Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-68

68. országos ülés november 13. 1869. 265 részletes tárgyalás alapjául, e törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Schvarz Gyula : Csak egy megjegy­zésem van, t. ház, az előttem szóló képviselő ur előadására. (Halljuk!) Nem voltam a teremben, midőn azon képviselő ur beszélt, kinek tételeit a t. képviselő ur épen czáfolgatni óhajtotta. De mondott mégis olyasmit, a mit részemről meg­jegyzés nélkül nem mernék hagyni. Az egy fon­tos ügy: a közoktatási alapokra és vele össze­függő egyéb alapokra tett hivatkozás ügye. Igen sokszor hallottam, nem esak e házban, hanem az irodalom terén és másutt is, tekinté­lyes emberek által felhozatni, hogy Magyaror­szágnak, az államháztartási költségvetésben, nem kell követnie egyéb nyugati művelődési államok példáit s nem kell magát annyira megerőtetnie a közoktatásügyi kiadások tekintetében, már csak azon oknál fogva sem, mint mondják, mert Magyarországban a közoktatás ügyét régi, diszes, nagyszerű alapok támogatják. Valóban, nem tu­dok kifejezést találni hamarjában, melylyel je­lezni akarnám azon érzést, mely annak hallatára ellepett, a mit a kormány egy képviselője az alapokra nézve imént fönhangon, az ország tör­vényhozási testületében elmondott. (Halljuk!) Szeretném kérdezni a képviselő úrtól, va­jon olvasta-e a kereskedelmi minisztérium által ezelőtt egy pár hóval kibocsátott statistikai közlemények ötödik füzetét, mely épen tüzete­sen foglalkozik közoktatási ügygyei? Szeretném, ha olvasta volna, azon helyet, hol a római kath., görög kath., helvét és ágostai, görög keleti, unitárius és izraelita hitvallású tanitók anyagi el­látásának összes jövedelme van berovatolva; s ugy, hogy ott nemcsak az állam által adott segélye­zés, hanem a tanpénzek, a községi segélyezés és az alapítványok jövedelme is bele van értve. Ha t. képviselő ur ezt olvasta, akkor — mert az elég fontos szám — megjegyezte tán magáuak, vagy ha nem, lesz szives utána nézni, hogy ott a különféle felekezetű tanitók fizetése 228 forintra van téve. Természetesen az állam által adott segélyzós, különféle alapítványok jövedelme, a tanpénz és a községi segély beleértetvén. Ha tán épen egy egyesre nézve hibáztam itt, annyit határozottan merek ismét állítani, mert csak tegnap volt kezemben azon zöldkötésü könyv, hogy nem hibáztam a többi számtételre nézve. (Nagy zaj. Jobb felől: A dologra!) Mindenesetre fogom kérni a t. házat, méltóztassék kegyes türelemmel lenni és engem meghallgatni. Nem fogok soká beszélni, hanem számokat fogok előhozni, me­lyeket nem lehet megczáfolni. A t. képviselő ur nagyra tartja ezen alapok jelentőségét a köz­oktatási ügy anyagi támogatására nézve. A közoktatási ügyre nézve látjuk, mit eredményez: KÉPV. H. NAPLÓ 18-14 III. 228 irtot. (Nagy zaj. Jobb felől: Nem tartozik ide!) Kállay Ödön és Madarász Jó­zsef: Kerkapolynak felel ! Schvarz Gyula: Az elemi közokta­tásra nézve, ugy hiszem, tisztában vagyunk. (Folytonos zaj. Közbeszólás jobb felől: A tárgy­hoz !) Hát nem tudom, miért tartunk oly sokat az alapok nagyszerűsége felől ? A középtanodai köz­oktatás ügyére nézve, azt hiszem, szintén tisztá­ban lehet az igen t. képviselő ur. (Nagy zaj.) Annál tovább fog tartani, ha conversálnak. Elnök : A képviselő ur, ugy látszik, ér­demleges tárgyalásba bocsátkozik. Kérem tehát, méltóztassék csak a tárgynál maradni. Schvarz Gyula: T. elnök ur! Nagyon rövid leszek, a tárgyra per inductionem akarok rátérni. Elnök: Kérek tehát csendet. Schvarcz Gyula: Miként Eötvös Jó­zsef b. közoktatásügyi miniszter ur legalázatosb előterjesztéséből mindenki meggyőződhetik, hogy az iskolai és tanulmányi alapoknak jövedelme körülbelül 420 — 430 ezer forint; az egyetemi alapé 250 ezer körül. Ez tehát azon nagyszerű anyagi támogatás, melyet a közoktatás ügye a tanulmányi, egyetemi és rokon alapokból várhat. Es mi az eredmény? Az, hogy egynehány ágos­tai hitvallású gymnaziumot kivéve, alig van kö­zéptanodai tanár Magyarországban, a kinek ösz­szes jövedelme évenkint 1000 frtra rámenne. Vajon mi haszna van tehát e nagyszerű alapok­nak? Vajon nem szükséges-e az államnak ház­tartásából támogatni a középtanodai tanügyet? Meglehet, azon alapok eddig azért jövedelmeztek roszul, mivel roszul kezeltettek ; de vajon hiszi-e valaki, hogy egy pár év alatt vagy távolabbi jövőre is tán tízszer annyit fognak jövedelmezni ? Nézzük most az egyetemet és a mű-egyetemet : mi történik ? (Folytonos zaj. nyugtalanság.) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék a tárgyhoz szólani. Schvarcz Gyula: Ahhoz fogok szólani. En azt hiszem, t. ház, hogy a tárgyhoz szólok, mert itt arról van szó: vajon megajánljuk-e az ujonezokat, vagy nem ? Es midőn arról van szó, akkor nekünk a mellett, hogy nem akarjuk a nép fiainak vérét hasztalanul pazarolni, ily nagy okunk van azt megtagadni akarhatni : miszerint nem marad kellő pénzerő hazai értékeink szel­lemi, erkölcsi és anyagi támogatásra. (Élénk he­lyeslés a szélső bal oldalon.) Meg nem foghatom, hogyan lehet ily bensőieg összefüggő tárgyat el­odázni akarni. {Helyeslés bal felől.) En, részemről, annyit tudok, hogy beleértve az összes alapítványok jövedelmeit, beleértve a tanpénzeket, s mindent, a mit az egész nemzet a közoktatás ügyeinek támogatására tett és tesz. 34

Next

/
Thumbnails
Contents