követé James Graham példáját, ki 1832-ben mint az admiralitás lordja indítványt tett a parlamentben arra nézve, hogy a marina-budget pontosabban, szigoruabban és minden évben átvizsgáltassék. Ezen indítványt, melyet az admiralitás lordja maga tett, a ház elfogadta, és azóta a marina-budget sokkal pontosabban és részletesebben tárgyaltatik. Nem osztozom a miniszter ur nézetében, hogy ezen zárszámadások politikai átvizsgálása igen könnyű módon történhetik meg. Lehet, hogy igazsága van, hogy az alakítandó héttagú bizottság igen rövid idő alatt fogja azt teljesisiteni; de nem oly könnyű dolog ez, ámbár, mint a miniszter ur előterjesztette, az 1868-iki költségvetés csak 18 rendes és 6 rendkívüli, tehát összesen 24 tételből áll: mert nem elég, hogy csupán az egyes sommákat vizsgálják át, hanem szükséges egyszersmind az is, hogy megvizsgáltassák az: vajon az illető tételek a rendes fejezetbe tétettek-e? be és e végett rendes számtani megvizsgálása szükséges a pénzügyi előterjesztéseknek és mindenesetre elkerülhetetlenül szükséges, hogy a pénzügyi átvizsgálás előzze meg a politikait: mert a pénzügyi átvizsgálás egészen más eredményt mutathat fel, mint azon számadás, melyet a miniszter előterjesztett, és pedig két okból: az első ok az, hogy ily nagy összegeknél, a mint ezt a miniszter ur maga is elismerte beszédében, igen nagy számadási tévedések fordulhatnak elő. Csak egy tételt említett föl, melyben 32,000 frt számadási hiba tűnik ki; de én emlékszem — megvallom nem tudom hol, de positive emlékszem az összegre — hogy 150,000 frtnyi számadási hibát kellett kiigazítani. Tehát a számadási hibák is nagy szerepeket játszanak az államszámadásnál. Van még egy másik főok, melynek következtében egészen más eredmény tűnik fel egy zárszámadás arithmetikai átvizsgálása után: mert nem következés az, hogy a vizsgáló hatóság, példáid az államszámvevőszék, elfogadja a számok azon csoportosítását, melyet a pénzügyminiszter használt: mert, mint tapasztalásból tudjuk, ujabb időben a pénzügyminisztereknek különös mesterségök van, mely abból áll, hogy az állampénzügyeit akkor is, ha azok betegek, mesterséges csoportosítás által ugy tüntetik elő, hogy azok vidám arczot tűntetnek föl. Épen a számvevő hatóság, küldöttség vagy választmánynak feladata, ezen gruppirozást szétszedve, másképen csoportosítani a számokat és a valódi tényállást kideríteni, és akkor a számadásnak más eredménye lesz, mint a melyet a pénzügyminiszter ur előterjesztett. Csak egy példát akarok e tárgyban felhozni. Igen sokan, kik talán oly átalánosan nézik át a számadásokat, mint a milyen átvizsgálás előre követeltetik ezen hetes bizottságtól, azt hiszik, hogy a közős hadügyminiszternek költségvetése 80 vagy 85 millió, a számot nem tudom bizonyosan, de ez nem is tartozik a dologhoz, mert legyen a szám bár milyen, azon költséget a hadügyminisztérium minden évben három millióval haladja tul azon jövedelem által, melyet a határőrvidékből huz ; és ennek következtében meg lehet, a pénzügyi számtétel után az egész számadás szintén megváltozik, és ezért nem tartom logikai eljárásnak, hogy előbb politikai szempontból vizsgáltassák meg a számadás, és adassék e tekintetben az absolutorium, mert meglehet, egyes tételeknél a miniszter előterjesztése szerint csekélyebb összeg tűnik majd föl, míg a részletes megvizsgálásnál, midőn a politikai absolutorium már megadva lesz, talán ugyanazon összegnél kétszerte vagy háromszorta több tüntettetik elő. Kérdem, ha bizonyos összegekre nézve megadta a ház a minisztériumnak az absolutoriumot, és később a rendes megvizsgálás következtében nagyobb összeg tűnik ki: ki fogja fizetni ezen összeget ? talán a hetes bizottság fogja magára vállalni ? Justh József: Igenis!