Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-66
218 66. országos Dlés november 8. 1869. mely ha fokozódik, kimaradhatlan következése a pénzválság. A mint a tapasztalás bizonyitá, ilynemű szédelgés űzetett egy ideig nálunk s másutt is, sőt napról-napra fokozódott. Oly egyének, kik alig birtak 100 ezer forint valóságos vagyonnal, milliót haladó részvényeket irtak alá ; sokan még az első részletet sem fizették be, kivált ha alapítók voltak, hanem eladták részvényeiket a kisebb tőkepénzeseknek emelt árakon, mely eladásnál az ily módon üzérkedők egy napról a másikra nagy nyereményeket tettek; mindenki nyerni akart s igy verték egymásra a részvényeket, még oly vállalatoknál is, melyek még legkisebb életjelt sem adtak s nem is jogosítottak semmi alapos reményre. Ha következett a befizetés ideje^ könnyű volt segiteni: elzálogositák a befizetett részvényeket, s a fölvett pénzzel újra fizettek; s igy ment ez tovább, igen is mehetett, mig a könnyű hitelezés fenállott. Szórói-szóra ezen jelenségeket olvassuk a másutt előforduló pénzválságokat megelőző időkről. A szédelgés fokozásához több ok járult; de ezen okok közül talán a legfontosabb a bécsi bank alapszabályainak módosítása volt. A bank ugyanis, mely elébb igen óvatos volt eljárásában, kevés jövedelmet mutatott ki; ennélfogva részvényesei azt kívánták az osztrák pénzügyminisztertől, hogy az állam fizesse a banknak azon évenkinti 1 millió forintot, melyet neki ez esetre az engedélyezési okmány biztosított. Az osztrák pénzügyminiszter hozzám fordult azon felhívással, hogy Magyarország is vegyen aránylagos részt az 1 millió forint fizetésében. Álláspontomat, melyet ezen ügyben elfoglaltam, méltóztatnak ismerni; az osztrák pénzügyminiszter azonban szintén nem akarván egészen magára venni az 1 millió forint fedezését, hogy tehát a biztosított jövedelem kiteljék s egyszersmind ezen eset többé elő ne fordulhasson, beleegyezett a részvénytőke kevesbitésébe s a bank szabályainak módosításába. Ezen uj szabályok szerint 20 millió forint készpénz kifizettetvén a részvényesek közt, uj elhelyezést keresett s igy szaporitá a vállalkozási szellemet. Sőt ezen összeg, bankjegyekben fizettetvén ki, azonnal növelte a forgalmi eszköz mennyiségét, a mihez járult, hogy a bank ÍV. uj szabályok szerint szélesebb tevékenységi tért is nyervén, terjesztette munkásságát mind a leszámítolási, mind a kölcsönzési üzletnél, mi nem kis mérvben nevelte a vállalkozási szellemet. Voltak azonkívül még más csekélyebb fontosságú körülmények is, melyek hasonlókép befolytak a vállalkozási szellem fokozására. Ezek közé tartozik, hogy a 10 kros papirváltójegyek bevonatván, ezek helyett 10 és 20 krajezarosak I jöttek forgalomba, de a forgalmi pénz a 10 kros papir váltópénz helyett ugyanannyi államjegygyei is szaporodott. Továbbá, a vasúti és egyéb vállalatok folytán külföldi tőkével is gyarapodott a készpénzkészlet. Keletkezett tehát mindenféle hasznos és jó vállalat mellett több kevésbbé biztos vállalat is; de a biztos iparvállalatok is — még a legjobbakat sem veszem ki — hogy nagy osztalékot adhassanak, csekély tőkével alapíttattak s a forgó tőkével nem gondoltak, hisz a könnyen és olcsón nyerhető hitelre bizton s minden időre véltek számithatni; azonban megkezdődött a nyár vége felé a kiábrándulás. Az első okot erre a bécsi bank szolgáltatta, mely látván, hogy az engedélyezési okmány által megengedett bankjegykészlete a mindinkább fokozott hitelkereslet folytán ki lesz merítve, kezdé megszorítani a hitelt, s a lombardüzlet kamatját 5'/2 százalékra emelte. A példát más bankok is követték s ez igy ment le a hitelezés minden fokára. Különösen mutatkozott a szédelgés által fokozott árfolyamú érték- és iparpapirokhol álló letétek, depók, felmondások és utánfizetések követelése folytán, s igy bekövetkezett ezen válság, melynek annyival inkább be kellett következni, mert a terménykivitel épen azon időben kezdett csökkenni. Ugy hiszem, a válság maholnap véget fog érni, sőt az nem is oly nagy, mint a milyennek hirdetik, a milyennek talán maga a képviselő ur hiszi. Ily dolgokban könnyű csalódni, és sokan járhatunk ugy, talán a t. képviselő ur is, mint azon főispán, ki a választásoknál azok neveit hallotta legjobban, a kiké körülötte kiáltattak, s igy valószínűleg az érdemes képviselő ur körm^ezete olyan lehet, mely legjobban szenvedett s igy legjobban kiabál, s Jókai ur csakis azt hallja. Ha a jelenlegi pesti viszonyokat vizsgálgatjuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a megkezdett építkezések nem akadtak fen, a solid hitelű kereskedők folytatják üzletöket, még egy nagy iparvállalat sem bukott meg, sőt a munka foly s Jókai ezer meg ezer munkása, kiknek socialis mozgalmát emiitette fel. a nagy bérek mellett jó keresetnek örvend. Az ország legnagyobb, legtehetősebb termelő-osztálya, a földbirtokos osztály részéről panaszt hallani nem lehet, sőt inkább a földbirtok becse emelkedik, a régibb terhekből lerovások történnek, az uj terheltetések ritkulnak, a csődök esetei kevesednek, sőt az ország minden vidékén a gazdaságokbani beruházások s építkezések igen nagy összegekre mennek, és biztos adatként mondhatom, hogy most a válság ideje alatt is, a magyar földhitelintézetnél igen mérsékelt mennyiségben fordulnak elő jelzálogi 1 kölcsön-kérvények. Tehát a birtokos és földmivelő osztálynál
