Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-65
65. országos ülés november 5. 1869. 203 stb. Tehát még aczime sem felel meg a törvénynek. A mi a részleteket illeti, az 1-sö §-ban magában kimondja a vallásszabadság gyakorlatát, de annak viszonyáról az államhoz nem szól semmit. Azt hiszem, ez oly hiány, mely e törvényjavaslatban helyet nem foglalhat. A 2-ik §. az eskümintát fogalmazza. En megengedem, t. ház, hogy az esküforma Amerikában és a szabad államokban megjárja; de bocsánatot kérek, ha egyéni nézetemet kimondva, én a mi viszonyaink és körülményeinknél fogva ezt ily alakban kimondhatónak nem tartom : mert tekintet nélkül azon megyékre például, hol még a fölvilágosodottság talán nem áll azon fokon, mint ezen alsóbb megyéknél, hivatkozom t. képviselő ur választóira, méltóztassék valamelyikétől megkérdezni, vajon megelégszik-e a polgári perekben egj r olyan tanúval, ki csak igy fog esküdni, „esküszöm" és nem mondja meg, hogy mire esküszik. Engedjék meg, de én ezt a mi viszonyainkkal összeegyeztethetőnek nem tartom. A 3. §. hiányait maga elismerte tegnapi beszédében, miszerint a gyermekek nevelése körüli további pótintézkedéseit elmulasztá. A 4. §. volna szerintem az, mely megállhatna bármely törvényjavaslatban. Az 5. §. rendelkezik a hitfelekezeteknek szabad választási jogairól. Ezt megengedem, és alig tudok olyan esetet, hogy, a görög és római katholikus egyházakat kivéve, az egyházi elöljárókat ne az illető felekezetek választanák, holott ugyanezen §-ban a görög és római katholikusok kivétetnek, mig t. i. a törvény nem intézkedik. s igy én ezen egész szakaszt fölöslegesnek tartom : mert a nem katholikusok most szabadon is választják egyházi elöljáróikat, ellenben a katholikusoknak ugy sem lesz szabad választaniuk, mindaddig, mig a törvényhozás ez iránt nem fog külön intézkedni. A 6. §-ra, mely az anyakönyvekre vonatkozik, Tisza Kálmán képviselő ur megfelelt, és arra nincs mondani valóm. A 8. §-ban a polgári házasságot akarja behozni. Azt hiszem, ez nem a vallásszabadságról szóló törvényjavaslathoz, hanem az igazságügyminiszter hatásköréhez tartozik, mert ez a codifieatió dolga, ennélfogva e különféle heterogén tárgyaknak összehalmozását helytelennek tartom. (Fölkiáltások jobb felöl: Elég!) Méltóztassék megengedni, hogy nézetemet kimondjam, s miután azon kívánság nyilvánult, hogy nézeteimet adjam elő, azt hiszem, nem élek vissza a ház türelmével, ha ezen kívánságnak eleget teszek. A 9. §. megszünteti a szent-székeket. Itt is csak egyéni nézetemet mondom el, mert nem vagyok hivatva a központi bizottság nézetének e kérdésbeni elmondására. Én tökéletesen helyeslem azt, hogy a szent-székek eltörültetésének ideje el fog következni; de nem ugy, miként a t. képviselő ur állítja, hogy azt rögtön, most megszüntessük, és a szent-székek előtt fenforgó perek a polgári bíróságokhoz tétessenek át. Nézetem szerint, az egyházban kötött házassági ügyekben egyedül csak az egyházi törvények szerint a szent székek bírósága van hivatva ítélni ; azonban, ha a polgári házasságról szóló törvényjavaslat lép életbe, akkor a polgári bíróságok előtt kötött házasságok felett egyedül s kizárólag azon polgári bíróság lesz hivatva i té letet mondani. A 10. §-ra semmi észrevételem. Ali. §-ra.. .(Bal felöl föíkiáltások : Arra sincs!)' De igen is van. A mely hiányt Tisza képviselő ur sem említett, és mely, nézetem szerint, lényeges, a hol azt méltóztatik mondani, hogy a római, görög katholikus és a keleti szertartású főpapság közjogi kiváltságai megszünteti étnek. Hogy mi azt a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatban i mondjuk meg, vajon van-e jogosítva a főpapság, j a katholikus és keleti szertartású papság, a felsőháznak tagjává lenni? mert azt hiszem, hogy a t. képviselő ur ezt értette. En, t. ház, nem osztozom azon nézetben, hogy mi ezen törvényjavaslatnál döntsük el, vajon vannak-e ők jogosítva felsőház tagjai lenni, vagy nem ; lehetetlenségnek tartom, oly lehetetlenségnek, mely, nézetem szerint egy külön törvényjavaslatnak tárgyát képezi. Miután tehát mindezen tárgyak külön törvényjavaslat tárgyát képezik, én, a mennyiben ezen elveknek nem vagyok ellensége, sőt ellen| kezőleg barátja, a legörömestebb venném, ha a képviselő ur ezen tárgyak iránt külön törvényjavaslattal kedveskednék a tisztelt háznak, és legyen meggyőződve, én leszek az első, ki ezen törvényjavaslatot pártolni fogom. Már most, tisztelt ház, legyen szabad áttérnem Tisza Kálmán képviselő urnák a ház asztalára letett törvényjavaslatára és határozati javaslatára. (Halljuk!) Törvényjavaslata ugyanaz, mint a közpoti bizottság határozati javaslata; a különbség csak az, hogy az törvényjavaslat, a miénk pedig határozati javaslat; az rögtön akarja proclamálni I a vallásszabadságot és egyenlőséget, holott a miénk talán holnapra, vagy holnaputánra hagyja, (Derültség, nevetés a bal oldalon) de a czél egy. Azt mondja Tisza Kálmán képviselő ur, hogy a polgári házasság behozandó, a szentszékek eltörlendők stb., s ezen kérdésekre nézve sem a többségi oldalról, sem a központi bizottság, de még a közoktatásügyminiszter ur részéről sem adatott legkisebb felelet. Erre nézve épen most valék szerencsés megmondani saját nézetemet, (Fölkiáltá26*