Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-57

28 57. országos ülés október 25. 1869. kötött szerződéseket, föltételeket és rendszabályokat összeszedve, kinyomtatva a ház tagjai között szétosztassa. Ezen kérvényemet interpellatió formájában tettem s egybefoglaltam. (Olvassa:) „ Interpellatió a közmunka s közlekedési miniszter úrhoz. Van-e a miniszter urnák valami kifogása az ellen, hogy az alább jegyzett okmányok kinyomassanak, és a képviselőház tagjai közt szétosztassanak ? „l-ör. Az államvasút társulattal 1855. január 1-én és 1856. april 28-án kötött, „2-or, a tiszai vasuttársulattal 1856. nov. 16-án kötött, „3-or, a déli vasuttársulattal 1856. okt. 8. és 1867. apr. 13-án kötött szerződések egész szövegét, kijelelvén az okokat is, melyek a kormányt az ujabb szerződések kötésére birták, „4-er, a magyar északi, vagyis Pest-SalgóTarjáni vasuttársulattal 1863. jan. 19-én és netán ujabb időben is kötött, „ö-ör, a Duna-gőzhajótársasággal, a Duna hajózására vonatkozó eredeti, és azóta ujabban kötött szerződések egész szövegét; 6-or. ugyanezen társulattal a mohács-pécsi, és pécs-barcsi vasutak építése iránt 1853. Julius 20-án s illetőleg 1867. május 20-án kötött szerződések egész szövegét, kijelelvén a napot, midőn ezen két vasút mindegyike átadatott a közforgalomnak és melyen igénybe vette az állam által biztosított kamatokat; megjegyezvén továbbá, hogy a közforgalomnak történt átadásuk napján ezen két vasúton külön-külön hány gőzmozdony, hány személy- és teher-szállitó kocsi volt számszerint a nevezett vasut-társulat birtokában ; „7-er. az erdélyi, vagyis arad-gyalui, és piski-petrozényi vasuttársulattal 1866. aug. 18. kötött, „8-or, a kassa-oderbergi vasuttársulattal 1866. jun. 26-án kötött eredeti, ugy szinte 1867. jun. 22-én, 1866. apr. 29-én, 1869. apr. 21-én és még netalán más időközben kötött pótszerződések egész szövegeit, kijelölvén az okokat, melyek a kormányt az eredeti szerződések megváltoztatására birták ; „9-er. mindezen vasutaknál dívó építési s üzleti feltételek és szabályoknak eredeti szövegeit, kijelelvén minden egyes vonalnál azon pontokat, melyekben ezek a mintául szolgált szabályoktól eltérnek, és adván ezen eltérés okát.* Elnök : Közöltetni fog a közlekedési miniszter úrral. Máttyus Uzor : T. ház! Az igen t. igazságügyminiszter úrhoz vagyok bátor egy tiszteletteljes interpellatiót intézni és azt röviden a következőkben indokolni: A mint a tisztelt képviselők a lapokból is tudni méltóztatnak, f. évi Julius l-jén, azon napon, midőn Kossuth Ferencz leköszönése folytán azon kerületben uj választás eszközöltetett, a megye pandúrjai és a választó polgárok közt összeütközés történt. Összeütközésnek akarom nevezni, mert nem akarok eléje vágni a birói Ítéletnek, ámbár a közvélemény azt nem annyira összeütközésnek, mint inkább minden komolyabb ok nélkül előidézett vérengzésnek nevezi, a mi a legközelebbi vizsgálatból már eddig is kitűnt. Arra is méltóztatnak emlékezni, hogy ezen alkalommal a pandúrok által a nép közül egy egyén agyonveretett, kettő súlyosan megsebesíttetett és négy kisebb-nagyobb sebet kapott. Hogy ezen vérengzés akkor rémitővé nem vált, annak, a mint ezt a lapok szintén elég terjedelmesen közölték, oka az, hogy a nép elég józan volt, daczára a megyei közegek, mint mondám, indokolatlan féktelenségének, védelmi állásából ki nem lépni; és oka az, hogy a helyszínén több lelkész jelen volt, a kik szükségesnek látták magukat végre közbevetni, és oka végül csekély személyem is, a mennyiben a képviselői tekintély felhaszuálásával, és a mint a jegyzőkönyvből is kitűnik, mondhatni, életveszélylyel a dolgot oda vittem, hogy a pandúrfőbiztos végre hosszas huzavona után embereit visszavonta. Ez röviden a szomorú eset tényállása. Hogy a dolog valóban igy van. azt bizonyítja a vizsgálat eddigi eredménye. A vizsgáló bíró által ugyanis négy pandúr azonnal vizsgálati fogságba vettetett, négy azonban oly bűnösnek nem találtatott, hogy szükséges lett volna őket fogságba tenni. Hogy eddig Ítélet nem hozatott, annak, mint most, midőn lent voltam, haliám, főoka az, hogy egy tanú. a ki osztrák katona, és ezen esemény kezdetén jelen volt, fel nem találtatik, miután szabadságra bocsáttatott, és jelenleg Galicziában van. De ezen tanúnál is tekintetbe veendő azon körülmény, hogy a nép mellett ajánlkozott tanúvallomást tenni, mint olyan, ki jelen volt az összeütközés kezdetén, és azonnal egészen felindulva jött elmondani a látottakat, azon hozzátevéssel, hogy oly eljárásnak tanuja még soha sem volt. Nem az tehát panaszom, hogy eddig Ítélet nem hozatott; hanem az, hogy a hatósági közegek, a kik a vizsgálat által bűnösöknek találtattak és elzárattak, később, mielőtt a vizsgálat be lett volna fejezve, ismét szabad lábra bocsáttattak, sőt nem csak szabad lábra bocsáttattak, hanem szolgálatukba vissza is helyeztettek, és ma megint fegyverrel vannak ellátva és forgolódnak azon nép között, melyen ezen mészárlást elkövették. T. ház! a társadalmi rend és a törvény iránti tisztelet nálunk nagyon gyakran emlegette tik; de a törvény iránti tisztelet csak ott lehet valódi, a hol ennek fentartója, a közigazgatási közegek, a köz-