Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-68

274 68. országos ülés november 13. 1869. hogy törvényeinkben a múlt országgyűlés előttig sem közös, sem kölcsönös védelmi kötelezettséget őseink nem állapítottak meg, és jelezem azt is, hogy 1840-ig, midőn az ujonczállitások legutóbb tárgyaltattak, minden ujonezállitásnál be van je­gyezve az, hogy megajánlja az országgyűlés az ujonczokat szabad ajánlatképen, nem mint köte­lezettséget, és megajánlja ugy, hogy abból a jövőre nézve semmi következtetést vonni ne le­hessen. Ezek után jól tudom, uraim ! hogy ugy van az, mert a világ helyzetét megtagadni nem lehet; látjuk, hogy készülnek — mint egyik t. képvi­selőtársam monda — talán államok, egymás elleni harezra. Szabad legyen hinnem, hogy az államok népeinek soha nincs érdekükben ; de adja Isten, hogy olyanok legyenek kormányaik is és ha lehet fejedelmeik is, hogy soha egymás ellenében a vért ne csak hijába nem, de soha ne is pazarolják. En azt tartom, az mindig egy kigázolhatlan kerékben jár, ki azt állítja, nem szállíthatom le a seregek számát, mert máshol a seregeket erő­ködnek — mint egyik jobb oldali képviselő ur mondotta — mindenütt fölállítani; tehát nem se­gíthetek hazám terhein; másodszor nem segíthe­tek hazám terhein, mert az irtóztató mérvű ka­tonaságot tartanom kell. En óhajtom, hogy átalában a kormányok vegyék figyelembe a né­peknek azon egymás iránti békés jó indulatát, mely szerint, ha megkérdeztetnének azon népek, melyeket a kormányok és fejedelmek egymás ellenében háborúra vezetnek, vajon óhajtják-e ők egymás vérét kiontani? bizonyára ugy felel­nének, hogy nem. (Helyeslésből felől.) Tehát nem az államok biztosságát megrendíteni van törek­vésem, hanem azt hiszem, hogy a népek s általok a kormányoknak is, és a hol a népeknek ugy tetszik, hogy legyenek fejedelmeik, tehát azok­nak is jóléte attól függ, hogy a nép, a nemzet, egyik is, másik is elégült legyen. Ez elégültsé­get meg nem adhatják önök és meg nem adhat­ják más államok kormányai sem, hacsak a véradót, vagyis a fegyveres békét meg nem szüntetik; meg nem adhatják a népek anyagi jólétét, ha csak a népek vállaira nehezedő terhe­ket le nem szállítják: mert e kettő összefüggés­ben van. Azért remélem, hogy az államoknak kor­mányai vagy fejedelmei, vagy bármely azon mozgó kerekei, melyek a népeket a népek érde­kei ellen egymás ellenében háborúra készítik, ugy járandanak, mint járt két óriás kígyó (Hall­juk!) Két óriáskígyó osztozkodni kivánt egy eledelen — lehet, néptesten — s valóban, ugy hiszem, igy lehetnek az államok kormányai is, természe­tes a nélkül, hogy tudták volna, megosztozkod­hatnak-e bizonyos prédán, egyik kigyó elkezdé falni a prédát egyik vége felől, a másik más vége felől, nem tudva előre, mi lesz belőle. Az­alatt az óriáskígyó egyik egyfelől, másik más­felől— tán a nép testét evén, azon rágódván — haladtak működésükben. Mivel azonban a kigyó belső része ugy van alkotva, hogy működését meg nem szakithatja, vagy nem adhat ki semmit, ha egyúttal el oem nyeli, mi előtte van, egyszerre azt vette észre a két kigyó, hogy a közös préda elnyelésében azon kénytelen helyzetben van, hogy egyik a másikat vagy elnyelni kénytelen, vagy megpukkadni. A történet ugy hozta magá­val, hogy egyik sem birván elnyelni a másikat, eröködéseikben megpukkadtak. (Zajos derültség.) Óhajtom, hogy a népek soha ne lehessenek raga­dandó testévé bármely fejedelem-, bármely kor­mánynak, hanem ugy, mint az a kígyókkal tör­tént, pukkadjanak azok, a kik a népek vérét on­tani kívánják. (Zajos derültség és helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Húsz képviselő ur név szerinti sza­vazást kivan. Ez hosszabb ideig tartván, talán hét­főre lenne halasztandó ? (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : Van szerencsém az igazságügyminiszte­rium és a vallás- s közoktatásügyi minisztérium költségvetését bemutatni. Elnök : A pénzügyi bizottsághoz utasit­tatik. Az ülés végsődili délután 2 1 l t óralwr.

Next

/
Thumbnails
Contents