Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-71
71. országos ülés november 20. 1869. 30 9 Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a -36-ik, most már 34-ik szakaszt.) Szőgyény László előadó: A központi bizottságnak a 36., most már 34-ik szakaszra azon megjegyzése van, hogy a második bekezdés ötödik sorában levő utolsó szó „tiz" helyébe „8" tétessék, t. i. a központi bizottság fokozatot állítván föl, ha az első fokú biróság 1, a fegyelmi biróság 2 tagból, a királyi tábla kebeléből 5 tagból alakul, tehát ez nem tiz, tehát méltányos, hogy itt is ne tiz, hanem nyolez tagból álljon a biróság. Elnök: Méltóztatnak elfogadni 1 ? (Elfogadjuk!) E szakasz a központi bizottság módosításaival elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 37., most már 35-ik szakaszt.) Szőgyény László előadó: A 37-ik, most már 35-ik szakaszhoz a központi bizottságnak több észrevétele van, tudniillik : gondoskodni kell először is arról, hogy ezen kivételes bíróságnál , mely a királyi táblák elnökei és alelnökei, a királyi kúria ítélő bírái, alelnökei és elnökei , továbbá a korona-ügyész fölött fogja a fegyelmi bíróságot gyakorolni, a rendes* tagokhoz egyszersmind póttagok is neveztessenek ki. Gondoskodni kíván arról is, hogy a főrendi háznak azon tagjai, kik ezen bíróságban részt veendenek, eljárásuk előtt bírói esküt tegyenek, és hogy megbízatásukat, melyet a főrendi háztól nyernek ezen bírói hatalom gyakorlására, mindaddig viselni köteleztessenek, a mig ez alól fel nem oldatnak és helyettök uj tagok nem választatnak. Azért a 35-ik §-ban a következő niódositásokat ajánlja a központi bizottmány: az első bekezdés változatlanul maradván, a második bekezdés első pontja helyett a következő szerkezet tétessék: „ezen fegyelmi biróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, felerészben a magyar királyi kúria alelnöke és biráiból, kinevezésük sorrendje szerint, felerészbea pedig a felsőház által minden országgyűlésen önkebléből választandó tagokból alakittatik." Ezen bekezdés második pontja ismét változatlanul hagyatván, ezután uj harmadik bekezdésképen a következő szöveg fogadtatott el :' „Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai, a felsőháznak nyilt ülésében bírói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása fölött a felsőház ítél; megbízatásukat mindenesetre mindaddig tartoznak folytatni, mig helyük uj választás által be nem töltetett." Ugyanezen harmadik, most már negyedik bekezdése 2-ik sorában levő „vádlóval" szó „közvádlóval" cseréltetett föl; — a 3-ik sorban levő „előleg" kifejezés helyébe „legalább 24 órával a tárgyalás előtt" tétetett. A 4-ik, illetőleg most már 5-ik bekezdés helyébe a kővetkező szerkezet tétetett : „Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolnák, az illető tanács a bírói tagok közül a kinevezés sorrendje szerinti első hat, a felsőházi tagokból pedig azon hat tagból alakittatik, kik legtöbb szavazatot nyertek." Az 5-ik, most már 6-ik bekezdés következőleg módosíttatott : „Ezen biróság határozata végérvényes." Tisza Kálmán: T. képviselőház! Midőn az igen tisztelt igazságügyminiszter ur ezen §-hoz módositványát benyújtotta volt, azt méltóztatott mondani, hogy ez annyiban tér el azon módositványtól, a melyet én még a nyáron a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor benyújtottam, az igazságügyminiszter ur fölszólalása folytán azonban akkor visszavettem, a mennyiben én mind a képviselők. mind a főrendek házából akartam alakíttatni a kérdéses bíróságot, mig ő ugyanezt a legfelső törvényszék tagjaiból és főrendiházi tagokból kívánta kineveztetni, nem tartván helyesnek, hogy az alsóház bárminemű bírói jogot gyakoroljon. Legelőbb is, a dolog tisztázása végett, meg kell emlitenem, hogy én azt, hogy a királyi táblák és legfelsőbb törvényszék tagjainak fegyelmi vétségei fölött a képviselőház és felsőház tagjaiból alakítandó biróság intézkedjék, nem indítványoztam. En csak azt indítványoztam, hogy miután oly legfőbb fegyelmi bíróságot, meiy ezen szóval összekötött értelemnek teljesen megfeleljen, fölállítani nem lehet — mert akkor ismét ezen biróság fölött nem lenne biróság, mely a fegyelmi eljárást gyakorolja — leghelyesebbnek tartanám azon módot követni, a mely például követtetik Angolországban, hol a legfőbb törvényszék tagjai fölött nem lehetvén fegyelmi eljárás, mert nincs fölötte törvényszék, azok uetaláni szembeszökő kihágások vagy vétségek esetében az országgyűlés mindkét házának fölirata folytán elmozdittatnak. Meg kell vallanom, hogy mióta a t. igazságügyminiszter ur beadta jelen javaslatát, azon előbb kifejtett nézetemtől azáltal nem tértem el, mert, részemről legalább, ezen javaslatot nem óhajtanám elfogadni. E javaslat ugyanis, a mint az a mostani 35. §-ban foglaltatik, az én hitem, szerint, egyfelől beleesik azon hibába, hogy e szerint mégis lesznek bizonyos legmagasabb polezon levő birói egyének, a kik ellen nem lesz, mód— legalább azon évben, midőn sor szerint ők lesznek a legfőbb fegyelmi biróság tagjai — a fegyelmi eljárást megindítani; de másodszor e javaslat egy rendszeres bíróságot akar megállapi-
