Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-64

64-. országos Ülés november 4. 1896. 183 netemet nyilvánítom azon képviselő urnák, ki e javaslatot a ház elé terjesztette; köszönetet szavazok pedig azért, mert ezzel alkalom nyújtatott, azon csaknem stagnatiónak nevezhető tétlenségnek, a mely épen a törvényjavaslat által érintett téren forog fen, véget vetni, akkor is, ha a t. ház csak a központi bizottság indítványát elfogadja. A kérdés, melyre a törvényjavaslat vonatkozik, egyike azoknak, melyek minél gyorsabb megoldását, sőt leggyorsabb megoldását a minisztérium alakulásakor legbiztosabban vártam, vártam pedig két okból. Először, mert nincs belügyeinkben egyetlen egy kérdés, melyet aránylag oly könnyen lehetett volna megoldani, mint épen azt. Ha e kérdést összehasonlítjuk azon nehézségekkel , melyekkel más téren harezolni kell, azon nehézségekkel, melyekkel például a pénzügy terén, azon nehézségekkel, melyekkel a kereskedelem, a közlekedés terén, sőt a belkormányzat terén szemben a rendezetlen megyékkel megküzdeni kell, aránylag csekély azon nehézség, mely ezen téren akadályul szolgál; másodszor pedig bizalommal és teljes biztossággal vártam épen ezen kérdés leggyorsabb megoldását, mert azon kormányzati kör, melyhez e kérdés tartozik, vezetésével egy férfiú bízatott meg, kinek erre, mint egynek sem közülünk, hivatása van, kinek dicső múltjánál fogva legbiztosabban lehetett várni, hogy ezen föladatot gyorsan és sikeresen megoldandja. Én, t. ház! nem tudom belátni azon nehézségeket, a melyek talán reánk, távolabb állókra nézve, fenforogbattak, nem is akarok ez okból Ítéletet mondani : hanem örömmel üdvözlöm a javaslatot, a mely alkalmat ád a háznak azon kétségtelen akaratát nyilvánítani, hogy véget akar vetni a tétlenség és stagnatiónak, véget akar vetni az e tekintetben jelenleg fenforgó állapotnak. (Helyeslés.) T. ház! Ez értelemmel, ezen indokolás mellett én a központi bizottság véleményét elfogadom; (Derültség bal felől) el nem fogadhatom, t. ház, azon javaslatot, mefyet Irányi képviselő ur előterjesztett, mert e javaslat szerkezete nem felel meg az abban foglalt elvek nagyságának. (Mozgás a bal oldalon. Halljuk!) Ugy látszik, a t. háznak túlsó oldala ellenmondást talál ezen kijelentésben. (Derültség a bal oldalon.) Bátor vagyok ezen anomáliát megmagyarázni. (Halljuk!) A t. képviselő ur indítványa oly törvényjavaslat, a mely teehnicus műszóval lex saturának neveztetik ; t. i. oly törvényjavaslat, a melyben különböző, heterogén tárgyak foglaltatnak. Az alkotmányos élet nagymesterei, a rómaiak, névszerint pedig azon párt, a mely magát néppártnak nevezte, a forradalom korszakában, a hetedik században, törvényt hozott, néptribunuma indítványára, melyben a lex saturának rogatiója egyenesen eltiltatik azért, mivel heterogén tárgyak együvé foglalása veszélyezi az eredményt, mivel különböző tárgyak együvé foglalása az egyetértést nehezíti. A t. képviselő ur törvényjavaslata oly lex satura, legnagyobb mértékben; összefoglal tárgyakat, melyeknek elintézésére tán 10, 12 külön törvény szükséges. Ez egyik oka, melyért azt élnem fogadhatom. Másik oka az, melyet igen t. előttem szóló Tisza képviselő ur mondott, hogy meg nem. oldja azon elveket, melyeket fölvett; kijelent egyes elveket, melyeket nem ellegendő kijelenteni, hanem részletesen megalakítani és rendezni. Szervezetet szükséges fölállítani, mert csak ezen szervezet fog ezen törvényjavaslatnak életet, végrehajthatóságot kölcsönözni. Hogy tehát én ezen törvényjavaslatot, daczára a benne foglalt elvek helyességének, nem fogadhatom el, ugy hiszem, nem foglal magában anomáliát; hogy másrészről bizalmam van abban, miszerint a központi bizottság javaslatának elfogadása esetében ezeo elvek a legrövidebb idő alatt fognak érvényesülni, abban sincs ellenmondás. Mert, t. ház, senki sincs e házban, ki azt hinné, hogy a házoak határozatai nem fognak érvényesíttetni; ugy hiszem, senki sincs, ki megakarná ingatni törvényhozásunk szavának nyomadókát, a ki egy pillanatig is kétségbe merné vonni annak valóságát, hogy a mit a ház kimond, érvényesülni is fog. (Ugy van!) Enakkor, midőn a ház a központi bizottság javaslata szerint utasítja a kormányt, nem kétkedem, hogy a kormány teljesitendi a határozatot, és meg vagyok győződve, hogy a háznak ebbeli akarata a legrövidebb idő alatt létesülni fog. Mert, t. ház, mi történnék, ha a kormány nem érvényesítené a ház akaratát? En magam, a többség egyik tagja, egyik tagja a kormány híveinek, látva a kormány részéről a többségi határozat ellenére való késlelkedést, nem fognék többé tartozhatni azon kormány támogatói közé, mely a többség határozatait nem respectáljat (Helyeslés.) Én annálfogva, t. ház, a központi bizottság javaslatát ugy tekintem, mint a mely a legrövidebb utón létesiti azon czélt, melyet elérni akarunk : a lehető legrövidebb idő alatt: mert mindenhez idő kell, és igj^ a reform gyökeres létesítésének is meg van a maga időbeli szüksége, melyet megtagadni nem lehet. Még, t. ház! néhány megjegyzést akarok tenni igen t. képviselő Tisza Kálmán ur előadására. (Halljuk!) Két részre osztom, a mit e tekintetben mondani akarok. Egyik vonatkozik a t. képviselő