Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-70
294 70. országos Ülés november 16. 1869. .az ipartörvény tárgyában bemutatni. Kérem ezt a szabályok értelmében a kérvényi bizottsághoz utasítani. Ernuszt Kelemen: T. ház! Pinkafő város és vidéke számos lakóinak kérvényét vagyok bátor a t. ház asztalára letenni, melyben a lapines-ujtelki és pinkafői megyei útnak az állami utak sorába fölvételeért s az árokszállási, régóta romban heverő kőhid fölépittetéseért esedeznek. éder István: T. ház ! Van szerencsém Csongrád város birájának és tanácsának kérvényét bemutatni, melyben a Csongrád megyében szervezendő királyi törvényszékek egyikének Csongrád városában leendő felállításáért esedeznek. Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. Majoros István: T. képviselőház! Egy magyar példabeszéd azt tartja, hogy a jóakarat és jó kívánság bár mikor jön is, soha sem késő. Ekkép vagyok Zenta város két kérvényével is, melyeket benyújtani van szerencsém; ezek tudniillik 10 napig] a postán tévebyegtek, ugy hogy csak tegnap érkeztek hozzám. Az egyikben a botbüntetés és a megszégj^enitő bilincs eltörlését törvényhozásilag megállapittatni kérik. A másikban pedig az iránt esedeznek, hogy a vallásszabadságot törvényalkotásilag kimondani méltóztassék. Elnöki Az első kérvény tárgya meg levén haladva, a ház azt egyszerűen tudomásul veszi ; a második a kérvényi- bizottsághoz utasittatik. Bobory Károly: T. ház! A t. háznak tegnapi parancsa folytán minden további indokolás nélkül, írásban foglalva, beadom indítványomat, és minthogy a házszabályok 120. §-a azt mondja, hogy a ház az előterjesztéseknek „miként és mikor leendő felvételéről és tárgyalásuk módjáról azonnal vagy máskor határozhat:" (Fölkiáltás jobb felől: Tehát máskor!) a kérdés az, vajon egyik tagja ezen t. háznak jogosan ós helyesen gyakorolja-e tagsági jogát? Indítványom fölvételére és tárgyalására a napot mielébb kitüzetni kérem. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Széll Kálmán jegyző (fölolvassa Bobory Károly indítványát:) „Mondja ki a ház határozatilag : „1. Azon illemszabály, miszerint követeltetik, koQT a kormánv kinevezéséből hivatalba lépett képviselő letegye mandátumát, s magát uj választás alá bocsássa, kiterjed mindazon méltóságokra is, melyekhez a főrendiház tagsági joga van kötve. „2. Ennélfogva tribuniczi püspökké neveztetett képviselő Horváth Mihály az elnökség által figyelmeztessék." Elnök : Ki fog nyomatni, a tagok között ki fog osztatni, és midőn a t. ház parancsolja, napirendre fog kitüzetni. A IY-ik biráló bizottság elnöke Kemény Gábor b. részéről" egy jelentés érkezett be. Széll Kálmán jegyző (felolvassa a IV-ik biráló bizottság jelentését, mely szerint Huszár Imre igazoli képviselőnek mondatik ki. Éljenzés bal felől.) Elnök: Tudomásul vétetik. A költségek iránt és a végrehajtásról az elnökség gondoskodni fog. Következik a kérvényi bizottságba választandó két tag és a számvizsgáló bizottságba választandó egy tagra, a szavazatok beadása. Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak két külön jegyre irni a neveket s egyik ládába tenni az eg}dket, másikba a másikat. (Kihúzza a betűt,) A Z betű jött ki a vederből. Széll Kálmán jegyző (fölolvassa a képviselők névsorát, s ezek egyenkint beadják szavazataikat.) Elnök: A szavazati jegyek beadatván, a ládák bezárattak, s délután Bujanovics Sándor és Jámbor Pál jegyző urak a szavazatokat össze fogják számlálni. Következik a napirendre kitűzött többi tárgy : először is Tisza Kálmán határozati javaslata úrbéri ügyben. Széll Kálmán jegyző (felolvassa Tisza Kálmán határozati javaslatát.) Tisza Kálmán; T. képviselőház! (Halljuk!) Nem tartom szükségesnek, jelen határozati javaslatomat (Halljuk!) hosszasabban indokolni. Én annak kimutatását, hogy ezen kérdések minél elébbi megoldása okvetlenül szükséges, annyira kétségtelen dolognak tartom, hogy alig hiszem, hogy valaki ellene szólhatna e ház kebelében. Ezen kérdések némely része ellentétbea áll magával az iparszabadság eszméjével, a melynek megvalósítása fölött épen most tanácskoznak a t. ház osztályai; ellentétben áll igen nagy része a jogegyenlőség fogalmával, merynek szellemében alakul át alkotmányunk és törvénykezésünk egész rendszere ; ellenkeznek valamennyien a helyes államgazdaság követelményeivel, a mennyiben egy felől az ipar és kereskedés akadályaiul szolgálnak, és más felől — némely részekben — értve különösen a telepitvényesek és contractuahsták helyzetét — a józan közgazdasági elvekkel ismét ellenkeznek : mert lehetetlenné teszik egy fószről, hogy Magyarország területének igen tetemes részén helyes gazdasák folytattassék, a mennyiben azon ezrek vagy százezrek, kik perezre sem biztosak sorsuk felől, helyes gazdászatot bizonyosan nem fognak
