Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-76

4_!0 76, országos Ülés november 29. 1869. Simonyi LaJOS h.: Bánó József tiszt. képviselő ur azt monda, hogy az országgyűlésnek határozati joga van, és e tekintetben határozhat minden fölött, a mit jónak és helyesnek lát. Bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, de az országgyűlés határozási képességének is meg vannak a maga korlátai: számok fölött nem határozhat ; és bár mikép szavazzanak, határozat utján nem döntethetik el. hogy kétszer kettő nem négy, hanem öt. (Tetszés a bal oldalon.) Azt pedig, hogy mikép állanak a számadások, csak az állam számvevőszék fogja meghatározhatni és csak azután lesz képes az országgyűlés megmondani : helyes-e a számtétel vagy nem % Máriássy t. képviselő ur előadására, megvallom, csodálkozásomat kell kifejeznem, hogy azon oldalról merült fel azon észrevétel, hogy ezt talán a miniszter bizalmatlanságnak fogná tekinteni: a ház ezen része eddig ezzel nem igen törődött. De ő egyszersmind azzal indokolja eljárását hogy ő azt az 1848-iki törvényekből meriti. Kern akarok erre válaszolni: a választ azon párttól várom, mely magát 1848-asnak nevezi, hogy elfogadja-e ezen okoskodást vagy nem ? (Derültség.) Máriássy képviselő ur azt mondja, hogy Tisza Kálmán t. barátomnak nem akar felelni; közben történtek olyforma malitiosus megjegyzések, hogy talán nem tud felelni; meglehet, ezen képviselőknek igázok van. Egy főindok hozatott még fel, t. i. az, hogy annak következtében, hogy mi az államszámvevőszékre kívánunk bizonyos teendőket átruházni, az országgyűlés souverain jogaiból valamit föladunk. Erre megjegyzem, hogy minket eddig e vád nem illethet. Nem mi voltunk azok, kik az országgyűlés egy nevezetes jogát más testületre átruháztuk, és most sem akarunk semmi jogot átruházni, mert tovább akarjuk azt gyakorolni ; de akarjuk, hogy ezen joggyakorlat ne legyen illuserius, ne legyen kijátszása a törvénynek, hanem legyen akképen intézve, a mint a törvény rendeli. (Élénk helyeslés bal felől.) Ez világos félremagyarázása annak, mit mi óhajtunk, és pedig azért, mert ezen urak okoskodása szerint mindazon államokban, a melyekben parlament van, és hol államszámvevőszékek működnek, például Angolországban, hol nem csak az államszámvevőszék vizsgálja meg a miniszter számadásait, hanem 2 nagyhatóság van még fölötte, vaelj őrködik a fölött, hogy a kormány ugy járjon el, a mint azt az országgyűlés meghatározta ; akkor, mondom, azon parlamentek is föladták volna azon souverain jogukat, mely szerint a zárszámadások fölötti végső és legfőbb ítélet őket illeti. Az mondatott Máriássy és több jobboldali képviselő által, hogy a törvényt szigorúan meg kell tartani, és pedig a törvény e tekintetben azt mondja — különösen az 1848-ki Hl-ik törvény czikk 37. §-a — hogy az országgyűlés a számadásokat megvizsgálni köteles, de hogy miként vizsgálja ezen számadásokat át, e fölött a törvény nem határoz, mert ez a jövő országgyűlések bölcsességére bízatott. De nincs is senki e házban, maga Justh barátom sem, ki a törvényt akként magyarázná, hogy a ház in pleno, minden előzetes intézkedés nélkül köteles ezeket megvizsgálni. 0 maga is a hetes bizottságot ajánlja ezzel megbízatni; de a ház ezelőtt más nézetben volt, mert a képviselőház e czélból a pénzügyi bizottságot bizta meg, melyet, a mennyire lehetett, nagyrészt a háznak pénzügyi capacitásaiból állított össze ; most azonban a ház, ha elfogadná Justh József képviselőtársam s barátom indítványát, akkor ezen pénzügyi bizottmánynak ezzel azt mondaná: ti nem tudtátok elvégezni, a mit reátok bíztunk, most választunk másokat, el fogják azok majd intézni ez ügyet. E tekintetben a képviselőház, nézetem szerint, ugy jár el, mint az egykori aranymives. (Halljuk!) Ezen aranymivesre rábízatott egy drága gyöngy, hogy azt átlyukaszsza; az aranymives ismervén becsét a drága gyöngynek, és attól tartván, hogy azt el fogja törni, nem merte azt átlyukasztani, és midőn igy aggódott, egyszerre behívta inasát, kinek nem mondta meg a gyöngy nagy becsét, és ki ezt naivságában talán nem bírta fölfogni. Erre a mester eltávozván, az inas a drága gyöngyöt egyszerűen átlyukasztotta. A ház is igy akar eljárni, midőn azt kívánja, hogy a mit a pénzügyi bizottság elvégezni nem képes, azt a segédek végbevinni képesek legyenek. Én azt hiszem, hogy a képviselőház csalatkozni fog. (Fölkiáltások : Be hiszen az inas a gyöngyöt átlyukasztotta ! Derültség.) Mindezek után, tiszt, ház, minekutána én a képviselőház elé terjesztett és a ház asztalára letett zárszámadásokat pontosan, részletesen megvizsgáltatni óhajtom, mert csak ezt látom kötelességemmel, melyet a közbizalom reám rótt — megegyeztethetőnek; én a pénzügyi bizottság véleményét, pótolva a kisebbségi véleménynyel, elfogadom. (Helyeslés bal felől.) Elnök: A tanácskozás holnap folytattátik. Ha véletlenül azon non putarem történnék, hogy a, tanácskozás előbb fejeztetnék be, mint