Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-76

406 76. országos ülés november 29. 1869. előleges és utólagos vizsgálatot ki nem zárja, és miután én az 1848-ki törvények hozatalát oly rendkívüli vívmánynak tartom, hogy nem szeret­ném, ha azon törvényeknek csak egyetlen egy ágát is megsemmisítenék az által, hogy annak hatálya felfüggesztetnék; (Zaj a szélső bal oldalon) igen is, miután én a 48-at tűztem ki zászlómra, és a 48-ki törvények végrehajtását akarom. (Zajos közbekiáltások a balközépen: Dehogy! Dehogy! Zajos helyeslés a jobb oldalon.) Igen is uraim, ha önök engem e részben megtámadnak, akkor felelni is fogok rá. (Közbekiáltások és ellenmondás a balközé­pen. Zaj.) Ismétlem, uraim, (A balközép felé fordulva) a 48-at tűztem fel zászlómra, és felhívom, czá­foljanak meg : hozzanak fel egyetlen egy alkalmat is, midőn én a 48-ki törvény ellen szóltam, azt hiszem, hogy ez nem fog sikerümiök. Ha pedig igy áll a dolog, kérem tovább, méltóztassanak megegyeztetni az önök javaslatát a 48-ki törvé­nyekkel. Én ugy hiszem, hogy a ki magyarul tud, az nem fogja mondhatni, hogy önök ez esetben a 48 alapján jártak el. (Nagy zaj a bal, és élénk helyeslés a jobb oldalon.) Én tehát, miután, nézetem szerint, Justh Jó­zsef képviselő ur indítványa felel meg a 48-nak, Justh József ur határozati javaslatát pártolom. (Zajos és tartós éljenzés a jobb oldalon.) Zsedényi Ede: Személyes kérdésben ké­rek szót. (Zaj. Nincs személyes kérdés! Halljuk!) Tisztelem a vélemény és vitatás szabadságát, el­fogadom azt minden következéseivel, s igy nincs okom panaszkodni az előttem szóló élességei el­len; de midőn én a véleményharczok mezején meg szoktam tartani azon szükséges határvonalt, meg nem támadni politikai elleneimet véleményeik és tetteik miatt, de megtámadni őket véleményeik­ben és tetteikben, ugyanazt teljes joggal az előt­tem szólótól is követelhetem, ki átlépte a véle­ményharcz szükséges határát, midőn meg nem czáfolva a pénzügyi bizottság véleménye mel­lett általam előadott okokat, engem egy uj el­lenzék tagjának czimével illet, (Éljenzés bal felől) és igy a pénzügyi bizottság többi tagjait is avval vádolni látjuk, hogy e kérdésben hozott politikai elveinktől elállottunk, holott sokkal in­kább én emelhetném azon vádat, hogy a ki a pénzügyi bizottmány kebelében velünk szavazót, (Derültség) okainkat ott egyátalában nem ezá­íölta és most egyszerre ellenkező véleményben van, áttért barátja az uj indítványnak. (Zaj.) Elnök: Kérem Zsedényi képviselő urat, legyen szives megmondani, minő kérdésben akar szólani ? Zsedényi Ede (szól, de a zajtól nem érteni.) Elnök: A szabályokkal visszaélni senki­nek sincs joga. (Ugy van!) Zsedényi képviselő ur azt mondta, hogy személyes megtámadásra kivan válaszolni; én erre vonatkozólag egy szót sem hallottam. (Helyeslés. Nagy nyugtalanság.) Zsedényi Ede: Nem az elnök itél, ha­nem a ház maga. (Zaj.) Máriássy Béla: T. ház! (Zaj.) Elnök: Egész tisztelettel kérdem a t. háztól : méltóztatik-e azon kimondásomat helye­selni, miszerint én azt állítottam, hogy Zsedényi képviselő ur a szabályokkal visszaélt, midőn sze­mélyes megtámadásra hivatkozva, szólott, és be­szédében nem személyes megtámadásra válaszolt? Kérdem tehát a t. házat : helyesli-e ezen eljárá­somat, vagy nem? (Jobb felől helyeslés. Nagy zaj. Felkiáltások: Szavazzunk!) E szerint a ház he­lyesli. (Bal felől ellenmondás. Szavazzunk! Napi­rendre !) Tisztelt ház! Mindenesetre tisztába kell jönni az iránt, vajon az én észrevételem helyes volt-e vagy nem ? (Fölkiáltások: Helyes volt! Hosszas zaj. Fölkiáltások: Napirendre!) Én örömest alárendelem magamat a ház határozatának; de igen kérném, méltóztassék kimondani : jogával élt-e Zsedényi képviselő ur, midőn szólott, vagy nem? (Élénk nyugtalanság.) Máriássy Béla: Kényszerítve érzem magamat . . . (Mások is szólni akarnak. Hosszasan tartó nagy zaj.) Elnök (föláll) : T. ház! Mi lesz ebből, ha a t. ház a maga szabályait tiszteletben nem tartja? Nekem nincs hatalmam, én a hatalmat csak a többség nevében gyakorlom. En a többség nevé­ben bátor voltam mondani, hogy Zsedényi kép­viselő ur nem helyesen alkalmazta személyes megtámadás alapjául a szót, és midőn vélemény­különbséget láttam abban, vajon ezt helyesen tette-e, vagy nem? a többségre hivatkoztam. A többség megtagadta tőlem a helyeslést. (Nagy zaj. Élénk fölkiáltások a jobb oldalon: Nem tagadta meg!) Midőn az elnöki széket elfoglaltam, meg­ígértem a t. háznak, hogy e széken addig fogok ülni, mig képes leszek a szabályok értelmében a többség helybenhagyásával eljárni. Ha erre vagy képes nem leszek, vagy ez nekem nem si­kerül, minden órában kész leszek lemondani. (Fölkiáltások: Éljen az elnök!) Midőn én, meggyő­ződésem szerint, megjegyeztem Zsedényi t. kép­viselő ur előadására, hogy helytelenül hivatko­zott személyes megtámadtatására, mert nem volt személyesen megtámadva, és ezen kijelentésem folytán hallottam helyeslő és nem helyeslő nyi­latkozatokat, tehettem-e alkotmányosabban, loya­lisabban, mint midőn azt kérdeztem: helyesli-e a többség eljárásomat Zsedényi képviselő irányá­ban, vagy nem? (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Megvallom, t. ház, fájt nekem, hogy a t. ház szavazásra vonatkozó kérésemre, nyilatkozatát,

Next

/
Thumbnails
Contents