Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-57

26 57. országos Illés október 25.T869. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Csiky Sándor: T. ház! Igen sajnálom, hogy oktatásügyi miniszter ur, ugy szintén a belügyminiszter ur az ülésben nincsenek jelen. Hozzájok óhajtok egy interpellatiöt intézni. A mennyiben azonban a szabályok értelmében az interpellatiókra azonnal felelet ugy sem adatik, hanem azok a tisztelt miniszter urakkal közöltetnek: e tekintetből a t. ház türelmét hoszszasb indokolással fárasztani nem akarva, egyszerűen interpellatiómnak tartalmát leszek bátor felolvasni. (Halljak a jegyzőtől!) Széll Kálmán jegyző (olvassa Csiky Sándor két interpellatióját): „Tekintve, hogy a népiskolai közoktatás tárgyában 1868-ik évben alkotott 38-ik törvényczikkelynek 1 ] 6-ik §-a azt rendeli, hogy „mindennemű népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll" a 117 -ik §. pedig az iskolai széknek választási jogát képviselő testülettel biró községekben és városokban kizárólag és egyedül a képviselőtestületekre ruházza; „tekintve, hogy az 1848-ik évi törvényczikk 23. és 24-ik §§-ai azt rendelik, miként a városi közgyűlések egyenesen a városi tisztviselőkből és képviselőkből állanak; „tekintve, hogy az idézett törvények tartalma szerint Eger városa elemi népiskolái felett rendelkezni, és igy azokat akár felekezetüekké, akár községiekké alakítani a városi képviseleten kivul senkinek másnak jogában nem állott, következve a városi közös iskolákra vonatkozólag iskolai széket se választhatott senki más törvényes joggal, mint maga a városi képviselet ; „tekintve, hogy Eger városának hóstyai négy elemi iskolái, kizárólag Eger városa tulajdonaként legyenek betelekkönyvezve, aLyceumban levő négy főbb elemi iskolai helyiségek pedig 1799-ik év óta szerződés szerint legyenek folytonos gyakorlattal megerősített használati tulajdonában, és hogy kérdéses lyceumi egész épület a telekkönyvben Lyceumi tanoda, nevezet alatt legyen bejegyezve; „tekintve, hogy emiitett elemi iskolákban levő valamennyi bútorzatok és felszerelések, mind a város által szereztettenek, tanítói a városi képviselet által választattanak s fizettettenek, és igy azokhoz sem az egri érseknek, sem az általa tekintve alárendelt papjai segélyével legközelebb alkotott, egyes világi lakosokból is egybeállított úgynevezett iskolai széknek, mint ilyennek semmi törvényben se gyökereztethető joga se lehet, és nincs is : „Kérdem mindezeknél fogva vallás- es közoktatási miniszter urat: tudtával és egyetértésével adatott-e ki f. évi okt. 11-én 17,466 sz. alatt a Heves megyében 9 egész hónap óta működő kix. biztos gr. Szapáry Gyulához intézett azon rendelet, mely bátor e napig se Heves megye tiszti karával, sem Eger városa képviselő testületével szokott törvényes és hivatalos utón nem közöltetett, f. évi október 14-én mégis az egri lyceumban az érseki megbízottak által öszszehivott néhány papi és világi egyének előtt kihirdettetett és ezt követve okt. 16-án már az egri lyceum nyomdájában számtalan példányokban kinyomatván, az egész városban nagy izgatottságot előidézve ki is osztatott. Ha igen" : „tudja-e, hogy jóllehet ezen miniszteri rendeletben a hatvani, újvárosi, Mária utczai és Maklár külvárosi iskolai épületek Eger városa kizárólagos tulajdonainak lenni kimondatnának, a lyceumban levő városi elemi iskolákra nézve ellenben, az egri rom. kath. hitfelekezetnek, illetőleg törv. egyházi képviseletének teljes rendelkezési szabadság engedtetvén, ezen alapon említett egyI házi képviselet f. hó 18-án számosabb párthiveii nek segélyével, a kir. biztos hatalmának palástjával takaródzva, nem a városi négy főbb elemi iskolába berontott, de sőt a hóstyai elemi négy iskolákba is betörve, onnan a már egybegyűlt tanon czokat erőhatalommal kiűzte, a városi tanítóknak egyikét 24. óra alatt, a többieket pedig 14. napok alatti kiköltözésre, különbeni kihányatással fenyegetve, kizavarta, s helyettük más mindenféle összeszedett egyéneket tanítókká nevezvén, őket az 1868-ik évi XXXVIII. tvczikk 138-ik §-a ellenére hivatalaiktól önkényes hatalommal megfosztotta, a tanonczok tanítását és nevelését pedig a már idézett törvény rendelete ellenére erőhatalommal megakadályozván, ez által • egyszersmind a szülőket és a törvénynek minden . híveit lázas ingerültségbe hozta. Ha tudja, mondja meg a vallás és közoktatási miniszter ur: „melyik törvénye az hazánknak, mely néki a törvény rendeleteinek végrehajtása helyett annak végrehajtása megakadályoztatására a kérdésben forgó eset példájára jogot adott vala ? „melyik ismét az, mely a kormányférfiakat az enyém és a tied felett rendelet utjáni rendelkezhetésre és a törvény világos szavainak tetszésük szerénti félremagyarázására fölhatahna,zá és ha ily törvény nem létezik? „mi joggal rendelhette azt, hogy Eger városa képviselő testületét s általa összes közönségét a lyceumi épületben 70 egész évektől óta szerződés szerint birtoklott és 4 elemi osztályokban folytonosan gyakorlott tanítási jogából rendelet erejével, s meghallgattatlanul az u. D. egyházi képviselet tetszése szerint önkényesen kivetkőztethesse, a városi képviselet pedig sértett jogainak orvoslása végett birtokon kivül a törvény rendes útjára utasíttassák 1