Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

310 71. országos Ülés november 20. 1869. tani, oly bíróságot tehát, melynek mindenkor, midőn panasz emeltetik, össze kell jöhetnie : én pedig, a mennyire a körülményeket ismerem, nem hiszem, hogy ez lehető legyen oly bíróságnál, mely, hogy működhessék, a póttagokkal együtt 24 felsőházi taguak kellene, ha nem is folytonosan itt, de mindig oly állapotban lennie, hogy bármely perezben megjelenhessék. En azt gondolom, számtalanszor be fog állni azon eset, hogy midőn e bíróságnak össze kellene jönni, a bíróságok tagjainak egy részét Európának szerte fekvő fürdőiből kellene hazatelegrafirozni, mert nem lenne itt senki. De van még egy más észrevételem, s ez az, hogy tudván, kik szoktak a felsőháznak gyűléseiben részt venni, és—figyelemmel az előbb is mondott szempontra—kik azok, kikre nézve leginkább lehetne remélni, hogy midőn szükség lesz rajok, fegyelmi esetekben megjelenhetnek : azon eset fogna előállni, hogy épen a legfőbb törvényszékek tagjai fölött fele részben oly bírák fognának ítélni, kik a kormány által kinevezett, s az által bármely perezben elmozdítható hivatalnokok: mert nagy többsége azoknak, kik a felsőház gyűléseiben rendesen részt vesznek, s kikre leginkább lehetne számítani, hogy szükség esetében megjelennének, épen a főispánok, a kik a kormány általi kinevezéstől függnek, s e §. legalább sehol sem mondja, hogy ezek ama bíróságban részt ne vehetnének. Azt pedig őszintén be kell vallanom, hogy sem helyes, sem a törvény szellemével megegyeztethető eljárásnak nem tartom azt, hogy épen a legfőbb törvényszékek tagjai fölött mint bírák ítéljenek olyanok, kik kinevezett és elmozdítható hivatalnokok. Nem fogadhatván el e §-t ugy, a hogy van, hanem részemről ismét azon módositványt volnék bátor tenni, melyet már egyszer, mint emlitém, szóba hoztam; azaz óhajtom kimondatni, hogy a királyi tábla elnökei és alelnökei, a királyi curia elnökei, alelnökei és bírái, továbbá a királyi curiánál alkalmazott ügyészek az országgyűlés mindkét házának egyetértésével felirat által hivatalaikból ehnozditandók, illetőleg nyugdijazandók; az ily esetekben követendő eljárás részleteit külön törvény határozza meg. Ezen módositvány mellett még egyre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat : arra, hogy a koronaügyész helyett én a királyi curiánál levő királyi ügyvédet említem, a mennyiben, ugy gondolom, hogy a többi törvényszéket illetőleg is, mindenütt a királyi ügyész helyett ez tétessék és így az, ugy gondolom, jobban összehangzik az elébbi szakaszokkal. A mi magát a dolgot illeti, tudom, hogy ezen eljárás az európai kontinensen meglehetősen ismeretlen, és épen azért, miután átlátom azt is, hogy egy ily eljárás fölött helyesen határozni alig lehet máskép, mint ha az eljárás részleteit is, melyek abból folynak, ismerjük : részemről jelenben nem arra kérném a t. házat, hogy ezen módositványomat most elfogadni méltóztassék: hanem arra kérném, hogy e törvény tárgyalásában tovább menve — a mi minden akadály nélkül és a szabályok értelmében is meglehető — e 35-ik §. fölötti határozatot elnapoltatni méltóztassék. Es én azon reményben, hogy ha azt megtenni méltóztatnának, azon elveket, melyeket Angliában az élet kifejtett, melyeknek alkalmazása, hitem szerint, minden lehető biztosítékot megad, törvényjavaslat alakjában összeállítom, melyet a t. ház asztalára letévén, azt kérném, hogy, mint mondám, elhalasztatván ezen szakasz tárgyalása, ezen kérdést törvényjavaslatommal együtt, mely magában foglalja a módositványomban foglalt külön törvényt, méltóztassék az osztályok által tárgyaltatni, és azután végleg határozni fölötte. E kérdést véghetlen fontosnak tartom, és nem kívánom, hogy ma méltóztassék határozni; de azt hiszem, nem méltánytalan óhajtás az, hogy ily fontos kérdésre nézve, midőn a ház tanácskozása sem akadna föl, a dolog minden oldalról megfontoltassók, megvizsgáltassák. Ajánlom módositványomat a t. ház figyelmébe. (Helyeslés a bal oldalon.) Bujanovics Sándor jegyző (fölolvassa Tisza Kálmán módositványát:) „Ezen §. kihagyatván, helyébe ez tétessék : „35. §. A királyi táblák elnökei és alelnökei, a királyi curia elnökei, alelnökei és bírái, továbbá a királyi euriánál alkalmazott ügyész, az országgyűlés mindkét házának együttes föliratára hivatalaikból ehnozditandók , illetőleg nyugdijazandók. „Az ily esetekben követendő eljárás részleteit külön törvény határozza meg." Horvát Boldizsár igazság agy miniszter : T. ház! Tisztelt barátom Tisza Kálmán képviselő urnák indítványa mindenesetre rojmant horderővel bír. Ha tehát a t. ház indokolva találná azt, hogy ezen indítvány külön tárgyalásra tűzessék ki, az ellen semmi kifogásom nem volna, mert barátja vagyok annak, hogy minden elv, mielőtt a törvénykönyvbe iktattatnék, komolyan, alaposan, minden oldalról megvitaftassék. De ha a t. ház azonnal tárgyalni kívánná a képviselő ur indítványát, tehát ezen előleges kérdés eldöntése után, föntartom magamnak, hogy mind a Tisza Kálmán képviselő ur által az én törvényjavaslatom ellen tett észrevételekre felelhessek, mind pedig az ő módositványára nézeteimet elmondhassam. Kérem előzetesen, e kérdést eldönteni. (Fogadjuk el! bal felől.) Beák Ferencz: T. ház! A központi