Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-57

57. országos ülés október 25. 1869. 27 „végre van-e szándéka a vallás- és közokt. miniszter urnák az Eger városában ily módon fölzaklatott kedélyeknek megnyugtatására, a személy s vagyonbátorságnak helyreállítására, az egyházi képviselet által gyakorlatba vett izgatásoknak megakadályoztatására, a hivatalaiktól megfosztott iskolai tanítóknak visszahelyezésére és kármentesítésére, a népoktatási és tanítási ügynek törvény rendelete szerénti haladéktalanul történendő folytatása biztosítására és végre az erőszakosan hatalmaskodó egyházi képviseletnek megzabolázására, ugy az illetőknek érdemök szerinti megfenyitésére azonnal intézkedni, és ha igen, mi módon? II. „ 1. Van-e tudomása arról, hogy a belügyminisztériumtól 2917. eln. sz. a. a Heves megyét 9 hónapok óta törvény kívüli ostromállapotban tartó teljhatalmú kir. biztos gr. Szapáry Gyulához oly tartalmú rendelet menesztetett, melynek értelme szerént a városi képviselő testület azon erőszakos tény elkövetőjének lenni állíttatik, miszerint az az egri katholikus iskolaszék tagjait f. é. szept. 28-án az iskola-épületekből, az ottani lyceum épületében lévőket is beleértve, fegyveres városi hajdúkkal kiűzette, s igy kérdéses iskolai épületeket erőszakkal elfoglalta? Ha van : ,,2. melyik törvényében gyökerezteté azt hazánknak, hogy Bartakovies Béla egri érseknek a belügyminisztériumhoz intézett egyszerű folyamodását, az általa erőszakos foglalással vádolt képviselőtestületnek meghallgatása nélkül, olyannyira hite- I lesnek vehesse, hogy ezen alapon Eger városa képviselőtestületét törvénytelen erőszakos foglalónak bélyegezhesse; és hogy ennek ismétlésétől kir. biztosság által fenyegetőleg el is tilthassa ? „3. melyik törvény adta a belügyminiszternek azon hatalmat és jogot, hogy ő a fenforgó esethez képest az előtte panaszkodó egri érseket, a ki alárendelt papi személyzete és néhány lekötelezett világi embere segélyével Eger városának folytonos gyakorlattal erősített tulajdonában levő iskolai épületeit önkényes hatalommal erőszakosan elfoglaltatta — a jog terén állanak — ellenben Eger városa képviselő testületét, a. mely a kérdéses iskola foglalási ügyben soha semmi intézkedést nem is tett, és igy abba bele sem avatkozott, törvénytelenül erőszakoskodónak lenni meghallgatlanul is állithassa, e mellett pedig ezen tiszta, de általa aggályos birtoki kérdéssé alakított ügyben, magát törvényes biróvá téve, a városi közönséget tulajdon birtokából, királyi biztosi pártfogás mellett, hatalom erejével kizavartathassa, és igy jogigényeinek keresete végett a törvény rendes útjára utasíthassa, mind a tan-, mind a nevelési ügy, mind végre a törvény elnyomásával a felekezeti iskola részére erőszakosan foglaltató egri érseket ellenben párthíveivel együtt, addig is a városi birtok használatában szinte kir. biztosi hatalommal támogathassa és megerősíthesse V Elnök: Ezen felszólítások, illetőleg kérdések az illető miniszter urakkal, a belügyi és közoktatási miniszter urakkal, közöltetni fognak. Simonyi Ernő: Van szerencsém Baranya vármegye több községe, jelesen Mártonfa, Hird, Romonya, Bogád, Nagy-Kozár, MagyarSórós, Vasas és Somogy községek részéről 900 aláírással ellátott, s a testi büntetés eltörlését kérelmező kérvényt benyújtani. Ezen kérelmet, a mint a hátirat mutatja, a folyamodók kiterjesztik a vallás-szabadság biztosítására is. (Helyeslés balfelől.) Podmaniczky Erigyes b.: T. ház! Van szerencsém egy kérvényt átnyújtani, melyben Szarvas városa összes iparosai előadják azon alapelveket, melyek szerint az ipartörvényt kívánják s óhajtják megalkottatni. Kérem azt a kérvényi bizottságnak kiadatni. Elnök: A kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Németh Albert: T. ház! Midőn az interpellálok sorába nevemet bejegyeztetem, nem bírtam tudomásával annak, miszerint a mai napon van szándoka a magas kormánynak az általam ez ülésszak tavaszán beadott, a hevesmegyei sérelmeket tárgyazó interpellatiókra feleletet adni. En tehát e körülmény valósulásától függesztem fel beadandó interpellatiómat, és e nyilatkozatot sem tettem volna, ha nem utasított volna ama kötelességérzet, miszerint otthon megyémben legyen nyoma annak, hogy teljesíteni kívántam kötelességemet az interpellatió sürgetésével az esetben, ha választ nem nyertem volna. (Helyeslés bal felől.) Simonyi Ernő: Egy interpellatiót lesz szerencsém intézni közmunka- és közlekedési miniszter úrhoz. Az alkotmányosság egyik alapelve az, hogy sem a kormány, sem a fejedelem semmi terhet a nemzetre ne rójon, a mely az országgyűlés által megszavazva és törvénybe igtatva nincs. Tudja a tisztelt ház, hogy a vasutak, melyek épülnek az országban, kamatbiztositásra épülvén, vagy közvetlenül, vagy esetlegesen terhelik és terheltetik az országot kisebb nagyobb mérvű költséggel. A tisztelt ház által többrendü vasutak készítésének megszavazása azon mód s rend szerint törvénybe is igtattatott. Vannak azonban hazánkban vasutak, melyek előbbi korban létesíttettek, s melyekről a törvényhozásnak semmi tudomása nincs. Hogy a törvényhozás ezen vasutakra nézve tudomással birjon, bátor vagyok a közlekedési miniszter urat arra kérni, hogy ezen vasut-társulatokkal 4*