Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-66

214 66. országos ülés november 8. 1839, valamely városban ujabb filiálénak fölállítását, vagy a kereskedelmi és hitelforgalom a jelenlegi filiále dotatiojának fölemelését igényelné, azt a bank igazgatósága készséggel teljesíteni fogja. (Tetszés.J Ugy hiszem, hogy ezen szabályok változtatása folytán a bank azon állapotban lesz, hogy az 1 millió évenkinti fizetésnek szüksége egészen elesik. „A mi végre azon javaslatot illeti, miszerint engedtessék meg a nemzeti banknak, hogy részvénytőkéjét 20 — 30 millió frttal redukálja, illetőleg annak megfelelő összeget a részvényeseknek bankjegyekben kifizethessen: erre nézve a magyar minisztériumnak semmi észrevétele nincsen, azon nyilvános kikötéssel még is, hogy miután a valutának helyreállításáig a bankjegyek kényszer forgalommal birnak Magyarországban banknak jelenben meglevő érczkészlete ne kevesbittessék, vagy ha annak bizonyos része haszonhajtólag elhelyeztetnék is, az oly módon történjék, hogy a szükséghez képest rövid idő alatt ismét érczértékké változtatható legyen." (Helyeslés.) El kell ismernem, hogy mindamellet, hogy a bankkérdésben ezen álláspontot foglaltain el, mégis, ugy az osztrák minisztérium, mely a szabadalom értelmében a felügyeleti jogot gyakorolja, mint a bank, valahányszor egyenesen vagy közvetve a magyar minisztérium a kereskedelmi forgalom érdekében valamely kívánatnak kifejezést adott, mindannyiszor, az alapszabályok korlátai közt, a kívánatnak egész készséggel megfelelni igyekezett. Minek bizonyságául felhozom, hogy midőn a váltóleszámitolási üzletre a magyar minisztérium megalakulása előtt 1866-ik évi november 11-kén Pestnek váltóleszámitolási dotatiója tett 4.400,000 forintot, azt folyton s annyira emelte, hogy az utolsó kimutatás szerint már 23.575,000 frtra növekedett, és ha hozzáteszszük a debreczeni, fiumei, nagy-szebeni, brassói és temesvári fiókok dotatióit is, melyek 1867 előtt a pestivel együttvéve alig tettek 17 millió irtot ugy az összes váltóleszámitolási dotatió jelenben 28Vz millió frtot tesz; és igy valóban el kell ismerni, hogy a bécsi bank a kifejlett nagyobb hiteligényekhez képest magyarországi fiók-intézeteinek dotatióját csak a váltóleszámitolási üzletben több mint négyszer annyira fölemelte. Ha te"kintetbe veszszük a lombard-üzletet, ugy az utolsó, "t. i. október 23-kai kimutatás szerint a magyarországi fiók-intézetek dotatiója 34.089,000, frtra emeltetett, és miután az utolsó napokban a lombard-üzletre nézve azon óhajtásomat fejeztem ki a bank igazgatósága irányában, hogy dotatiója •elégtelen lévén, fölemelendő lenne: a bank egész készséggel a magyarországi lombardüzlet dotatióját — melyen kivül a jelzálogi hitelezése Magyarországban 34 milliót halad — a legközelebbi napokban az egész országban újra 2 millió forinttal fölemelte. Az imént mondottak bizonyítják, hogy azon szolgálat, melyet a bécsi bank hazánk hitelének érdekében tett, csekélynek nem mondható. Mindezekből meggyőződhetett a t. ház, arról, minő állást foglaltain el ezen fontos kérdésnél, s remélem, nem fogja roszalni, hogy követve azon politikát, melyet a törvényhozás többsége eddig változatlanul magáénak vallott, s melynek folytán sikerült már eddig is oly nevezetes eredményeket eszközölni, nem a fenálló viszonyok teljes ignorálása mellett az erőszakos, rögtönzött szakítást tűztem ki feladatomul, mely a kereskedelmi hitelre mólyen ható válságot idézett volna elő, de a már létező hitelintézményt igyekeztem az ország érdekében hasznosítani, a nélkül, hogy a jogi álláspontot feladtam, vagy a jövőre nézve a törvényhozás szabad intézkedési jogát korlátoztam volna. (Helyeslés.) Még most is azon nézetben vagyok, hogy ez volt, s mig a valuta kérdése nem szabályoztatik, vagy a bankszabadalom le nem jár: ez lenne jövőre is a legczélszerübb ut; (Helyeslés.) azonban ezen kérdés a pénzválság folytán előtérbe hozatott, s annyi mondatott és Íratott róla, hogy elérkezettnek látom azon időt, miszerint felette egy nyilvános országos szakbizottság véleménye kikéressék és az eszmék tisztáztassanak. A minisztérium állását jellemezve, nem lesz talán fölösleges, ha Jókai képviselő urnák a pénzválságról nyilvánított nézeteit, lehetőleg röviden valódi értékökre visszavezetni megkísértem. (Halljuk!) Minden pénzválság baj; azt elismerem, de a miatt kétségbe esni s azt oly színekben festeni, mint képviselő ur tévé, az hiba : (Ugy van!) mert ha az ily előadást elhinnék, az a válságot csak fokozná; már pedig nekünk kötelességünk azt nem fokozni, de enyhíteni; és még nagyobb hiba annak orvoslására oly szert ajánlani, mely azt orvosolni nem képes, de azt azonnal megszerezni s alkalmazni a lehetetlenségek közé tartozik. {Igás! Ugy van!) Miután képviselő ur a hazai ipar- és kereskedelem érdekei védőjének állott be, mindenek előtt azt vagyok bátor tanácsolni: méltóztassék megolvasni azon igen érdekes munkákat, melyeket sokkal avatottabb s nagyobb pénzügyi tekintélyek, mint mi ketten, az európai művelt népeknél több izben előállott pénzválságokról irtak, s ha ezt teendi, sok más érdekes dolgon kivül mindenek felett három elvitázhatatlan ténynek is tudomására fog jutni. Az első az, hogy pónzválság csak az ipar és kereskedés tekintetében előrehaladott népeknél jöhet elő. Ne essék tehát kétségbe, sőt szolgál-