Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-75
388 75. országos Ülés november 27. 1869. tosabb érvként idézni Ghyczy képviselő urnák 1866. fedruár 15-én tartott igen jeles beszédéből néhány szót, melyeket ma is teljesen igazaknak tartok, s különösen a mai szőnyegen forgó tárgyra alkalmazhatóknak vélek, a hol azt mondja: (Olvassa:) „Ne is adja a mindenható, hogy a törvény szentségének tisztelete, mely minden szabad nemzetnek s köztük a miénknek is mindig kiváló sajátja, valaha kihaljon a nemzetből"; (Igaz! a bal oldalon) és épen azért, mert mindnyájunknak kell óhajtanunk, hogy a törvéxiyek iránti tiszteletnek érzete a nemzet szivében mennél erősebb gyökeret verjen; minthogy a jelen kérdésre nézve találkozunk a törvények határozott és világos rendeletével, mely alól fölmenteni magunkat nem lehet, és miután ezt elérhetőnek vélem, azon indítvány által, melyet Justh képviselő ur tett, azt magam részéről is elfogadom. (Hosszas éljenzés jobb felől.) Elnök: T. ház! Ezen igen elvont tárgyú beszédek után öt perezre felfüggesztem az ülést. (Helyeslés.) (öt pereznyi szünet múlva:) Zsedényi Ede: A tisztelt ház megfogja engedni, hogy mint a pénzügyi bizottság tagja, annak véleménye mellett felszólalhassak, melynek lényegét összes tagjai egyhangúlag pártolván, egyedül az indokolás kiegészítése czéljából adatott be a külön vélemény. Meggyőződésem szerint az államháztartás helyes méltánylásának fősúlya abban fekszik, hogy a bevételek és kiadások összege részletesen szétszedessék, és így önmagunknak s ez által az egész hazának számot adhassunk az állampénzek tettleges hova fordításáról, s ezen megbirálásnál a fődolog nem a sommá, mely évenkint az állampénztárakon átfut, de azon arány, mely az állani által eszközlött eredmények és azon pénzmennyiség közt létezik, melyet az állam különböző ezélok elérésére fordít. Ezen szempontból kiindulva, az 1848. évi III. törvényezikk azon rendelete, hogy a minisztérium az általa kezelt j övedéImekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás s illetőleg jóváhagyás végett évenkint az alsó táblánál bemutatni köteles, nem köti meg a képviselőház kezét annyira, hogy ezen megvizsgálás módja iránt belátása szerint ne rendelkezhessék. (Élénk helyeslés bal felől.) A megvizsgálásnak azon részével, miszerint a bevételek és kiadások összege az egyes positiók szerint szétszedetvén, tüntessék ki a megszavazott pénz törvényes alkalmazása, magát a képviselőházat terhelni nem lehet, ez csakis e ezélra kizárólag rendelt szakférfiaknak a dolga. (Helyeslés bal felől.) Yajon azonban egy részről a budget átlépése, más részről más positióknál a megszavazott hitel fel nem használása helyes arányban áll-e azon előnyökhöz, melyeket az illető miniszter ez által elérm kivánt, ennek megbirálása igen is magát a képviselőházat illeti; de ezt elébb nem teheti, mintsem a bevételek és kiadások positiónkinti szétszedése meg nem történt. (Helyeslés bal felől.) így p. o. az 1868-ik évi államköltségvetésről szóló XXVIII. törvényezikk 5-ik szakaszában azt rendeli, hogy az ez évben fölvett vasúti kölcsönből utalványoztatik 16.550,000 forint. A számvevőszék össze fogja állítani a számadásokban előforduló azon költségeket, melyek a kérdéses kölcsönből fedeztettek ; meg fogja mondani, hogy a bevételek szerint mennyi tétetett folyóvá a kölcsönből; ki fogja jelölni azon vasutakat, melyeknek építésére fordíttatott; de az iránt, vajon a folyóvá tett összeg a szükséges takarékossággal és helyesen alkalmaztatott-e? mily arányban áll a kiadás mennyisége a teljesített munkához? a felett a képviselőház ítél, de ezt elébb nem teheti, mintsem tudná, hogy ezen vagy más vonalra menn}d költetett. (Helyeslés a bal oldalon.) Eddig azt sem tudjuk, a tavaszi miniszteri jelentés daczára, hogy mennyibe került ezen kölcsön, mennyi fizettetett be tettleg, és ezen összegek mennyit kamatoznak ? A tisztelt ház az 1848-ki zárszámadást nem megvizsgálás, de kirekesztőleg véleményadás végett utasította a pénzügyi bizottsághoz, és ez által is bizonyitá, hogy épen a megvizsgálás módja iránt véleményt hallani kivan. Legjobb ismerete és meggyőződése szerint oda nyilatkozott, hogy a számadásnak a legfőbb számszék általi részletes meghányása nélkül, a képviselőház azt nem vizsgálhatja és igy jóváhagyást sem mondhatna: mert a pénzügyi bizottság nem magyarázhatá az 1848-iki III. törvényezikket vagy az 1867-ki X. törvényezikket, sem oda, hogy az alsó tábla mint számvevőszék szerepeljen, sem oda. hogy puszta kimutatások vagy számadási kivonatok alapján határozatot hozhasson. Minden polgárnak joga van azt követelni, hogy azon pénzek feletti számadás, melyek közadó utján az állampénztárakba folynak, legszigorúbban tárgyaltassék és megbíráltassék, ezen jognak az 1848-ki III. törvényezikk határozott kifejezést ad ; én a törvény hatását mint képviselő tettleg meg nem akarván semmisíteni, csakis a pénzügyi bizottság véleményét fogadhatom el. (Élénk helyeslés bal felől.) Várady Gábor: T. képviselőház! Igazat kell adnom az igen t. pénzügyminiszter urnák abban, midőn azt mondotta, hogy a jónak sok tekintetben igen nagy ellensége a jobb, és ezzel kapcsolatban elismerte azt, hogy Ghyczy Kálmán t. barátom javaslata jobb mint
