Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-69
290 69. országos illés november 15. 1869. nálása folytán, melyek a szünidő alatt történtek és nem történtek, azon aggodalom keletkezett bennem, hogy, ha ki fog is építtetni, semmi esetre sem Magyarország érdekében, de mindenesetre a német kereskedés érdekében fog kiépíttetni e vasút. Először, a t. minisztérium a helyett, hogy figyelembe vette volna határozati javaslatomnak azon másik részét, a melyben az mondatik, hogy egyúttal oda utasittatik a közlekedési minisztérium, hogy félretéve minden más vasúti hálózattal és tervezettel való bibelődést, adjon minél hamarább egy javaslatot, egy tervet arra nézve, hogy mikóp köttessék össze azon vonal, mely Belgrád felé Kikindáig vitetnék Magyarországon keresztül, Kikindánál vagy más alkalmas pontnál ; concessiót adott egy idegen társulatnak arra, hogy Sziszektől Belgrádig az előmunkálatokat tétesse meg. Ha ez a kis darab vonal kiépül, egyébre nem mutat, az a concessió, mint hogy azon esetre, ha a bosniai kiépíttetik, egy már kész vasúttal kedveskedjék az osztrák kormánynak. Másik az, hogy midőn híre keletkezett annak, hogy csakugyan Belgrád felé fog építtetni — ámbár kijelentem, hogy az, ha történik is, nem kormányunk befolyásának tulajdonitható, hanem azon 76 mértföldön keresztül menő óriási technikai akadályoknak, a melyeknél fogva b. Hirsch kénytelen lesz felhagyni a bosniai vasútvonal kiépítésével, és a minek következtében már most ugy áll a dolog, hogy megengedtetik a vasút Belgrád felé is — midőn, mondom, ez közhírré lett, egy magyar társulat folyamodik előmunkálatokért Pancsovától Kikinda felé, és az meg nem adatott. Végre, midőn báró Hirsch és Bischofsheim a szerződést megkötötték a török kormánynyal, a déli vasúttársaság azonnal beletuszkolta magát a consortiumba, azon föltétel alatt, hogy egy „Seitenbewegung K-ot tehessen, és Belgrádtól Eszéknek vihesse a vonalat. Üzleti haszon és a triesti kereskedés hozza magával azt, hogy azon szárnyvonal, melyet minisztériumunk megengedett azon társulatnak, mety elvállalta, a nagyvárad-eszéki vonalt, bevezesse Magyarországnak minden nedvét az ausztriai vonalra. Már most, kérem, méltóztassék itt a fölött Ítéletet hozni, vajon alaptalanok-e aggodalmaim? midőn ilyenek történnek, midőn a déli vasúttársaság, mely mindent, mint a rósz lélek, mint a kobold, megakadályoztatólag lép közbe, oda lép, a hol csak Magyarország anyagi érdekei forognak kérdésben. Félek, hogy ha ezen javaslatom el nem fogadtatik, ezen vonalt is el fogjuk veszteni, és az a világkereskedelmi ut, bár czik-czak utón, de mindenesetre Magyarország kikerülésével ugy fog kiéjnttetni, hogy az egész Nyugat-Európa kereskedelme kényszerítve lesz Bécstől Trieszt felé, innen pedig Zágráb és Sziszek felé vinni portékait. Bocsásson meg a tisztelt ház, ha, miután e kérdés nagykőn szivemen fekszik, olyanokat hozok fel, a mik másoknak figyelmét elkerülték: mert hisz, a ki a játékon kívül van, sokkal tisztábban lát, mint az, a ki maga is érdekelve van. Én régen látom azon működési tervet, melyet már régen állapítottak meg arra nézve, hogy Magyarországot elszigeteljék, hermetiee elzárják a világkereskedelemtől, és hogy gyarmati állapotában továbbá is tespedjen. Tessék figyelembe venni azon pontokat, melyeket már régen ügyes taktikával előre elfoglaltak. Ott van a zágráb-sziszeki vonal. Mindenki csodálkozott rajta; miért? A reichsrath már évekkel ezelőtt megszavazta a szt.-péter-flumei vonalat. Csodálkozott mindenki; miért? A múlt télen megszavaztatott a przmyslilupkowi vonal, tehát mind oly vonalak, melyeknek összeköttetése Magyarországot kizárja a nagykereskedelemből; ha a sziszek-brócli összeköttetés létesüiend, Magyarország ki van kerülve ; igy a munkács-stryi vonalról elvonták a figyelmet az által, hogy az úgynevezett Familienbalmt megállapiták, mely vonalak által benn a hazában a belforgalom megkönnyittetik ugyan, de a coneessionariusok végtelenül nagy jövedelmek garantirozása által azon hasznot, mely különben a termelőkre háramlott volna, az indirekt terheknek szaporodása újra ki fogja zsebeikből venni. Nem mellőzhettem el, hogy ezeket el ne mondjam, azért, hogy meggyőzzem a tisztelt házat arról, hogy nem ellenzéki viszketeg, hanem hazánk érdeke, jövője kelté bennem azon gondolatot, hogy határozati javaslatomat a ház elé terjeszszem s a t. ház pártfogásába ajánljam. (Élénk éljenzés a szélső bal oldalon.) Mikó Imre gr. közlekedésügyi miniszter : T. ház! Föíszólalásommal nem kívánok a házszabályok 100-ik §-a ellenére tárgyalási vitatkozásba bocsátkozni; csak a kormánynak azon álláspontjára nézve, melyet a török vasutak kérdésében elfoglal, kívánok némelyeket a ház tájékozására elmondani. (Halljuk!) A mi a tulajdonképeni kelettel való összeköttetésünket illeti, erre nézve a kormány forgalmi politikájának egész súlypontját elejétől fogva azon kapcsolatra helyezte, mely Salonikit és kikötőjét hazánk fővárosával legegyenesebb összeköttetésbe hozza, s ennélfogva első teendői közé sorozza arra munkáim, hogy ezen kikötő a Várdár-, a dunai völgyön és a Morava völgj^ön keresztül legegyenesebb összeköttetésbe hozassék vasúti hálózatunkkal és igy fővárosunkkal. Azon elvek helyessége, melyekre ezen combinatió fek-