Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-75
374 75- országos fités november 27. 1869. nem miután a pénzügyi bizottság előadója nincs jelen, véleményem szerint a külön vélemény beadóját illeti a szó. (Zaj. Ellenmondás.) Ghyczy Kálmán: Ha a t. ház megengedi, hogy az előadó helyett más szóljon. (Zaj. Fölkiáltások : Ghycsyt illeti a szó!) Elnök: A pénzügyi bizottság előadóját illeti az első szó. (Helyeslés.) Kautz Gyula előadó: T. ház ! A ház szabályai az előadónak adják a jogot, hogy azon jelentést, melyet neve aláírásával benyújtott, a tárgyalás napján védelmével kisérhesse. Ezen jogomról most ez alkalommal föl vagyok jogosítva lemondani, és ha Zsedényi Ede t. képviselő ér szólani akar, azt neki átengedni. (Ellenmondások a bal oldalon.) Elnök : Akkor következik Justh József képviselő ur. (Halljuk!) Justh József: T. ház! Midőn tegnapelőtt bátor voltam a t. háznak rövid indokolás mellett határozati javaslatomat benyújtani, méltóztatott annak tárgyalását a mai napra kitűzni. Én a szabályok szerint igénybe veszem most ezen jogot, mert akkor csak néhány szóval adtam elő nézetemet, most bővebben kívánom kifejteni indítványomat, s azon okokat, melyek engem a határozati javaslat benyújtására bírtak. Már akkor is volt szerencsém kimondani, hogy én bizonyos tekintetben a pénzügyi bizottság véleményét osztom. Nincs is kifogásom ellene, de a mennyiben némi részben a törvények kívánalmainak nem volna elég téve, szükségesnek láttam beadni határozati javaslatomat. Határozati javaslatomnak két része van. Első része a törvények nyomán kívánja, hogy a minisztérium által beadott 1867-ik évi kiadásokról és bevételekről szóló kimutatások, valamint az 1868-ik évi zárszámadások hét tagból álló küldöttség által Adzsgáltassanak meg, melynek jelentése oly időben terjesztessék a ház elé, hogy a ház képes legyen a jelentésnek nyomán érdemleges határozatot hozni. Második része bizonyos tekintetben elfogadja azon eszmét, hogy a számadások megvizsgálása, a határozatban kimondott kiterjedésben, a jövőben fölállítandó számvevőszékre bízassanak. T. ház! Előttem a legfőbb törvényes szempont az 1848-ki III-ik törvényczikk XXXII-ik szakasza és az 1868-ki X-ik törvényczikk. Bátor vagyok, t. ház - mert hiszen e körül forog az egész kérdés — az 1848-ki III-ik törvényczikknek rendeletét fölolvasni. A 87-ik §. azt mondja : „A minisztérium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását, s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekről számadását országgyűlési megvizsgálás s illetőleg jóváhagyás végett, évenkint az alsó táblánál bemutatni köteles. Az 1868-ik évi X. törvényczikk már némileg enyhébben rendelkezik ez ügyben, s azt mondja, hogy az országgyűlés e tekintetben határozatot hozhat. T. ház! Az általam idézett 48-ki III-ik törvényczikk rendelkezésének ugy gondolom, ismét két része van : az egyik rész kötelezi az összes minisztériumot — tehát nem egyedül a pénzügyminisztert — hanem kötelezi az egész minisztériumot, hogy jövedelmeinek és szükségleteinek, és a múltban is általa kezelt jövedelmeknek kimutatását terjeszsze évenkint az országgyűlés elé. A minisztérium, vélekedésem szerint, a törvény által eléje szabott e kötelességnek eleget tett : mert hiszen a számadások be vannak adva és arról van szó, hogy miként eszközöltessék azoknak megvizsgálása. Az idézett törvénynek második része, vélekedésem szerint, a törvényhozásra oly kötelességet ró, melyről a törvényhozásnak lemondani nem lehet, nem szabad. Igen jól emlékszem arra, midőn 1848-ban ezen törvény alkottatott, magam is oly szerencsés voltam, akkor a törvényhozásban részt vehetni. (Éljenzés) Meglehet, akkor annyi tapasztalásunk nem volt, nem jártunk annyit Európában, és a külállamok viszonyait annyira nem tanulmányozhattuk, akkor elkerülte figyelmünket a számvevőszék fölállításának szüksége. Természetes, hogy e hiányt most pótolni kell; de, t. ház! ha áll az, hogy a törvényt a törvényhozásnak addig meg kell tartania, míg az egy uj törvény által pótolva nincs, akár van számvevőszék, akár nincs : vélekedésem szerint kötelességünk megvizsgálni a számadásokat. Miként fogjuk azt megvizsgálni, arról természetesen nem rendelkezett az országgyűlés. Minden törvényhozásnak vannak bizonyos nézetei, melyek szerint a számadásokat legczélszerübben hiszi megvizsgálhatni. Sokan azt hiszik, hogy csakugyan legczélszerübb egy számvevőszék által megvizsgáltatni a számadásokat. Meglehet', hogy ez tökéletesen igaz; de itt arról van szó, vajon föl van-e jogosítva e ház a jogilag fönálló törvény szavait nem teljesíteni? Nem inkább kötelessége-e a vizsgálatot ugy eszközölni, a mint azt a körülmények lehetővé teszik? Nekem, t. ház! jövőre nézve a számvevőszék fölállítása ellen nincs észrevételem; sőt tudom, hogy az szükséges; de még akkor is, ha a számvevőszék fölállittatik, kérdés lesz, vélekedésem szerint, az —meglehet ugyan, hogy sokan nem igy vélekednek — vajon a törvényhozás' mily mérvben fogja a maga jogait a számvevőszékre átruházni? Én ezen jogok közt igen lényegesnek tartom azt, hogy a
