Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

71. országos ülés november 20. 1669. 321 vény hatóság részéről 140 fegyelmi bíróság lenne tehát kihirdetendő. Azonban e nehézség daczára is elfogadnám az indítványt, ha indokolva volna czélszerüsége vagy szüksége. Habár tehát kifogásom elvileg nincs is ellene, de nem látom szükségét és ezélszerüségét, és ez okból el nem fogadom. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a szerkezetet, vagy nem? (Johh felől felkiáltások: Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség a szerkezetet elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 39-ik, most már 37. §-át.) Szögyény László előadó: A központi bizottság ezen §-ra nézve a következő változtatásokat hozza javaslatba: A 2-ik sorban levő „kir." szócska kitöröltessék. Ugyanezen §. második bekezdésében a 3-ik sorban levő „kijelölt" szó helyébe „kirendelt" alkalmaztassák: a 4-ik sorban pedig „rendel" szó helyébe „nevez" tétessék. Elnök: Elfogadja a t. ház a 37. §-t a központi bizottság által javasolt szerkezetben? (Elfogadjuk!) A ház elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 40-ik, most már 38-ik §-át.) Szögyény László előadó: A központi bizottság ezen §-ra nézve következő változtatásokat hoz javaslatba: Az első sor következőleg módosíttassák: „A 31., 32., 33. és 34. §§-ban körülirt fegyelmi bíróságoknak tagjai a közvádló" stb. Ugyanezen bekezdés utolsó szavát „mellőzhető" pedig „mellőzhetők"-re kívánja kiigazittatni. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 41., most már 39-ik §-át.) Szögyény László előadó: A központi bizottság ezen §-ra nézve következő változtatásokat hoz javaslatba: Az első bekezdés 5-ik sorában levő „s a panaszlónak" szavak kihagyassanak. Ugyanezen §. bekezdésében levő 37. §. 35. §-ra igazíttassák ki; az ugyanezen sorban levő „csak" szó kihagyassék, s „a közvádló" szavak után a következő szerkezet tétessék: „3 nap alatt fölebbvitellel élhet." Máttyus Arisztid: Tisztelt képviselőház ! Ezen szakaszra nézve nekem lényeges módositvánj^om van. Módositványom következő: Az első alinea harmadik sorában e szó után: „közvádló" tétessék: „és ha ilyen létezik, a panaszló." A második alinea második sorában a „ közvádló" szó után tétessék: „és panaszba." Tisztelt ház! Ezen szakaszszal veszi kezdetét a fegyelmi eljárás; ezen szakaszban merül KÉPV. H. NAPLÓ 18f| Ili. fel azon elvi kérdés: akarunk-e a magán-felnek, a panaszlónak befolyást engedni az eljárásra, vagy nem ? ós ha akarunk: mily mérvben és mily elvek alapján? Az igazságügyminiszter ur módositványa szerint a magán-félnek befolyás nem engedtetik. A központi bizottmány szövegezése szerint már biztosíttatik befolyás a magán-fél számára; ezen befolyás azonban nem az, melyet én óhajtok; ezen befolyás mellett én a magánfél jogát oly mérvben, mint óhajtanám, megóva nem látom. Ahhoz képest, a mint a t. ház méltóztatik ezen módositványomat elfogadni vagy elvetni, lesznek módositandók mindazon többi szakaszok is, melyekben a pernek egyes stádiumai vannak ! körülírva. (Valaki johh felől: Elvetjük!) Előbb méltóztassanak meghallgatni, s akkor talán a képviselő ur maga sem fog elvetésre szavazni. (Halljuk!) Módositványom elvi megállapodást tartalmaz, azért méltóztassanak megengedni, hogy ezen módositványomat néhány szóval indokoljam. Sokat gondolkoztam a fölött, vajon mit lehetne felhozni azoknak, kik a fegyelmi eljárásba a panaszlónak mi befolyást sem akarnak engedni, saját álláspontjuk védelmezésére ? és nem tudtam más indokot találni, mint azt, hogy az illetők talán a közkereset lényegét fogják megtámadottnak vélni és állítani. De azon elv, mely fel van állítva, hogy közkereset utján lehet csak fegyelmi eljárást folytatni, még nem sértethetik meg akkor, midőn a panaszlónak is befolyást engedünk. Szerintem az indok nem alapos, e kifogás meg nem állhat, mert én a közkereset lényegét nem fektethetem más körülményre, mint arra, hogy akár az átalános büntetőtörvényekbe ütköző, akár pedig egyes speciális törvényekbe, melyek a hivatalos egj^ének kötelességeit mutatják, vagyis a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvény, — ütköző cselekmény esetében, az állam kötelességének tartsa a büntetés iránt a kellő lépéseket megtenni. Mindaz, a mi ennek eszközlésére elkérülhetlenül szükséges, a közkereset lényegót képezi; mind- az pedig, mi a közkereset keresztülvitelére nem szükséges, vagy a mi azt nem akadályozza, nem képezi annak lényegét, és szeriatem a közkeresettel egy keretben megfér. Én ezt igen fontosnak tartom, mert e szerint fogjuk elhatározni azt: vajon a panaszlónak adunk-e befolyást vagy nem? A közkereset az államnak nem szabadalma, hanem kötelessége, és midőn ezt teljesiti, figyelemmel kell lennie arra, hogy a magánosok* jogait ne sértse meg. Ha pedig akkor, midőn a magánosok jogai a közkereset sikerétől vannak föltételezve, a magánost kizárjuk a befolyástól, akkor megtörténhetik igen sok esetben, hogy a 41