Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-57

57. országos ülés október 25. 1869. 29 rendet és közbiztonságot nem veszélyeztetik. A társadalmi életnek alapföltétele az, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, s hogy mindenki át legyen hatva azon magasztos elvtől, — melyen kivül társadalmi és állami élet nem létezhetik, — hogy „veszszen a világ, de éljen az igazság." Ha ezen elv mindenhol tiszteletben nem tartatik, akkor egyesegyedül ez lehetne tán indokolt oka annak, hogy valahol valamely körülmények közt a társadalmi rend megzavartatnék. Baranya megye sz.-lőrinczi kerületében a társadalmi rend azonban nincs megzavarva, nem is lesz. A nép sokkal józanabb, semhogy be ne lássa, miszerint még kaphat igazságot, habár az még eddig részére nem is szolgáltatott ki; de midőn az igazságszolgáltatással eddig is késnek, és azt oly módon játszák ki, hogy azon emberek, kik a vérengzést végrehajtották, a vizsgálat befejezése és az Ítélet hozatala előtt ismét szabad lábra bocsáttatnak és fegyveres szolgálatba helyeztetnek, és igy azon fegyver adatik kezeikbe, melylyel galádul visszaéltek, és melylyel, ez eset által felbátorítva, újra ilyet követhetnek el : föl kell a közérzületnek lázadni. Mindezeknél fogva egyrészt mint szemtanuja az ottani eseménynek, másrészt mint a kerületnek ez esetben megbízottja, feltéve, hogy van még jog és igazság, s hogy ez ki fog szolgáltatni, de azért is, hogy különösen az általam felhozott körülményre nézve felvilágosítást nyerjek, és ez által a közvéleményt megnyugtassam, következő interpellatiót vagyok bátor az igazságügyminiszter úrhoz intézni. (Olvassa) : „Van-e az igazságügyminiszter urnák a f. é. Julius hó l-jén SzentLőrinczen a megye pandúrjai által véghezvitt vérengzésről, melynél Fábián Gábor szent-lőrinczi polgár agyon veretett, Tóth József Ferencz nagyvátyi bíró és testvére súlyosan megsebesíttetett és öt polgár kisebb-nagyobb sebet kapott? „Van-e továbbá tudomása arról, miszerint a vizsga ló-biró által vizsgálati fogságba tétetett főtettesek Ítélethozatal előtt nem csak szabad lábra helyeztettek, de újra fegyveres szolgálatra alkalmaztattak; és ha van, miképen szándékozik a tisztelt igazságügyér intézkedni, hogy a vérengzést véghezvitt megyei pandúroknak fegyveres szolgálatba visszahelyezése által előidézett közbotrány és magát a közbiztonságot újra veszélyeztető hatósági intézkedés megszüntettessék és a törvény szigorú végrehajtása biztosíttassák^ Horvát Boldizsár igazságügyminister : Engedje meg a t. ház, hogy ezen interpellátióra azonnal felelhessek. (Halljuk!) A mi az interpellátió első pontját illeti, kijelentem, hogy nekem ez esetről hivatalos tudomásom nincs. A második s harmadik pontban pedig — ha egyszeri hallás után jól fogtam fel azt — az interpelláló ur azon kérdést intézé hozzám: mit szándékozom ez ügyben tenni'? — Semmit, t. ház ! mert nem tartozik hatáskörömhez. A t. képviselő ur azt mondja, hogy nem abban találja a sérelmet, miszerint még Ítélet nincs hozva, hanem abban, hogy azok, kik vád alá voltak helyezve, ítélethozatal előtt, állásukba visszahelyeztettek. E kérdés olyan, mely az illető bíróság hatásköréhez tartozik. (Helyeslés a jobb oldalon.) Szabad lábra helyezés felett sohasem itél a miniszter, mert ez kabinet-justitia volna (Közhelyeslés); hanem az illető bíró. (Ugy van!) Ha az első bíróság roszul döntötte el a kérdést, ott van a tiszti ügyész, appelláljon a királyi táblához. Meglehet ugyan, hogy e tekintetben helytelenel járás történt; de ezt orvosolni és egyátalában az itélethozás, a birói hatalom jogkörébe avatkozni nem tartozik az igazságügyminiszter hivatásához. (Helyeslés a jobb oldalon.) En ráparancsolhatok a bíróságokra, hogy hivatalos hatáskörükben kötelességük szerint pontosan, gondosan járjanak el, de hogy egyik vagy másik jogi kérdés igy vagy amúgy intéztessék el, ebbe soha sem szólhat bele a miniszter. (Élénk helyeslés.) Tehát összevonva : ha a képviselő ur akárki részéről panaszt emel az iránt, hogy az illető bíróságok kötelességük teljesítésében késedelmesek, lesz gondom arra, hogy azon bíróságok kötelességük teljesítésére utasíttassanak; de a szabad lábra helyezés kérdésébe nem avatkozom s nem fogok avatkozni soha. (Élénk helyeslés.) íláttyns Uzor : Bátor vagyok megjegyezni, hogy ez rendkívüli eset. (Derültség, ellenmondások.) Hogy a, t. igazságügy miniszter ur kiván-e, vagy nem kíván beavatkozni a bíróságok eljárásába ? az más kérdés; de itt oly kérdés merül fel, mely mint említem, a társadalmi rend felforgatásáról szól. Méltóztassanak magokat azon helyzetbe képzelni, hogy, indokolva vagy nem indokolva, azt majd az ítélet fogja kisütni (Zaj); de hogy ugyanazon helységben ugyanazon hatósági közegek, melyek a gyilkosságot véghez vitték, hogy ugyanazon pandúr, ki a jegyzőkönyvbe bele diktálja, hogy igenis, engem agyon akart ütni, hogy azon egyén ismét fegyveres szolgálatot tegyen, az a közrend megzavarása. Indokolva van az, hogy midőn a közrend megzavartatik — mert hiszen sokkal csekélyebb esetben, hol még magában indokolva nem volt, különösen fontosnak tartotta a kormány királyi biztosnak leküldését — indokolva van, hogy midőn a polgárok kivannak téve annak,hogy meggyilkoltassanak, ha a kormány felszólittatik, hogy azt figyelmére méltassa. (FelMáltások: A bíróság elé tartozik a kérdés!)