Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-68
68. országos ülés november 13. 1869. 273 ebben nagyobb katonai műveltséggel bírjanak, a honvédséghez áttétessenek, mert ez nem oly csapat, mely első sorban küzdeni hivatva van. .(FölMákásók a jobb oldalon : Természetes!) Ezen rendelet igen tapintatlan, miután a közös hadügyér nyíltan elismerte azt. (Nagy zaj.) Méltóztassanak megengedni azt, hogy kimondjam, a mi szivemen fekszik. A közös hadügyér mondom, az által, hogy a nagyobb katonai műveltséggel bíró tiszteket nem a honvédséghez tartozóknak mondja, maga jelentette ki, hogy ezek nem oly csapatok, mint a minőknek itt hirdettetnek, hanem a magyar-osztrák seregnek másodrendő tartalékcsapatja. Mindezeknél fogva én, szavazatommal nyomást akarok g} r akorolni arra nézve, hogy a jelen állapot megváltoztattassák s különösen mi a hadsereg szervezetét illeti, oly lépés tétessék előre, minőt a hadtudományok mai állapota megkíván; hogy az osztrák és magyar hadsereg, vagyis a kölcsönös védelem érdekében fönálló haderő ugy szerveztessék, hogy feladatának megfelelni képes legyen, mert a jelen állapotban erre nem képes. Azon hadseregről, mely húsz ütközeten keresztül ment és húszszor verést kapott, fel lehet'tételezni, hogy huszonegyszer is verést fog kapni, ha oly szervezetben marad, mint volt. Czélunk az, hogy jó seregünk legyen, melyre egyrészt minden körülmény közt támaszkodhatunk, s melyben másrészt honfiaink, a magyar elem, kellő stratégiai kiművelésben részesüljenek, mely nélkül hadat viselni lehetetlen. Mindezeknél fogva, t. ház! én az osztrák hadsereg számára, vagyis — ha ugy akarják nevezni — a sorhadi csapatok számára ujonczokat nem szavazok meg. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Kívánom mindazáltal, mint a törvény is mondja : hogy azujonczok kiállíttassanak és a hadi gyakorlatokat végezzék be ; de nem az osztrák hadseregben, hanem a honvédségben. Mindezeknél fogva én az osztrák hadsereg szamára, vagyis a magyar-osztrák sorhad számára az ujonczokat nem szavazom meg. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon. Szavazzunk,! Hétfőn!) Elnök: Még nincs két óra, mert a teremben óra korán jár. Méltóztassanak a következő képviselő urat meghallgatni. Madarász József: T. ház! (Zaj! Halljuk !) Az ujonczok megajánlása mindenesetre összefüggésben áll a had és béke kérdésével; a nélkül azonban, hogy a tárgy vitatásába ereszkedném, meg kell jegyeznem, hogy Kerkapoly Károly képviselő ur előadta, Csanády Sándor képviselőtársam ellenében, hogy ő, csak ha a törvény megváltoztatására javaslatot vagy indítványt adott volna be, akkor tartaná okait czáfolásra méltóknak. Ezen észrevételét sem parSÉPV. H. KAPLÓ. 18f|-. III. lamentálisnak, sem alkotmányosnak nem tarthatom. Az ujonczmegajánlási vagy meg nem ajánlási jog az országgyűlésre levén bizva, bármelyik a képviselők közül megteheti indítványát, hogy ő az ujonczokat nem kívánja megajánltatni; megteheti a nélkül, hogy ama Kerkapoly Károly által hivatkozott törvény megváltoztatását indítványozandó lett volna. (Valaki a szélső bal oldalon: Nagyon igaz!) Megismerem, hogy a tárgy bővebb és indokoltabb tárgyalását csakis szabatos elleninditvány vagy törvényjavaslat beadása idézheti elő, és én ezért, mert most mi, legalább én részemről a kormány többsége ellenében parlamenti csatát ama törvény megváltoztatására nézve vivni nem akarok, a tárgy érdeméhez csakis röviden szólok, és még nem is leendék szólandó, csakis szavaztam volna Csanády Sándor képviselőtársam indítványára, ha a parlament e jelen napi vita alatt a jobb oldal, ugy a balközép igen t. képviselői, jelesen Kerkapoly Károly a kormány és jobb oldal részéről, és jelesen Tisza Kálmán képviselő ur a balközép részéről egy oly közbevető elvet nem hoztak volna elő, melynek megvitatását nem tartom a mai ülés tárgyának. De miután a jobb oldal és a balbözép érdemes képviselői felhozták, lehetetlen, hogy én is azon észrevételemet elő ne adjam, hogy Tisza Kálmán képviselő ur jónak látta, Kerkapofy Károly ur ellenében, az őseire hivatkozásnál megjelölni azt, miként őseink a közös védelmet nem, hanem csakis az 1867-ki törvények határozták meg, ugy én is jelezzem észrevételemet. Beismerem, hogy az 1867-ki országgyűlés azt törvénybe iktatá; de engedje meg nekem a balközép részéről Tisza Kálmán ur, hogy miként ő Kerkapoly Károly ur ellenében helytelenité azt, mit őseinkre nézve mondott, hogy azok állapiták meg a közös védelmet: ugy Tisza Kálmán képviselő ur ellenében is helytelenítsem azt, mit meg ő állit, hogy őseink a kölcsönös védelmet állapították volna meg törvény által. Mindezekre legyen szabad azon nézetemet kijelentenem, hogy ha ezen kérdés ismét tárgyalás alá kerül, mit minél előbb óhajtok hogy kerüljön is, legyen szives Kerkapoly Károly ur azon törvéiryt, mely e tekintetben 1867 előtt a közös védelmi kötelezettséget megállapította — pedig sok törvény van törvénykönyveinkben , mely 1868 előtt hozatott—és legyen szives Tisza Kálmán képviselő ur azon törvényt, melyben 1867 előtt a kölcsönös védelem megállapítva és bejegyezve van, a t. képviselőház elé hozni vita tárgyául. Es most ezek után azon álláspontnál fogva, melyet mind a múlt, mind a jelen országgyűlésen elfoglalni kötelességemnek tartom, e két nyilatkozat után azon megjegyzésemet teszem, 35
