Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-68
68. országos Illés november 13. 1869. 269 szempontból, hogy a törvényjavaslat megfelel a törvény által előirt kellékeknek, s hogy a veszélyek és vulkánok engem inkább arra késztetnek, miszerint azok ellen az óvó intézkedéseket megtegyük, (Helyeslés) bátor vagyok azt részemről tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Tisza Kálmán: Én részemről nem szándékozom vulkánokról és veszélyekről beszélni, mert azt gondolom, hogy a jelen törvényjavaslat megfontolásánál utoljára is nem az a vezérfonál, hogy látunk-e e perczhen veszélyeket tornyosulni hazánk felett, vagy nem; igen is, ha követeltetnék nagyobb és ujabb terheknek elvállalása , nagyobb ujonez-összegnek megajánlása, mint melyek a positiv törvényekből folynak; ha követeltetnék ez, mondom, akkor igen is, kívánnám én is, hogy mutattassanak ki azon veszélyek, melyek ezt szükségessé teszik; de én részemről most, hogy ezen lehető, némelyeknek reménylem legalább, inkább képzeletében, mint valóságban levő veszélyekről beszéljünk, egyátalában nem látom szükségesnek. Kívánnám azok kimutatását, ha azok alapján követeltetnék tőlem valami; de nem óhajtok azokkal rémítgetni most, midőn arra szükség nincs. Egy pár megjegyzést kívánok csupán tenni Kerkapoly képviselő ur előadására. 0 legelsőbben is azt monda, hogy a közös védelmet őseink állapították meg. Nem akarok vitatkozni, csak positiv tényre, az akkori törvény szavaira hivatkozóm, és azt mondom, hogy ott közös védelemről nincs, ott kölcsönös védelemről van szó. (Arról sincs szó! a szélső bal oldalon.) A közös védelem megállapítása az 1867: XII. törvényczikk dicsőségéül hagyatott fel őseink által. (Igaz! bal felől.) Különben nem követem a t. képviselő urat a feletti igen finom okoskodásában, hogy midőn az 1867: XII. törvényczikk magyar hadseregről szólott , igazában vajon magyar hadsereget akart-e, vagy pedig azt akarta, hogy nem magyar hadsereg, hanem közös hadsereg legyen 1 mert én igen tisztelem az ő okoskodási ügyességét, de nem hiszem, hogy bárki előtt is bebizonyíthatná, hogy az 1867. törvényhozás, midőn a XII. törvényczikket alkotta, azért tette bele a magyar hadsereget, mert azt akarta, hogy ne legyen magyar hadsereg; ez legalább túlhaladja azt, mit én egy országgyűlésről föltenni képes vagyok. (Tetszés bal felől.) Es tovább megyek, hivatkozom az akkor lefolyt vitákra. Midőn a védrendszerről alkotott törvény létrejött, akkor is egyátalában nem mondatott a kormány és kormánypárt részéről, hogy nem akarunk magyar hadsereget, hanem magyar hadcsapatokat akarunk; hanem akkor azt méltóztattak mondani, hogy nem szükséges kitenni e szót „magyar hadsereg", mert ott van a hivatkozás a XII. törvényczikk szakaszaira, melyekben e szavak „magyar hadsereg" benn vannak, és ma, már nem akarják önök kitenni engedni a „magyar hadsereg", szót, mert azt mondják, nincs és nem lehet „magyar hadsereg", hanem vannak magyar hadesapatok, melyek a közös hadseregnek tagjai. (Helyeslés a bal oldalon.) Ugy látszik, uraim, hogy e tekintetben igazuk van önöknek; önök a haladás vezérei, de a haladást vezérlik nem a magyar függetlenség és szabadság felé, hanem ellenkező irányban. (Helyeslés bal felől.) Különben a mi a dolgot jelen állásában illeti, én azt, hogy Magyarországnak, míg a vóderőről szóló törvény fenáll, az abban meghatározott hadsereg kiegészítéséről gondoskodni kell, tökéletesen elismerem, és részemről kész is vagyok arról gondoskodni, azon esetben, ha mind az, a minek fenálló tőrvényünk szerint meg kell tartatni, megtartatik; és épen azért kész vagyok gondoskodni arról, hogy e, hitem szerint, a törvényekből folyó magyar hadsereg kiegészíttessék; de nem vagyok kész elfogadni oly törvényt, mely a magyar hadsereg lételét ma ismét agyon akarja hallgatni. Én tehát végleges szavazatomat e tárgyban, ez alkalomra attól függesztem fel : vajon a törvény ugy fog-e alkottatni, hogy az az alaptörvényeknek megfeleljen % Es most, midőn a részletes vitára átmeneteiről van szó, én magam is óhajtom, hogy az ujonczozási törvény a részletes tárgyalásra bocsáttassék. De óhajtom azt a íenebb elmondott szempontoknál fogva -— és ebben előttem szólott elvtársaim is, ugy tudom, egyetértenek velem — óhajtom azon javaslat értelmében, mely a törvény követelményeinek megfelelőleg adatott be, óhajtom a IX-dik osztály kisebbségi javaslatának értelmében, és igy e részletes vita alapjául azon kisebbségi véleményt óhajtom elfogadtatni. (Helyeslés balról.) Még egy pár megjegyzésem van azokra nézve, miket Nyáry Pál t. barátom felhozva mint megelőző kellékeket, melyeknek az ujonczok megajánlása előtt^kellene megtörténni, azokra Kerkapoly képviselő ur felelt. Magam is azon meggyőződés ben vagyok, hogy igen is, okvetlen szükséges lenne és szükséges lesz minden egyes alkalommal kimutatni: először azt, hogy valójában a követelt ujonczszám épen azon szám-e, mely szükséges arra, hogy a védtörvénybeli kötelezettsé- günknek, hogy a magyar hadsereg kellő számban kiegészíttessék, eleget tegyünk; továbbá szükséges lesz kimutatni okvetlen azt, hogy elég tétetik-e a védtörvény azon rendelkezésének, mely szerint a három évet kiszolgáltak az effeetiv valódi szolgálatból kivétessenek és a reservisták:
