Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-68

68. országos Dlés november 13. 1369. 267 nak ezen állítása nem állhat, miszerint ez a rendes évi járulék, a melynek illetékes voltát itt tárgyalni sem lehet. Második állítása a t. képviselő urnák az volt, hogy minek kivánnók azt tudni, hogy vajon ujonezra van-e szükség, vagy sem; mert hisz — úgymond — már a delegatió Bécsben tárgyalta ezt, és ott részletesen kimutattattak az ujonczok tartására megkívántató hadi költségek, s meg is szavaztattak; e szerint tehát — úgymond — fölösleges itten az e felett való tűnődés, vagy abban való kétkedés. De én ugy tudom, t. ház, hogy ha hazánk alkotmányos módon kormányoztatik, a mit pedig minden alkalommal állítani méltóztatott... Valaki (a középen): Eláll! Csiky Sándor: Magának tessék a közbekiáltó urnák törvényt szabni, ne nekem. (Derültség.) Visszautasítom az ily útmutatást, mert semmi szükségem reá nincs, sem az egyik, sem a másik részről. Ha tehát, t. ház, alkotmányos ez a kormány, a minek valóban mondatik, akkor annak elidegenithetlen lényege az, hogy a nemzet valóban gyakorolja azon jogokat, a melyek alkotmányos nemzetet illetnek. Ha pedig ezt gyakorolni akarja : akkor a képviselőház nem elégedhetik meg azzal, hogy a delegatióra utalják, melyben a részletes kimutatás történt; hanem ke]l, hogy a képviselőház tudja, van-e szükség rá, és mennyire van szükség, és mikép kell ezen szükségnek födözéséről s a nemzet biztonságának megvédéséről gondoskodni ? E tekintetben elfogadom azt, a mit Kerkapoly képviselőtársam nyilvánított, jelesen azt, hogy a kormány kész arra, miután ő a kormány nevében szól, mikép ilyen kimutatásokat bizalmas utón, ha nem is az egész ház elé, terjeszszen elő, — mert hisz a törvényhozás által soha, sem 48 előtt, sem azon idő óta nem követeltetett az, miszerint mindazok nyilt ülésben előterjesztessenek, a melyek talán köztudomásra való tételre nem alkalmasak. Mert a hadsereg körüli intézkedésnek s az ennél levő eljárásnak vannak olyan oldalai, melyeket a nyilvánosság előtt egészen föltárni nem lehet. En tehát abban teljesen megnyugszom, hogy vagy itt zárt ülésben történjék az előterjesztés, vagy pedig országos bizottság neveztessék ki, a mely előtt ennek a szükségnek indokai földerittetvén, ez tehetne a háznak javaslatot az iránt, vajon az adatok, melyek ott a kormány által elénk terjesztetnek, elegendők-e arra, hogy az ujonczok kivánt száma megajánltassék — mondom — ezen ajánlatot elfogadom. Egyébiránt ki kell jelentenem, hogy én a szóban levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Nem fogadom el pedig több oknál fogva. Az egyik ok az, t. ház, mert a czime, mint már több képviselőtársam által fölemlítve volt, nem felel meg az 1867: XII. törvényben megalkotott czimnek, a melyben a magyar hadseregről van szó. Az 1867: IX. törvényben, mely az ujonczállitásról szól, magyar ezredek vannak megemlítve, és a magyar ezredeknek kiegészítésére ajánltattak az ujonczok; de még az 1868: XVIII. törvényczikkben is, mely szintén az ujonczállitásról és hadkiegészitésről szól, a magyar hadsereg kiegészítése-, és a magyar ezredekben szükséges ujonczok állításáról említtetik intézkedés, és csak az 1869-ik évben elénk terjesztett első törvényczikkben, mely szintén az ujonczállitásról szól, sem a magyar hadseregről, sem magyar ezredekről már említés sincs téve. Ez által megtörte maga a törvényhozás a nemzetközi szerződésnek, t. i. az 1867 : XII. törvényczikknek alapját, melyről pedig maga a jobb oldal váltig állítja, hogy azt érintetlenül kell hagyni. Tovább megyek, t. ház, és kijelentem, hogy azért sem bocsátkozhatik a t. ház az emiitett előterjesztésnek megtörténte nélkül e törvényjavaslat részletes tárgyalásába, mivel a törvény három korosztályt állapított meg: az 1869. évben történt ujonczmegszavazás alkalmával pedig már is kivételesen öt korosztály állapíttatott meg; daczára annak, hogy az illető törvényt változhatlan alaptörvénynek nevezik. Ennélfogva tehát azon elv tekintetéből is, hogy hány korosztály állittassék fel, szükséges, előleg fölvilágosítást bírnunk a helyzet iránt, a kormány részéről. Minthogy pedig e törvényjavaslat tárgyalásával ily fontos hiányok merülnek föl, én azt részletes tárgyalás alapjául nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Patay István: (Halljuk! Halljuk ! Mozgás.) En a politikába oly mélyen, mint Várady János képviselőtársam, beavatva nem vagyok; annálfogva annak szükségességét sem látom be, hogy a most is oly roppant haderőt, ezen ujonczállitással is szaporítsuk, sem, mint Simonyi báró barátom, azon vészt nem láthatom, mely őt arra indítja, hogy ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, mert — úgymond — különben védtelen marad a haza ; de igenis elmondta Csanádja Sándor barátom azon okokat, melyeknél fogva az én lelkiismeretemmel és hazafiságommal sem egyezik meg e törvényjavaslat megszavazása. De különben is azt látom, hogy a túlsó oldalon a türelem nagyon fogy, (Halljuk ! Halljuk!) és már csak azért is, mert a vita folytatása által némely urakban a rósz érzet is megújulna (Derültség); okaimat megujitni nem akarom : csupán Kerkapoly képviselő ur által 34*