Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-64

192 64. országos Ülés november 4. 1869. államnak kimondania, hogy őa vallás ügyeibe, határozott befolyást a maga részére nem követel. így kell az államnak kimondania azt, hogy midőn az ember születik, az államnak egyátalában semmi köze nincs ahhoz, hogy micsoda szertartás szerint vezettetik be az életbe, vagy ahoz, hogy melyik vallást választották számára szülei. A házasságnál az állam megkíván bizonyos kellékeket, mert a házasságnak az élettel oly viszonyai vannak, melyek az államéletbe belenyúlnak. Ezen tekintetből tehát az államnak kötelessége intézkedni arról, hogy meghatározza, vajon itt létezik-e házasság vagy nem? de ezenfelül ahoz, vajon az illető félek melyik egyház szertartásai szerint kívánják a házasságot megáldatni? éhez. nézetem szerint a státusnak semmi köze. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) A mi a szent székeket illeti, senki nem fogja tagadni azt, hogy ezen szent székek létezése már magában is abnormitás és kivétel a rendes törvények alól. Hisz azért vannak törvényszékek, hogy azok minden előfordulható ügy felett ítéljenek. A szent székek csak a közép, mondhatni sötét kornak maradványai; hogy pedig ezeket föntartsuk még most is, annak legkisebb okát sem látom ; azon körülmény pedig, hogy a szent székek miképen helyettesítése nincs kifejtve azon javaslatban, mely előttünk fekszik, ezen javaslatnak nemhibája; az ugyanis, nézetem szerint, a perrendtartás dolga, mert a perrendtartás határozza meg, hogy mely bíróság előtt mely perek indíthatók meg. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) A mi egy szóval a törvényjavaslatot, mely előttünk fekszik, illeti, a mint indítványozó maga is megmondotta, hogy ő megengedi, sőt maga is talált hiányokat, és ezen hiányokat pótolni akarja, én is megengedem, hogy vannak hiányai, melyek módosítás utján pótolhatók lesznek. De azt mondani, mit a központi bizottsági előadó ur mond, hogy a javaslat tökéletlen és tárgyalás alá sem vehető, nézetem szerint, csakugyan nem lehet. Hiszen, t. ház , méltóztassék csak e háznak papírkosarába nézni, hány miniszteri tör"vényjavaslat van ott, mely abba örökre — legalább reményiem, örökre — temettetett, és anindezen miniszteri törvényjavaslat átment az osztály tárgyalásain, s a központi bizottság mégis méltónak tartotta a ház tárgyalása alá terjeszteni azokat, és csak akkor tétettek azok a ház papírkosarába, midőn a ház azoknak tökéletlenségéről a vita folytán meggyőződött; sőt kérdem: volt-e már a ház előtt törvényjavaslat, melyre azt lehetett volna mondani, hogy az tökéletes volt ? Voltak ugyan ilyenek is. hanem ezek legnagyobb részt azok, melyek a pénzügyminisztérium által terjesztettek a ház elé, s melyekre nézve az mondatott, hogy ezeken változtatni nem lehet, mert ezek az osztrák minisztériummal kötött szerződés alapján jöttek létre, és hogy ha nem fogadtatnak el igy, ismét be fog következni a provisorium. Természetesen, ha ily ajánlat és indokolás mellett terjesztetik be valamely törvényjavaslat a ház elé, akkor azt igen könnyen lehet módosítások nélkül is elfogadni. Ilyen javaslatokon kivül nem volt más, melyen lényeges : módosítás nem történt volna; azért teljességgel át nem látom, hogy azon törvényjavaslatnak el nem fogadása miért elleneztetik a háznak több oldaláról. Egyébiránt a t. ház és a közvélemény ítélni fog azon indokok felett, melyeknél fogva ezen törvényjavaslat elvettetni kívántatik. Nekem nem feladatom véleményt mondani mások nézete és-eljárása felett, és csak azt jelentem ki, hogy Irányi Dániel barátom törvény! javaslatát részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Horváth Sándor: T. képviselőház! A vallásszabadság eszméjének kérdése annyira meg van már vitatva a jelen ülésszakon, hogy ahhoz alig lehet már valamit hozzá adni; hanem én, részemről, az igen t. vallásügyi miniszternek és a jobb oldalnak e kérdés körüli eljárásához akarok néhány szót mondani. Én, részemről, inkább megelégszem Krajesik János képviselő ur nyilatkozatával mint a vallásügyi miniszterével. (Halljuk!) Krajesik képviselő ur megmondja tisztán, a mit érez, a mit | gondol, a mit akar és a mi czélja. 0 is szereti l a szabadságot, de hogy szereti ? Akként, hogy azt szeretetében egy ölelésével agyon szeretné | szorítani. (Derültség.) Hűséges viszonyba nem mer a vallásszabadság eszméjével lépni. Ennélfogva, | mint mondom, én inkább értem, és inkább elfogadom Krajesik ur njdlatkozatát, mint a va llásügyminiszter úrét. Azt mondja Krajesik képviselő | ur, hogy legyen hát egy akol, egy pásztor, ő | nem bánja, ha az lesz, akkor lehet majd vallásszabadság, egyesség a felekezetek közt ; igen, de hogy gondolja ő azt ? hogy azon akol legyen az ő akla, a hova mindnyájan bemegyünk (I)erüU| ség) és a pásztor, ki őrizni fogja az aklot és I nyájat, lenne ő maga egyedül. (Derültség.) Tessék í megbocsátani képviselő ur, ha e tekintetben én | protestálni bátorkodom. (Derültség.) Az igen tisztelt vallásügyminiszter habozá- . sara nézve a vallásügyi kérdéseknél bátor va! gyök arra figyelmeztetni a t. képviselőházat, ] hogy tulajdonkép a kérdés lényege itt abban I áll, hogy a vallásszabadságra meg van-e érve a magyar nép, vagy nincs? vajon a magyar nép közt vannak-e oly tendentiák, vannak-e oly érzelmek, melyek miatt nem lehetne a vall asszabadságot proklamálni ? Tagadom, t. ház. A nép, melylyel én is érintkezésben vagyok, a nép nem akarja többé más vallásfelekezetek