Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-64

190 64. országos ülés november 4. 1869. Csiky Sándor : T. ház \ (Eláll! Szavazzunk ! A bal oldalon: Halljuk!) Én a ház szabályait valóságos törvénynek tekintve, azok értelmében óhajtok előhaladni. A házszabályok egjdk szakasza, gondolom a 122-dik, azt mondja, hogy minden tárgyat részletesen és pontonkint csak azon kérdés eldöntése után lehet tárgyalni, ha vajon az átalánosságban elfogadtatik-e vagy nem ? Én itttörv.-javaslatot hallottam felolvasni, a melyet Irányi képviselőtársam terjesztett elő, és melynek tárgyalása a mai napra kitűzve volt. Hallottam a központi bizottság előadóját, ki a központi bizottság véleményét tolmácsolta. (Halljuk '.) De a központi bizottságnak határozati javaslata még fel nem olvastatott; fel nem olvastatván, tehát most a tanácskozás társva nem egyéb, mint a már felolvasott törvényjavaslat, a melyhez, felfogásom szerint, szólnunk kell : vajon a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk-e, vagy nem ? En, részemről, t. ház, több oldalról különféle ellenvetéseket hallottam, meg kell azonban vallanom, hogy ezen ellenvetések közül engem sem az egyik, sem a másik nem ingatott meg azon hitben, hogy ezen a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni lehet és kell. Kell pedig épen azon szónokok előadásai folytán is, kik sorában egyik, különösen Hoffmann képviselőtársam akkép nyilatkozott, hogy ezen törvényjavaslat satura, (Áfa- j lános derültség) és oly eomplicált valami, a minek j kifejtése és egy tömegbe való befoglalása a logikai renddel s a törvények alkotása modorával nem egyez meg. De én nem látom azt ilyennek, mert nem tapasztalom, hogy benne a vallás szabad gyakorlatához tartozó tárgyakon kivül egyebek is foglaltatnának ; mert hiszen nincs ott szó vasutakról, (Derültség) a vizek szabályozásáról s más effélékről. (Hosszas derültség.) E törvény- I javaslat egyszerűen arról szól, hogy az embernek I születése alkalmával mi történjék a gyermekkel ? (Fölkiáltások jobb felől: Meg Ml ^fürdetni! -Atalános derültség.) Beszél azután valamit a házasságról, szól a születési s házassági könyvek veze-téséről, azután az eskü mikénti letételéről ; a mi szintén vallási ügy, mert ha az nem volna, a szent székek nem ítélnének az esküszegés tárgyában ; (Közbeszólások: Nem is fognak már ítélni!) .szóval, csak olyanokról szólnak, a mik a vallás körébe tartoznak. Midőn tehát oly tárgyakat látok a törvényjavaslatban elősorolva, nem látom azt, mily alapon lehet azt állítani, hogy ezen törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául (Derültség) elfogadni nem lehet. Megengedem én, hogy lesznek t. képviselőtársaim körében, kiknek a törvényjavaslat egjes pontja iránt észrevételezéseik lesznek, (Derültség) magam is fogok a részletes vita alkalmával az egyes pontokra nézve észrevételeket tenni; de miután ez minden törvényjavaslat tárgyalása alkalmával megtörténik, nem látom át, miért nem történhetnék meg épen ennek tárgyalásánál? (Derültség.) Ennélfogva, azt hiszem, ez nem elég ok arra, hogy ezen törvényjavaslatot részletes tárgyalásnak alapjául el ne, fogadjuk. A mi pedig a törvényjavaslat lényegét illeti, azt hiszem, mindazon ideig, mig a vallás teljes szabadság vallás egyenlőség teljes mértékben törvény által biztosítva nincs, és mig különösen a polgári házasság létrehozva, a szent székek eltörölve nincsenek, mindaddig arról szó-, lani, hogy itt vallásegyenlőség, testvériség, hogy itt szabadság van, nézetem szerint, volna, t. ház. (Helyeslés és derültség.) Szabadság és vallásegyenlőség ott, hol az embernek, polgárnak akaratát bilincsbe verve látom, és a hol ugj szólván az egyetemes nemzet ngy vallására, mint akaratára nézve egy testületnek gyámsága alatt van, ott az alkotmány és szabadság csak illusió. En tehát, t. ház, ily illusióval magamat ámítani nem akarom, és oly szabadságot nem akarok, mely csak névleges, s melyről, különösen a mi a katholikusokat illeti, azt lehet mondani, hogy szégyen azon helyzet, a melyben ezen hitfelekezet híveit tartja, mondom, ily szabadságot nem akarok. Tolt erre. t. ház. legközelebb is példa. Nem lehet ugyan mondani, hogy az 1868. törvényhozás épen a szabadság, önállóság és nemzeti függetlenség eszméjének fölkarolása által tette volna magát hírnevessé; de mindamellett, midőn népoktatási törvényt alkotott, abba oly némely pontokat foglalt, melyek a gyermekek tanítása, oktatása és nevelése tárgyában a testvériség és vallásszabadság eszméjének megfelelnek. Fölkarolták a katholikusok az eszmét, s ehhez képest közös iskolák alkottattak számos helyen az országban, de hogy mit cselekednek itt az egyháziak, mit cselekednek itt a papok? (Halljuk !) és hogy miként támogattattak a világi katholikusok a kormány által, ezt néhány nap előtt kénytelen voltam a t. ház előtt fájdalmas szívvel előterjeszteni. (Fölkiáltások jobb felől: Mit sem tudunk róla '.) Ha nem méltóztatott tán hallani, tessék csak türelemmel lenni, majd fogok vele szolgálni, lesz még alkalmam rá. Tehát mit tesznek az egyháziak ? Azt mondják, a népnevelés és vallásra nézve métely foglaltatik a megalkotott törvényekben, s a közös iskolákat azért létrehozni nem lehet; mindezek megakadályozására pedig senki sincs, a ki létrehozhatná a közös iskolákat. így tehát, t. ház, mindaddig, mig a vallásegyenlőség, vallásszabadság, és mindazok a pontok, melyek e törvényjavaslatban foglaltatnak, és melyeket most ismételni nem akarok, a tör-