Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-67

234 67. országos ülés november 9. 1B69. mondja, hogy a bécsi jegybank szabályzatainak módosítása által egyrészt azon igénye a banknak, miszerint 80 milliónyi követelése időközben kamatosittassék, ós összeszorult üzletéből eredő kárai könnyítésére évenkinti hozzájárulás biztosíttassák ; az alapszabályok módosítása által feleslegessé vált. Milliókra kiható tehát azon befolyás, melyet az alapszabály módosítása gyakorolt és gyakorolhat. És ezen milliók, kétségtelen, mi általunk is fizettetnek meg : akár egyenesen az állam pénztárából, akár pénzforgalmunk utján a nemzeti vagyon által történjék ez. Oly kérdés ez, melynek az enquéte utján való meghatározását szükségesnek tartom, mihelyt az ily értelemben magyaráztatik a miniszter által. A t. pénzügyminiszter ur előadta átalán azon okokat, melyek a jelenlegi pénzválságot idézik elő, karakterizálta a pénzválságot és átalában azon lendületet, melyet a jólét, ipar és nemzeti vagyon az ő miniszteri működésének korszaka alatt lelt. Ezen lendületet kétségbevonni annál kevésbbé lehet, minél örvendetesebben tapasztalja mindegyikünk és minél készségesebben kell saját magamnak is elismernem, miszerint a miniszter urnák pénzügyi kezelésében való szívóssága, szakértelme, fáradhatlan működése a magyar pénzügyi alapotoknak azon virágzó helyzetét idézte elő pénzügyködési tekintetben, melynek jelenleg örvendünk, és a mely egyes részleteiben—akár erre, akár arra dőljön el — mindenesetre azon reményeket félülhaladja, melyeket pénzügyünk iránt táplálhatánk. De nem osztozhatom másrészt azon felfogásban, miszerint ezen pénzügyi kezelés folytonosan deficit nélküli lett volna, miszerint e jelen korszakbeli jövedelmekből fedezhetnők azon költségeket, melyek ez években reánk nehezednek ; mert nem lehet felednünk, hogy épen a múltnak magában súlyos és hibás és elégszer kárhoztatott pénzügyi kezelése, minden hibája mellett, hagyott reánk millióka.t, melyek a jelen időszak deficitje födözésére, hogy másra ne utaljuk, a közös költségek fedezésére igénybe vétettek és valószínűleg jövőre is még igénybe fognak vétetni. Sokkal inkább ismerem, sokkal inkább méltánylom a pénzügyminiszter urnák miniszterkedését megelőző érdemeit a magyar kereskedelem, hitel és ipar érdekeinek előmozdításában, hogysem kétségbe vonhatnám, hogy ő a Pesten jelenleg felvirágzó mindennemű iparnak, valamint a múltban előmozdítója volt, ugy jelenlegi finanezkezelésében is gyámolitója leend, mindazon korlátok közt, melyeket egy helyes és jól értelmezett financziális kezelés megenged, és ezek közé sorozom én azt, a mit Jókai t. képviselőtársam megjegyzett, hogy egy nemzetnek serdülő iparát válságos körülmények közt, a mennyire a pénzügyi kezelés felelőssége megengedi, segély nélkül hagyni nem volna czélszerü és ildomos eljárás. Azon nézetben azonban, hogy épen csak az utolsó három év emelt volna minket azon állapotba, hogy pénzügyi válság átalán érhet bennünket, nem osztozhatom; igen közel állanak hoz zánk azon siralmas pénzügyi válságok emlékei,' melyek a legközelebb lefolyt évtizedben értek. Különben a magyar-osztrák birodalom pénzügyi válságai egészen sajátszerű jellemmel bírnak. Mi épen, mint pénzügyminiszter ur helyesen megjegyezte, nem bírván valóságos érczpénzzel, elkülönítve vagyunk valutánk által az európai pénzmozgalom válságai közepette, és ezen válságok egészen más jelleget öltenek magokra, mig hozzánk érnek. Mi tulajdonkép folytonosan pénzügyi válságban élünk, melynek az arany és ezüst értékének hullámzásai napontai jelenségei. A jelenlegi válságot igen helyesen jellemezte egyik, a háznak ezen oldalán ülő képviselőtársam Wahrmann Mór ur, midőn a pénz-, börse- és kereskedelmi válságot megkülönböztetni kísérté. Azt hiszem azonban, mindazon megkülönböztetések inkább csak eszméleti értékkel birnak. A feladat a válságra nézve : a bajnak mindenkori lényegét fölismerni, azt körülírni és azon lehetőleg segíteni. En pedig azt hiszem, hogy pénzügyi válságról akkor, midőn négy milliónyi j igénybe nem vett dotatió találtatik a helybeli bankfilialéban, midőn átalában az egész országban a kereskedelem a válságtól érintve nincs, szó nem lehet; hanem igen is lehet szó oly ealamitásokrói, melyek a serdülő és újonnan alakuló ipart és vállalkozást érték. Ezekre befolyással volt azon fináneziális alapnézet, melyet a pénzügyminiszter ur maga sem helyeselt és melyből mégis kényszerükig kiindult, mely a valóságos, egészséges állapottól az érczpénz alapjától és az európai hitellel és forgalommal való élénkebb összeköttetésből kizár, és mely épen azért, mivel mesterkélt, a kormány gondjait és elövigyázatát nagyobb mértékben veszi igénybe; és a felelősséget, mely ily körülmények közt a kormány vállaira nehezedik, nagyobbá teszi. Es épen azért, mert ezen felelősség nagyobb, szükséges, hogy a magyar parlamenti kormánynak módjában álljon azon eszközöket fölhasználni, melyek ezen felelősséget elviselhetővé teszik. A t. pénzügyminiszter ur ugyanis előadásában helyesen említi, hogy a bank alapszabályaiban történt változás nagyrészben volt tényezője annak, miszerint ezen válság előidéztetett. A bank kérdésének ezen része is egyik főoka annak, hogy a bank kérdésében parlamenti befolyásunkról teljesen lemondanunk, és azt egészen a birodalmi tanács hatáskörébe tartozónak ismernünk nem lehet. Azonban, t. ház, ha azt kérdem, mikép indokoltatott a jelenlegi enquéte-nek szükségessége 1