Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-66

66. országos Ülés november 8. 1869. 217 10 annyi összegre mennek, mint az összes bank­jegyforgalom tesz. Ugyanis a letétek némelyek szerint 300—320 millió, mások szerint pedig egész 400 millió sterlingig emelkednek, mi ami pénzünk szerint ezüst értékben négyezer millió forint értéket képvisel. Képviselő ur pénzügyi tervezeteiben szeret Anglia példájára hivatkozni és méltán hivatkoz­hatik reá, miután a világ minden népe közt az angol nemzet áll a kereskedés és ipar élén ; de ha valami, ugy bizonyára ezen adatok győzhe­tik meg arról, hogy nem az általa javaslott rendszer t. i. a bankjegyek szaporítása, de a különböző rendszer szerint felállított bankoknál különösen letét utján egyesitett heverő tőkék vannak hivatva a hiteligényeknek legnagyobb részt megfelelni. (Helyeslés.) Már pedig, hála Is­tennek, nálunk nagy a száma az ilyen letéti ban­koknak : miután minden takarékpénztár nálunk valóságos letéti bank, minden takarékpénztár egyesíti pénztárában a kisebb és nagyobb heverő tőkéket azon czélból, hogy azokat oda és azok számára kölcsönözze, kik azokat a kereskedés és ipartermelés előmozdítására és fokozására igénybe veszik. Miután tehát nálunk nem hiányzik azon eszköz, mely az angol hitelnek leghatalmasabb előmozdítója, t. i. a letéti bankok, képviselő ur szerencsétlenül hivatkozott épen az angol viszo­nyokra. (Helyeslés.) Ezeket kívántam Jókai urnák — nézetem szerint — merész állításaira és túlzásaira most megjegyezni; de, mert mindenki tévedhet s igy én is, nála pedig oly mély a hit panaceájának varázshatalmáról, azonban eddig még távolról sem jellemezte eszméjének gyakorlati kiviteli módjait, sőt főbb elveit sem: fentartom magam részére, ha netalán ezen vita alkalmával vagy az enquet­bizottmány előtt nézeteinek határozottabb kifeje­zést adna, az iránti nézeteimet is elmondhatni. Különösen kívánnám tudni, hogy az általa hala­dék nélkül és oly módon fölállítandó jegybank vagy bankok, melyek a jelen válságon segítse­nek, még pedig szavaival élve, ugy „hogy a ha­lálra valók se haljanak meg'% bankjegyeiket, melyek a tudomány elvei szenint nem mások, mint „az előmutatónak látra fizetendő utalvá­nyok készpénzre", minő készpénzzel fogják be­váltani. Ha komolyan vizsgáljuk a jelen pénzválság okait, ugy azon meggyőződésre fogunk jönni, hogy az sokáig nem tarthat; meg fog szűnni épen a válság folytán az ok, s igy meg kell szűnni az okozatnak is. Bizonyára meglepett mindenkit azon nagy­szerű lendület, mely a birodalom mindkét felé­ben ép azon időtől fogva mutatkozott, midőn az alkotmányos élet visszaállíttatott. Bizonyára ez KÉPV. H. NAPLÓ. 1SS4 m. is főtenyezö volt az emelkedésre; már maga a szabadabb mozgás, az engedélyek könnyebb ki­nyerése a vállalatokra, de különösen a megszi­lárdult bizalom mindenkit kettőztetett munkás­ságra és szorgalomra serkentett. Hozzájött, hogy az 1867 és 1868-ik években hazánkban, de a birodalom másik rés-áében is, jó termés és nagy kivitel volt: hazánkba csak gabonaneműkért, lisztért és egyéb nyers terményekért több mint 100 millió készpénz folyt be. De azonkívül egy, majdnem két évtizeden át hallatlan esemény adta magát elő a birodalom mindkét felére nézve; nevezetesen a szerencsét­len kimenetelű porosz hadjárat után, s később is, alkotmányos törvényhozó testületek és dele­gatiók a birodalomnak mindkét részében oly költségvetéseket állapítottak meg, melyek az ál­lamhitel igénybevételét fölöslegessé tették; az ál­lamkiadások a bevételekkel súlyegyenben marad­tak, e különösen a hadi budget, a multat tekintve, 50-től 80 millióig kevesedett, s igy az össze­gyűlt tőkék nem használtattak fel oly nagy mérvben improductiv czélokra: a folyó tőkék megszaporodtak, a készpénz bővebb lett, a ka­matláb leszállt s a hitelezés terjedt: mi termé­szetesebb tehát, mint, hogy az alkotmányos vi­szonyok megerősödése bizalmat gerjesztett a jövő­ben s igy a vállalkozási szellem gyorsan fejlő­dött ; mindkét törvényhozás a vasutak engedé­lyezése és hasznos beruházások iránt megtette a szükséges intézkedéseket, s a külföldi tőke is itt keresett elhelyezést. Semmi se bizonyítja jobban ezen nagyszerű emelkedést, mint a közvetett adók­nak a birodalom mindkét felében gyors és foly­tonos emelkedése, a külkereskedés nem is kép­zelt mérvek szerinti fejlődése, a vámjövedelmek több millióval emelkedése. Lett tehát tőkeszaporulat s olcsó kamatláb, melyet a' vállalkozási szellem felhasznált, s mi­után az első vállalatok, az újonnan alakított bankok nagy nyereményekhez jutottak s részvé­nyeik gyorsan emelkedtek, vagyis az alapítók rö­vid idő alatt jelentékeny nyereményre tettek szert, s minthogy a példa csábit, igen sokan ezen szerencsések után indulva, elhagyták a gya­rapodás biztosabb módját, a munkát és takaré­kosságot, s nyeremény reményében beállottak alapitóknak, börze-üzéreknek , s megkezdődött azon üzérkedési mód, mely szerint uj vállalatokba nagyobb összegek lettek elhelyezve és beruházva, mint a mennyivel az egyesek egyenkint és együtt­véve birtak. Az életrevaló termelés és vállalkozás nagy­ságát a munka és takarékosság által gyűjtött tőke mennyisége határozza, s ha tulmegyünk en­nek természetes határain, szédelgés kezdődik, 28

Next

/
Thumbnails
Contents